Ahogy mentünk tovább, nézegettem a tájat, néha a gombóckám, akinek az arcán még mindig bánat ült. Nem értettem, minek, mikor végre szabadulhat tőlem. Igaz, azt mondta még a döglődésemkor, szeret, mégsem vagyok képes elhinni, hogy azt a mondatot nem csak a pillanat hozta. Hiszen az ilyen klisés haláljelenetek mindig nagy szavakat vonnak maguk után.

Én meg bámultam a srácot teljes beleéléssel, elveszve abban a szép arcvonalában, a szexi, izmos alkarjában, a rohadt nagy testében. Egyre inkább elködösült tőle az agyam, annyira ráfókuszáltam, közben a fejemben pörögtek a mindenféle képek, ahol elképzeltem, mennyiféleképp búcsúzhatnék el tőle. Dugással, bőgéssel, sehogy.

Az elmélyült gondolkodásomból kibaszott hangos, egyben aggasztó döccenés zökkentett ki, aztán rázkódás, majd egy hangosabb koppanás, amire már rendesen felkaptam a fejem, míg Vandi ösztönösen kitette elém a kezét. Ez baromira jól jött, mivel lecsúsztam volna a székről, ha az ujjai nem markolnak a ruhámba.

- Mi történt? - kérdeztem, miközben mindenfelé forgolódtam.

- Gödörbe futottunk.

- Honnan tudod?

- A jelenlegi dőléséből meg a hangokból. Viszont reccsenést nem hallottam, ami azt is jelentheti, maga a kerék nem tört el. Az nagy megállót igényelne, míg egyelőre úgy gondolom, elég keresni valakit, aki kihúzza innen - magyarázott a gombóckám, addig én teljes szerelemben bámultam őt. Olyan okos.

- Akkor ez szerintem azt jelenti, ideje kitakarodnunk innen.

Ezzel a mondatommal együtt kipattantam - volna, ha nem zuhanok helyette, de fog meg Vandi -, majd a földre érkezve egyből a kocsishoz sétáltam. Reméltem, ledumálhatok vele valami jó kis szitut, amiben mi megszállunk valahol, ő pedig akár Damus társaságában kereshetne valakit.

***

Nemsokára megérkeztünk egy fogadó apró hálójába, aztán kipakoltunk. Ezzel szépen elszarakodtunk egy ideig, majd utána az ágyon meresztettem a seggem pihenés gyanánt. Vander szexi teste hamarosan leült mellém, míg én a lábam lóbáltam a levegőben.

A többiek addig külön-külön helyiséget kaptak, viszont én bevállaltam a srác társaságát, miután már nem maradt több üres szoba. Ettől függetlenül mind egymás mellett, egy folyosón voltunk. Egészen tetszett ez a helyzet. Szexi közelség lesz itt, az biztos.

- Hú, kemény meló ez! - utaltam vissza a rakodásra, majd hátradőltem, telibe belesimulva a takaróba.

- Ne túlozz!

- Nem teszem, rohadtul lefárasztott.

- De szerintem nem ez.

- Hanem mi? - kérdeztem mozgolódva, míg a lábam Vandi combjához érintettem. Úgy megbaszhatna! Azt csinál velem a srác, amit csak akar, erre még mindig tartja magát.

- Az elmúlt napok drámája.

- Igaz, az fárasztó.

Ezután behunytam a szemem, úgy terültem el haszontalan zsák módjára, míg Vander Sirvell, a szexisten, a klisékirály, a kurva szexi áruló, továbbra is ott ült, és mintha teljes némaságban gondolkodott volna. Mi a fene járhat abban az eszes kugli fejében?

- Asterius - szólalt meg gyászos hanglejtéssel, amivel szétbaszta a szoba csendjét, viszont engem ez egy cseppet sem zavart. Azt basz szét, amit csak akar, ha én is sorra kerülök! - Még mindig szeretnél...

- Igen?

- Dugni... Velem - mondta, mire hangosan dübörögni kezdett a szívem, izzadtam, kiszáradt a szám, a farkam pedig egyből haptákba vágta magát.

- Nem, nem szeretnék dugni.

- Megértem...

- Szeretkezni szeretnék - böktem ki, Vandi mellkasa pedig hirtelen emelkedett, nagy levegőt vett, majd fújt ki.

Igaz volt, amit mondtam. Ezen a ponton szeretkezésre vágyom, mintsem érzelemmentes baszásra. Nem számít már annyira ez a gondolat, csak mondogatom magamnak, kúrni akarok, kúrni akarok, azonban már elég régen többet akarok: Vandit, mindenestül.

- Akkor azt - fordult felém, immár mosollyal az arcán, míg a tenyerével megsimogatta a combom. Szentséges egek, annyira nagy és forró az egész csávó, imádom!

- Szeretnék, igen.

- Annak ellenére is, hogy...

- Elárultál? Hazudtál?

- Aha - nyögte ki szégyenkezve, a szeme kissé nedvesebben csillogott, de a keze még feljebb csúszott, mint korábban. Már majdnem a farkam érintette, mégsem tette, ehelyett félig elnyílt ajakkal taperolt. Ó, igen, egy csókot el tudnék viselni.

- Annak ellenére is.

- Akkor jó... Most pedig, smárolunk?

- Jó ötlet! - ragadtam meg az alkalmat. Egyből magamhoz rántottam, úgy tapadtam a szájára, mint alkoholista a patkányszaros piásüvegre, közben kibaszott boldog voltam. Az első ilyenem Vandival, vagyis az első igazi! Ráadásul maga kezdeményezett, meg akar szexelni!

A csávó egyből felém mászott, majd abbahagyta a dolgot. A teljes testével rajtam feküdt, úgy ölelt át. Épphogy kaptam levegőt, mégis nagyon bejött, ahogy bújt. Legalább már nem tiszta depi, akárcsak a szekéren. Rendesen megölelgettem, a kobakja az enyém mellett helyezkedett el. Megszorongattam a karját, aztán elengedtem, azonban ő továbbra sem eresztett.

Rázkódott a válla. Sír? Édes jó picsába, itt bőg nekem! Mi a fenét kezdjek szerencsétlennel, mikor azt sem értem, miért zokog? Jobban odabújtam hozzá, hogy érezze, vele vagyok.

- Hercegem - szipogott -, annyira sajnálok mindent!

- Semmi baj, minden okés. Már nem haragszom, mióta értem jöttél, tudom, féltesz annyira, hogy nem hagynál meghalni.

- Biztosan nem haragszol?

- Először nagyon zabos voltam... vagyis, inkább összetört, csak kicsit levegőzni akartam, erre belebotlottam azokba a szemetekbe. De nem tudok rád haragudni, mázlid, hogy szexi vagy!

- Köszönöm! - bújt hozzám szorosabban, a szívem pedig kussolni sem bírt a nagy örömben, Vander óriási teste meg kályha módjára fűtött. Biszexuális a faszom, tiszta meleg a srác, szinte forr!

- Jaj, ne húzódj el, annyira fasza ez így!

- Okés, maradok, töpszli.

- Amúgy nem én vagyok a kicsike, te nőttél óriásira!

- Már hogy ne lennél kicsike? Alacsonyabb vagy az átlagnál, sok nő is magasabb nálad.

- Akkor kicsike vagyok, de te meg bazira megnőttél, fogadd el! - közöltem ellentmondást nem tűrve, majd megpusziltam az arcát. - Na, mi lesz, szexelünk?

- Legyen, szeretkezzünk!

- Ez így rohadt szarul hangzik, gombóc! Az enyém cuki volt, de a tiéd...

- Jó, elfogadom a vádat!

- Kénytelen vagy! De most már vesd rám magad, és dugj meg szépen! - parancsoltam Vandira, mire a göndör felnevetett. A forró leheletét a nyakamon éreztem, olyan vadító! Felemelkedett rólam, immár nem nyomott össze egy pergament vastagságára, tehát ennek örömére kinyújtóztattam a lábam. - Kurva nehéz vagy, tudod?

- Összenyomlak? Bocsánat, nem akartalak...
Vander bénázva ügyködött, míg én bámultam őt. Imádtam nézni minden porcikáját, kibaszott vonzó!

Amint újra jó pozícióban volt, ismét csókolni kezdett, azonban most a számba vezette a nyelvét. Megremegtem tőle, elöntött a forróság, csodálatosan csinálta! Ez a pasi maga a tökély, már a farkát várom!

Teljesen odasimultam hozzá, míg a keze a lábam közé siklott, majd gyúrni kezdte a herém. Megrándultam tőle, a nyögésem képtelen voltam visszatartani, lényegében hullámoztam a karja között, kiélvezve mindent, amit nyújtani tud. Kapaszkodtam belé, mint valami fulladozó, akit készül elnyelni a víz, és kicseszettül pánikol.

Az ujjai egy pillanatra a hajamba túrtak, hogy aztán visszamenjenek a farkam környékére. A hátam ívbe feszült, akárcsak egy híd, de valami igen veszélyes, mozgolódó fajta. Meg pluszba nem éppen halk, azért nyöszörgő építményeket sem sűrűn látni, akármilyen rohadt nagy is a világ.

- Ez milyen? - tette fel a kérdést Vandi, miután már vagy legalább fél perce kényeztette a szám meg az ágyékom.

- Olyan, hogy nem hiszem el, szűz vagy. Állatira megy ez neked!

- Ig-igen?

- Igen! Tehát nyugodj meg, mert látom rajtad, mennyire ideges vagy! Ez nekem is az első alkalmam lesz, nincs miért aggódni, baszod, nem tudod elrontani.

- Ezt komolyan mondod?

- Igen, lehet nem lesz a legjobb, de remélem tudod, mióta megismertelek erre vágyom, mindenképp az álmom teljesül - jelentettem ki határozottan, hiszen tényleg ez az igazság, csak őt akarom.

- Oké, akkor megpróbálom jól csinálni. Remélem, sikerül, és nem bénázom el hihetetlen módon.

- Szerintem nem fogod, de a lényeg: lazíts! Sokkal rosszabb lehet, ha túl sokat stresszelsz a dolgon - biztattam, majd ismét hagytam, hogy ölelésért forduljon hozzám.

Úgy látszott, ez a maga módja a lenyugvásra. Szerencsére kibaszott jól teszi, régen baromira nem becsültem meg, mikor mások ölelgettek, sőt, egyenesen a halál faszán túlra kergettem az egyetlen barátom, aki azt hitte, biztosan azért rinyálok, hogy erősen szorít, mert antiszociális kis köcsög vagyok.

- Szeretsz ölelkezni?

- Valamiért... megnyugtat, pedig az életem során sosem értek így hozzám. Erre nyomulós, bújós pöcs lett belőlem.

- Legalább örülsz neki, én régen mindig nyivákoltam, mikor valaki ehhez hasonlóan akart közeledni szerénységemhez, pedig szeretem az érintést - fejeztem be a mondatot kissé idiótán, aztán megsimogattam a barna hajú hátát.

Bárcsak ne lenne rajta semmi! De természetesen nekem is ilyenkor kell érzelmeskednem, mikor egészen idáig a farkát akartam mindennél jobban. Elcseszett herceg vagyok, az tutifix. Viszont mégsem baj, mivel van egy előkelő doronggal rendelkező, szinte tökéletes csávó, aki képes lesz nekem földi örömöket okozni. Ugyanis pont annyi igényem van, mint bárki másnak.

- Vandi... - nyöszörögtem a lehető legkurvásabban, hátha rájön itt a nagy vágyamra.

- Bocsánat.

- Nincs miért bocsánatot kérned. Csak... már egy hónapra állni valakire, akivel nem baszhatsz, elég kemény meló.

- Tudom.

- Tudod?

- Tudom.

- Igazán? - kérdeztem meglepődve. - Mégis kire izgultál rá ennyire?

- Arra a függönyre! Rád, ki másra?

- Most komolyan azt mondod, gerincre akartál vágni már régóta, mégis mostanáig kibírtad?

- Igen.

- Mázlid, hogy most úgysem szabadulsz, így nem csaplak le. Szóval, gyerünk, szex nélkül nem engedlek el, gombóckám!

- Nem is kértem - búgta, aztán egyből kibaszott izgatóan smárolni kezdett velem, közben a combom fogdosva.

- Visszatérhetnél a korábbihoz.

- Akkor túl könnyű dolgom lenne.

Felnevettem. Ez a kis önbizalom jól esett a lelkemnek, hiszen tudtam, bizony, valószínűleg pár szavába kerülne, majd úgy mennék el, akárcsak valaki, aki egész életében nem verte ki magának.

Szorosan hozzápréseltem magam, ami nem várt bizonyítékokhoz juttatott. Vandi totálisan felizgult. Az a nagy fasz úgy állt a nadrágjában, mint a cövek!

Ahogy azzal a nyelvével a teremtőket megszégyenítő módon dolgozott a számban, addig én arra a jó seggére vezettem a kezem, majd megmarkoltam. Felnyögött. Rohadt szexi és klisés, tökéletes!

- Ha ezt csinálod, elég nehéz megállni még néhány percig - lihegte a gombóckám.

- Nem kellenek percek, elég, ha most itt, helyben beteszed nekem. Nincs igényem előjátékra, hiába nagyon szeretném, de bocsi, most semmi erőm hozzá.

- Nincs?

- Nincs, azt sem értem, neked hogy a picsában van, én lassan kikészülök itt, te meg még képes vagy húzni itt mindenfélét - mondtam, majd végigsimítottam a mellkasán.

- Mert még gyönyörködni szeretnék benned egy kicsit.