Haloween - i különkiadás

Edward
_________________

Sofia ágya mellett ültem a bársony fotelben. Lábamat összefontam magam előtt, a kezemmel a kezét simogattam. Elmosolyodtam ahogy szuszogott. Néha összeszorította az ujjait és benedvesítette a pici száját. Álmosan pillantottam az órára ami éjfélt mutatott. Kint sötét és borongós idő volt. A résnyire nyitott ablakon beszökött az őszi hideg és megcirógatta az arcomat. Összegomboltam az öltönyömet és jobban betakartam Sofiat. Az érintésemre kinyitotta a szemét majd felém pillantott.

- Apa... - vékony hangon nyöszörgött, a tekintete csillogott az álmosságtól. Elmosolyodtam és megsimogattam a hullámos haját.

- Semmi baj kicsim. Aludj tovább - oldalra biccentettem a fejem és a szám elé helyeztem a kezem. Fizikailag álmos voltam mégsem jött álom a szememre. Csak arra vágytam, hogy béke vegyen körül. Ezt a békét csak a kislányom mellett találhattam meg. Ma egyenes háttal álltam Sziren előtt és a tudtára adtam azt, hogy ma vele sem akarok beszélni. Képtelen voltam egy szót is kibökni. Egyszerűen csak semmire sem voltam jó. A nyugtalanságom még a kislányomat is felketette békés álmából.

- Szomorú vagy? - plüss nyusziját a mellkasára helyezte és a fülét simogatta. Sóhajtva kulcsoltam össze a tenyerem és néztem a szemébe. A válaszom igen. Az voltam. Nagyon szomorú voltam.

- Igen életem. Apa nagyon szomorú - lehajtottam a fejem, hogy ne lássa azt, hogy sírok.

- Azért mert a papa az angyalok közt van? - vékony hangon suttogta, ujjacskájával a pecsétgyűrűmet cirógatta. Csak bólintottam. Képtelen voltam beszélni. Fájt. Nagyon fájt. Helyette inkább mosolyt erőltettem az arcomra és puszit nyomtam a homlokára.

- Jóétszakát hercegnő!

- Jóéjt apa - hunyta le a szemét.

A folyosó vörös szőnyegén sétáltam. A falakat arany színű tapéta és kristály alakú égők szinesítették be. Hangokat hallottam a hátam mögűl ezért megtorpantam. Kezemmel a halántékomat piszkáltam. Nem volt ismerős ez a hátborzongató hang. A szél süvített, az ablakok pedig becsapódtak az ereje miatt. Mintha egy horror film közepén lettem volna. A hátborzongató hangokat figyelmenkívűl hagyva sétáltam előre, de ekkor egy hang utánam szólt.

- Fenség! Fenség! Itt vagyok. Itt vagyok lent...

Egy... egy töklámpás pattogott felém a vörös szőnyegen. Szórakoztató hangja és a belsejében egy égő gyertya volt. Nagyokat pislogtam, hiszen azt hittem, hogy képzelődöm. De a sárga beszélő töklámpás a szemöldökét ráncolva ugrott a fal mellett terpeszkedő asztalra. - Szép! Attól még, hogy maga az uralkodó, igazán megtisztelhetne a köszönésével!

- Helló - intettem bénán. Biztos csak álmodok! Nem léteznek beszélő tökök! Beszélő töklámpások pedig pláne! A halántékomat maszírozva sétáltam előre. A lépteimet felváltotta a szapora séta, majd a kétségbeesett futás.

- Várjon! Várjon! Haloween éjszakája van! Minden tárgy életre kell ezen az estén! - amikor kinyitottam az ajtót, Szirennel találtam szembe magam. Halvány mosollyal az arcán nézett rám, miközben oldalra biccentette a fejét.

- Ő itt Carlos! - ekkor egy... csontváz sétált mellém és kezet nyújtott felém.

- Mégis mi történik itt?! - túrtam hátra a hajam.

- Én már említettem őfenségének! Haloween éjszakáján minden életre kell! - amint befejezte hatalmas villám cikázott az égen és csapott egyenesen a kertbe. A kertben egy temető foglalt helyett. Temető?! A kopár fák egyike füstölni kezdett a villám miatt. Még a föld is beleremegett az egetrengető hangba. Szinte lassított felvételben láttam, hogy a régi sírkövet előtt elhelyezkedő földkupacból csontos kezek és fejek bukkantak elő. Zombik? Hát persze! Milyen valóságos...

- Igen... ez csak egy álom - tettem fel a kezem a hányás szélén. - Ez... nem a valóság! - kinyitottam az ajtót, de a folyosó köddé vállt előttem. Egy hatalmas terem közepén találtam magam egy régi tükőrrel szemben. Az volt a furcsa, hogy nem láttam a saját tükőrképemet. Feltettem a jobb kezem de nem láttam változást.

- Ne félj, királyom - Sziren átkarolta a nyakamat, miközben a mellkasomat simogatta. - Ma éjszaka minden lehetséges. Bármi megtörténhet és minden kiszámíthatatlan - vörös rúzs csillogott a telt ajkán. Éjfekete csillogós ruhát viselt, a nyakánál denevér szárny szerű gallérral.

- Ez mégis hogy lehet?! - mutattam magamra. - Mi ez az egész?!

- Ez... - hajolt a fülemhez. - Halloween éjszakája - miután befejezte megremegett a föld a talpam alatt. Egy szempillantás alatt repedt ketté és zuhanni kezdtem. Alattam a végtelen mélységben semmit sem láttam, csupán feketeséget. Amikor legközelebb észhez tértem egy... labirintus közepén találtam magam. A mellkasomra szorítottam a kezem, hogy észhez térjek. Szinren még mindig mellettem állt. Természetesen viselkedett. Mintha ez egy hétköznapi dolog lenne. Pedig semmi sem volt az. Csak egy illuzió. Egy álom.

- Ki akarok jutni innen - igazítottam meg a nyakkandőmet ijedten.

- Akkor fejsd meg a rejtvényeket - pillantott a falra. - Minden lámpa mellett egy rejtvény van felírva a falra. Csak akkor mehetsz tovább ha megtudod fejteni őket! De vigyázz! Ha rosszúl válaszolsz, a vérfarkas utolér - a hátam mögé mutatott. A sötét útszakasz nem volt megvilágítva, viszont hátborzongató morgás hasított bele az éjszakába.

- Én ezt nem akarom... de nem ám!

- Haloween van, Edward - karolt bele a kezembe.

- És ezért őltöztél szexi denevérnek? - néztem végig rajta.
Sziren mosolyogva megállt az első lámpa mellett. A lámpa alatt egy rajz volt rászögelve egy régi vércsepekkel borított táblára. A rajz mellett egy szöveg is található volt. A torkomat köszörülve felolvastam:

Lassan itt van a Halloween, ez pedig egyet jelent az ijesztő jelmezbe öltözéssel, és a töménytelen mennyiségű horrorfilmek megnézésével. Ehhez hűen egy szuper kis szellemes képrejtvényt hoztunk neked, amit átlagosan 2 perc 34 másodperc alatt szoktak megoldani, úgyhogy itt az idő, hogy bebizonyítsd, hogy neked 2 percen belül is megy! A dolgod csupán annyi, hogy a képen megtaláld az egyetlen igazán gonosz arckifejezésű szellemet, de vigyázz, mert amilyen könnyűnek hangzik a feladat, annyira nehéz…

Összehúzott szemekkel pillantottam a képre és sóhajtottam fel. - Kérhetnék egy kis világítást?! - az ég felé pillantottam, hiszen nem láttam tisztán a képet.

- Természetesen őfensége! - a beszélő Haloween - i tök egy mozdulattal ugrott a vállamra és nyitotta ki a száját. Pislogás nélkül néztem rá, miközben az óra elkezdett visszaszámolni.

- Najó... najó... - a kép elé hajoltam és kerestem a dühös arckifejezésű szellemet:

- Azt nem mondtátok, hogy ilyen nehéz lesz! Ez a kép tele van szellemekkel! - karoltam át a tarkómat mérgesen. - Mégis melyik szellem dühös? - mintha tűt kerestem volna a szénakazalban. - Várj! Várjunk csak! - bal oldalra pillantottam. A bal oldalt található egyik kéznél a fekete fánál mintha gyanus dolog lenne. Nem a fa mellett, hanem a fa törzsén. - Megvan! Bal oldalt! Bal oldalt a fa törzsén van a dühös szellem! - amikor a fatörzsre böktem a lámpák megvilágították a helyes utat. - Ezaz! Egyre jobban tetszik ez az útvesztő! - Szirennel az oldalamon a második feladathoz sétáltunk. A lámpa mellett egy szám volt elhelyezve. Hideg volt, de az adrenalin miatt melegem lett ezért feltűrtem az ingemet a könyökömig.

- Élvezed, királyom? - nézett mélyen a szemembe.

- A zuhanást leszámítva? - néztem vétig rajta. - Töbszőr kellenne hordanod ezt a ruhát - kezemmel átfogtam a derekát és a férfiasságomhoz húztam. - Bármi is ez az egész... a végén én magam fogom lehámozni rólad ezt a ruhát.

- Persze ha nem halsz meg idő előtt - súgta úgy, hogy az ajka érintette a fülemet.

Ekkor a következő feladatot világította meg  Jack, a töklámpás. De amint megpillantottam a szám elé kaptam a kezem.

- Nem! Nem! Nem! Ez egy keresztrejtvény?! - néztem Sziren szemébe.

- Méghozzá magyarul! Három perced van megtalálni hat darab magyar szót! Készen állsz?! - nézett a fehér lapra. A lap szélére egy töklámpást festettek. A közepén volt a keresztrejtvény és alatta a hat darab magyar szó, amit idétlenül olvastam fel.

- B...boszorkány, farkas, üst, pókháló, drakula, sikoly - ekkor a közelebb hajoltam a laphoz. - Nem tudom! Nem tudok magyarul! Jack! Segíts nekem!

- A segítségkérésnek ára van - húzta fel a szemöldökét. - Bármi is történjen, legyen jó vagy rossz, aki minden titkodat tudja, köddé válik hírtelen...

Ekkor Szirenre pillantottam.

- Nem kérek segítséget! Megoldom!

Az órára pillantottam. Egy perc már letelt. Oké, Edward! Boszorkány....
Boszorkány....

- Megvan az üst! - fogtam meg és a helyükre igazítottam őket. Végül minden tudomásomat összeszedtem és a lehető legjobban teljesítettem. Az utolsó öt másodpercben tettem a helyére az utolsó szót. A harmadik lámpát is felkapcsolták én pedig izzadva léptem elé.

- A következő feladat egy találós kérdés lesz! Egy fejtörő alapján kell kitalálnod a személyt, tárgyat vagy akár dátumot! Készen állsz?!

- Egy motivációs csókot kaphatok? - szemeztem a falall amin egy téglalap alakú régi fa volt. Sziren a fejét csóválta, hiszen a fa felületén megjelent az első kérdés. Már elfogadtam azt, hogy itt bármi megtörténhet. Bármi.

A színem zöld, bár mikor milyenre változik,

Hatalmam csak teremtőm ismeri,

Külsőm ne tévesszem meg,

Bennem bízik, minden gyermek.

- Úristen... ez... nem semmi! - nevettem el magam. - Hatalmam csak teremtőm ismeri? - túrtam a hajamba. - Te a bájital vagy! - vágtam rá.

- Ó a csudába! - ekkor a negyedik lámpát is felkapcsolták, miközben a kezemet dörzsölve fordultam jobbra.

- Mi is pontosan a Haloween ünnepe? - olvastam fel. - Vigyázz! A válaszod pontos legyen! Hm - vakartam meg a halántékomat.  - Ez könnyű! - vigyorogtam. - Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet - a Samhain - t, vagyis "a nyár végét" és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt.  Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében "léteztek". Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba.

- Ezt is megoldotta! - vágta rá Jack, a töklámpás. - De vajon az utolsó feladatot is képes megoldani? - barátságos arca hírtelen eltorzúlt, szörnyeteggé változott. Kifaragott pofája barátságtalan vonalba húzódott át. Ekkor léptem az utolsó lámpához, miközben Jack mellettem ugrált. - Az utolsó feladatnak a legnehezebb kérdést szántuk. Fenség... - ugrott a vállamra. - Nézzük, hogy milyen jól ismersz engem...

Ekkor elolvastam az utolsó kérdést.

- Igazából, mi Jack, vagyis a töklámpás története?

Ennyi. Ennyi volt a kérdés. Ezt mégis honnan tudjam? Egy nem létező lénynek van története?! Ezt nem hiszem el! Hiába gondolkoztam, hiába kerestem valami kiutat. Foggalmam sem volt róla.

- Nem tudom! Nem tudom! Egyszerűen csak nem tudom!

- Rossz válasz, fenség! - ekkor Jack tüzet lövelt ki a szájából ami egyenesen az arcomon terült szét. Rettegve kiabáltam és segítségért könyörögtem. Minden elsötétült előttem, mígnem....

- Apa! Apa! - amikor kinyitottam a szemem, a kislányos térdelve ült az ágyamon és egy kicsi Haloween i tököt tartott a kezei közt. Aprókat pislogtam. A szobámban voltam. Az ágyamon feküdtem. Megtapogattam a mellkasom és húztam össze a szemem.

- Milyen nap van?!

Álmodtam? Tényleg csak egy álom volt? Pedig annyira valóságosnak tűnt minden!

- Október 31. - e

Sziren mosolyogva lépett ki a fürdőszobából és rázta meg a fejét. - A bocsánatodat kérem királyom. Sofia még nem tanulta meg az illemet - mérgesen ráncolta a szemöldökét.

- Ugyan - a kislányom fejére tettem a kezem és elmosolyodtam. - Volt egy...rémálmom. Illetve... - emlékeztem vissza. - Meghaltam.

- Az nem hangzik jól - tartotta még mindig a pici tököt. - Segítesz kifaragni? - mosolygott. Szőke haját szigorú kontyban viselte. Egy rózsaszín szalag lógott ki arany fürtjei közt. Fehér ruhát és csillogós harisnyát viselt.

- Életem.... - ültem fel és magigazítottam a selyem pizsamámat. - Persze. Az anyukád is segít nekünk - bólintottam.

- Rendben! Akkor menjünk az asztalhoz!

- Ezt miért kellett?! - Sziren a tükör előtt ácsorogva tette be az arany fülbevallóját, miközben felém sétált. - Fáradt lesz estére. Még aludnia kéne.

- Tököt szeretne faragni - vettem magamra a vörös színű köntösömet. Ó igen! Ez a valóság! A kanapéra ültem, miközben Szirenhez fordultam. - Jut eszembe... nincsen egy éjfekete, ruhád?

- Nem szeretem a feketét - ült a lányunk mellé.

- Akkor jó! Akkor jó! - a lányom fejét fogtam és puszit nyomtam Sziren arcára.

- Akkor faragjuk ki! - mosolyodott el Sziren.

- Olyan izgi! - tapsolt Sofia. - Boldog Halloweent mindenkinek! - kiabálta.

____________________________________

Most pedig nézzük a feladatok megoldását:

1. Feladat

2. Feladat  megoldva
3. Feladat  megoldva
4. Feladat  megoldva
5. Feladat

Jack, vagyis a töklámpás története:

Töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, miután az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább vak sötétben ne kelljen kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és a világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált.

Ezzel a részel szeretnék minden kedves olvasómnak Boldog Halloweent kívánni!

Szeretettel: kek_gyemant0