A felsőmhöz nyúlt, szentséges teremtők! Azt hittem, éppen mélyen megbaszni készül, aztán hamar rájöttem, csak a kicseszett karom vizsgálná meg alaposabban. Legalább az arca meglepődött, mikor rájött, kibaszottul nincs semmi bajom!

– Te aztán gyorsan meggyógyultál!

– Én már csak ilyen talpraesett szál legény vagyok, baszki! Te sárkány, hipermenő kivirágoztató, addig én varázslatos öngyógyító, csodás duó! – hencegtem a faszikámnak. – Mindketten nagy dolgokra vagyunk hivatottak... vagyis maximum te, én egy király másodszülött fia vagyok, nem éppen van sok feladatom.

– Azért biztosan számítasz az apádnak. Ha most rögtön elvinnélek, szerinted busásan kifizetne?

– Valószínű, hogy igen, mert amúgy jó apa, hiába tart idiótának.

– Az fasza, most viszont mosd meg az arcod, aztán megyek én is, és alszunk, rendben? Holnap jó lenne korán kelni, hogy minél hamarabb Nightford határán túlra érjünk.

He? Miket beszél itt ez a Vander? Nem értem, milyen elbaszott ötletei vannak, azonban azt mondta, ha szeretnék dugni – élve –, akkor követnem kell a parancsait. Mert neki ehhez morálisan szürkének tűnő faszkalapként, joga van! Felháborító, lerágom a golyóim az ilyenektől!

Cserébe kurva szexi, így hunyászkodva fogadok mindent, amit mond, hiszen reménykedem egy kiadós baszásban. Szóval... természetesen lázadozás helyett kussban követem a parancsait, ja, mert alapból nem ezt tenném.

Én már csak olyan határozott, kőkeményre gyúrt vadállat vagyok, akitől mindenki fél, hogy nincs miért idegeskednem, mehetnék a saját utamon. A faszt! A rohadt otthonomból raboltak el, amikor pedig pofán akartam csapni az egyiket, konkrétan elvétettem teljesen a dolgot!

Az újonnan kapott gyűrű úgyis itt lóg a nyakamban, és rohadtul bejön! Tiszta klisé, épülhetne köré valami izgalmas fantáziavilágban játszódó történet, ahol varázserővel bír vagy valami, az mennyire bejönne!

Valami kicseszett mester mellé szegődnék, az tanítgatna, míg a gyűrűre pályázó, gonosz, kecskeszakállas faszt meg nem öljük. Utána rögtön kurva nagy bulit meg rengeteg orgiát tartunk, amin Vander elveszi a szüzességem, és boldogan élünk, míg meg nem halunk, de előtte lesz egy tucat kölykünk a szép befejezés kedvéért!

– Hahó, baszd meg, nem figyelsz?! – hallottam meg valami bizsergetően vonzó hangot, aztán rájöttem, nem csak a fejemben lévő fikcionális világ létezik, ahol Cassien már elég hevesen tette velem azt, amit ez a hazug paraszt nem.

Mert a teremtők aranyerére mondom, egészen biztosan kamuzik! Senki sem harcol ennyire profin, miközben mindössze a szülei passzolják el fizetésként, hiszen csórók, arra pedig a megoldás a csimotájuk eladományozása.

– Asterius, ha nem kapod össze most rögtön magad, elfenekellek!

– Hogy te-tessék? Fenekelés? Hol, merre, mutasd?! – ébredtem fel ismét túlontúl forró gondolataimból.

– Na, visszatértél, baromi jó, de szedd már össze magad, hallod! Tökre szét vagy itt esve, a faszom se képes követni, mikor mire gondolsz, hiszen ülsz egyhelyben, akárcsak valami merev farok, és bámulsz magad elé – közölte velem a nagy kétségét Vander, mire én teljességgel elszakadtam a fejemben játszódó kicseszettül realisztikus, annak nem igazán mondható, erotikus jelenettől.

– Ja, elgondolkodtam, mindjárt megyek!

– Nem mindjárt, most, különben korábban le kell feküdnöd!

– Mi vagy te, az anyám? – kértem számon rajta, közben mégis összekapva magam, felálltam onnan.

– Igen, valójában anyád vagyok, az erdőben hazudtam, mindvégig nőként éltem az életem, és havi rendszerességgel vérzési drámát csapok! Most pedig, kisfiam, ha nem szeded magad össze rögtön, Cassien herceg helyett rémisztő szipirtyóvá változom, és elverlek egy vekni kenyérrel!

– Nem is herceg, ő lovag! – ellenkeztem, miközben fulladoztam a röhögéstől, ahogy elképzeltem, amint kendővel a fején, egy hosszú péksüteményt lenget, mint a fémcsövet.

Az élénk képzelet rosszabb oldala, főleg, ha éppen valami etikettel kapcsolatos órán történik ez, az nagyon... fos. Igen, nem segített egy cseppet sem, tiszteletteljes fasziként azt kéne mondanom, hogy illetlen, de mivel egyáltalán nem érdekel, annak hívom, aminek akarom.

– Na, de húzd be a beled, komolyan aludnunk kell!

– Jól van már, sietek! – nyivákoltam Vandernek, aztán leléptem mosakodni.

Végül több lett belőle, egy kis akció magammal, az ő bongyor lobonccal körbevett képére, ha már csak úgy nem kefélt velem. Az ajtón dörömbölt, arra jöttem ki, a pofiján pedig mindentudó kifejezés ült.

Ó, hallott! Ki ne tudta volna, nem finomkodtam, ráadásul sosem voltam halk típus, ha nem ereszthetem ki a hangom, az egyenlő számomra egy fájdalmasan álló fasszal, azt pedig nem bírom.

A lényeg, sokkal jobb lett tőle, így nem számít, Vander fekete szeme mennyire ellenségesen méreget, amíg a pasi ennyire, de ennyire szexi! Meg eleve, mehettem vele, miután megszöktetett, a hangulat köztünk egészen családias.

– Hű, ki ért ki? – kezdte hüledezve a göndör. – Ki lehet ez? Nem ismerem fel, addig verte bent magának!

– Hé, fogd be, mondtam, hogy vannak igényeim, az ágyat szívesebben látnád egy adag gecivel rajta?

– Ne, te farok, csupán nem értem, miként tudsz mindig a szexre gondolni – rázta a fejét, aztán egy mozdulattal elkapta a vállamnál a szövetet, és kipaterolt. Hű, az anyját, tényleg kurva erős!

Amíg ő szépítkezett, addig én levettem a felsőm, mert kurva meleg a tetőtér, ahol a szobák helyezkedtek el. Egészen nyugisan éreztem magam, Cassien Vander izé valaki segített ebben jócskán, így azt hiszem, durván bealudtam.

Mi a fasz történt? Ez volt az első kérdésem, miután felébredtem, a testemhez pedig egy különösen forró kar nyomódott. Hol vagyok? Rohadtul berúghattam, ha így eltévesztettem a kastélyt!

A picsába, otthon kéne lennem időre... ja, elraboltak, akkor mégsem, fasza, minden rendben. Vagyis, amennyiben ez Vander kigyúrt, magas teste, akkor, különben sikítok!

Érdekelt, így finoman, kicsit sem nyomulósan, á, nem, én nem olyan vagyok, a vállához értem, mire egy kicseszett pillanat alatt gyorsult egy fingó unikornis sebességére.

A barna hajú egyenesen beledögönyözött a párnába, miután átfordított a hasamra, a kezem meg összefogta a hátam mögött. Tud a srác, az biztos, emellé csak sikerült a reggeli örömtől álló faszát a seggemhez nyomnia, hatalmas!

– Va... – küzdöttem a levegőmért –, Vander, baszd meg, belefojtasz a párnába, te pöcs! – fejeztem be a mondatot, miután sikerült egy kis oxigénhez jutnom.

– Ja, te vagy az? Bocsi...

– Ki más lennék, egy termetes medve vagy szerinted micsoda?

Új cimborám vett néhány nagy levegőt, míg én a fenekem óvatosan megemelve, az ágyékához dörzsölve, próbáltam tudtára adni a testének, hogy itt bizony baszásra váró elf fekszik, akit sürgősen meg kell dugni.

Most közelebb kell hajolnia, finoman megérintenie a szám az övével, hogy aztán elhúzódjon, és forrjon köztünk a levegő, mindeközben ő önmaga belső vágyaival szerencsétlenkedik, igen, biztosan ez lesz az! Kicseszett, szeretnivaló klisék, gyertek rám, terítsetek le!

– Szerencsére csak egy kibaszottul gyerekes herceg vagy, ha más lennél, már megöltelek volna.

– Jól van, nagyfiú, hiszek neked! – mozdítottam meg a csípőm, hátha nem súlyoz le tovább.

– Higgyél is, megérdemlem! Most pedig lehetőleg hosszú maszturbálás nélkül fogd meg magad, aztán öltözz át!

– Hajnal van, baszki, hát nem látod? Üvegre cserélték a szemed az éjszaka alatt? – elégedetlenkedtem, miután ráeszméltem, hogy odakint még kurvára félhomály uralkodik. – Legalább kajáljunk!

– Nem, bevásárolunk a maradék pénzből, és lelépünk, akkor tömheted a lusta képed, addig a lovagoddal kell, hogy maradj, bocsika!