Egészen hamar beértünk a városba, aztán körülnéztem. Ó, büdös, a kedvencem, a füst szaga! Ez azt jelenti, baromira hazaértem! Vagyis, nagyon közel vagyok hozzá!

Együtt lépdeltünk be, aztán ismét széttekintettem, hátha hirtelen ideszökkent egy unikornis, vagy beugrott egy bazi nagy húsevő növény. Miután nem lett apokalipszis, Vander oldalán sétáltunk az egyik sarokhoz, aztán a faszi elkapott, majd berántott valami sikátorba.

Magasságos egek, most lesz az, amikor megbasz! Ez az, igen, szeretném, te szexiség, tedd meg velem, rakd be a farkad, ez az! Mi a faszért nem csinálod? Hát ez gáz, a csávó csak nem akarja az igazat!

– Na, most mi van?

– Tessék, fogd! – nyújtotta felém a ruháját. Talán... talán mégis lesz valami! – Vedd fel! – Hogy mi a faszomat akar?

– Mi van?

– Herceg vagy, legyél már kulturáltabb! Egyébként pedig, el kell rejtsd magad... herceg vagy, jobb, ha nem ismernek fel.

– Ebben mondjuk baromira igazad van, viszont nem leszek költőibb, nemesibb szar! Hagyjál ezzel a baromsággal, laza fickó vagyok, akit nem érdekel semmi!

– Csak az erdőt nem bírod – nevetett fel Vander, miközben a fejemre húzta a csuklyát.

– Nincs vele bajom, valójában a járáshoz nem értek.

– Futásnak hívják azt a másikat, amit szinte sosem művelsz, mert valószínűleg a valagad pihenteted.

– Hé, nemrég mondtam, nagy meló hercegnek lenni! El kéne vennem egy picsát!

– Tessék? – kérdezte halkan, miközben előbújtunk a házak mögül, de sajna nem egy baszás után.

– Liberisnek hívják, azt szeretné apám, házasodjak össze azzal a némberrel! Tiszta rusnya meg idegesítő, ráadásul nem is szeretem a nőket.

Na, bassza meg, elszóltam magam! Erről nem szabad beszélnem senkinek, mégis mi a fasz ütött belém? Elmondtam egy körülbelül tök ismeretlennek, hogy a férfiakra bukom, hát ez csodálatos és rettentően gáz!

Vajon mit reagál? Nincs elég érzelem az arcán, pedig lehetne neki. Ritka szar vagyok az emberek, elfek vagy bármilyen más lény arckifejezéseinek felismerésében. Egyszerűen elcseszetten születtem! Nem véletlenül zárkózom be, aztán olvasok.

Az ezerszer jobb hobbi, nem zargatnak, míg olyan nem létező fószerekre verem, akikre csak akarom! Erre Cassien a Lelkek krónikájából lazán megjelent előttem Vander képében, mégsem baszott meg! Pedig abban a könyvben az a szexi lovag megtette volna, a teremtők szavára mondom!

– Szóval, buzi vagy?

– Hogy mit beszélsz, meglökjelek?! – kezdtem hergelni, miután mélyen megsértett ezzel az egy szóval: buzi, vagyis búzacsíra. Ja, nem.

– Jobb lenne nem elesned, így arra kérlek, inkább ne!

– Oké, akkor nem fogom. De ez attól még zavar!

– Nyugodj már meg, nem érdekel, kivel akarsz smárolni és mennyit, a lényeg, hogy most szállást kell keresnünk! Éjszaka nem szeretnék kint lenni, ránézésre ez Nightford, úgy hallottam, sok errefelé a bűnöző.

– Az lehet, gőzöm nincs róla, annyira nem néztem, merrefelé járunk. Miből következtetsz erre? – kezdtem leskelődni, hátha rájövök, honnan szedi ezt, de nem láttam semmi túl izgit.

– A táblákon lévő feliratból, te barom! El tudod olvasni?

– Ja, el, tudok lenweliül.

– Akkor ne ácsorogj, keress valami fogadót! – szólt rám, mire megugrottam ijedtemben. Fú, ez a faszi nem csak állati szexi, hanem némileg félelmetes is.

– Jó, jó, ha rémisztgetsz, nem megy! Akkor induljunk valamerre, mielőtt beesteledik!

Tényleg kezdtem beszarni a lehetőségektől, ha Nightfordban vagyunk, nem kicsit fognak megbaszni, ami minden vágyam, de csak a szó szoros értelmében, kipurcanni azért nem nagyon szeretnék.

Így egyből sietősebbre vettem a tempót, Vander jóval magasabb – őrjítően szexi – termete miatt, könnyebben tartani tudta a tempót.

Közben végig nézegettem a feliratokat, az utcatáblákat, láttam kocsmát, szabót, virágboltot, viszont olyan helyet, ahol megpihenhettünk volna, kurvára nem. Ezért besiettem az egyik szűkebb utcán, majd egyből visszafordultam.

Ugyanis előttem egy kicseszettül veszélyesnek tűnő alak állt két haverjával, aztán úgy néztek, ahogy a gonosz, a szűz kislányt megbaszni készülő könyves figurák szoktak.

Szerencsére – remélem –, Vander volt a hős férfi szerepében tetszelgő karakter, aki majd megment a seggfejektől. Legalábbis a legnagyobb faszú teremtő kegyelmére, legyen így!

– Miért jársz errefelé ilyen későn, fiú?

– Öhm... – gondolkodtam el a mondandómon, amíg a nem túl szimpi, kopasz – mi más – faszi rám nem mosolygott a hiányos fogsorával. Hű, milyen büdös a szája, na, ebből tuti nem kérek!

– Tehát?

– Kurva vagyok, egy prosti, az utcákat járom kétes alakok után kutatva, hátha megraknak engem.

– Hogy próbálkozik, hát nem aranyos? – kérdezte az egyik faszkalap, míg én hátranéztem Vanderre, aki már sehol sem volt. Egyedül hagyott volna ez a rohadék?

– Igen, kár, amiért a szavai elárulják... Nemes vagy, igaz-e, fiú?

– Hát... ö... Én... – hebegtem, hogy időt nyerjek magamnak a futáshoz. – Sokat olvasok.

– Igazán? És miket olvas egy hozzád hasonló, zsenge virágszál?

Na, itt a kötelező buzi is, nem hiszem el! Miért kell ennek flörtölnie velem? Csak öljenek meg, elég szenvedés beszélnem velük! Őrület, pedig csak csicsizni akartam menni, ehelyett fűrágcsáló, néhol bikákra emlékeztető, orrkarikás csávókkal kell találkoznom. De komolyan, mi a jó spermás unikornis pénisz van a pár megmaradt foga között?

– Fantáziavilágokba kalandozik, hogy ott valódi prosti lehessen, és erős férfiak basszák meg – válaszoltam lazán, míg legbelül gondolkodtam, merre fussak. Bármerre, csak ne feléjük.

– Ahhoz nem kell olvasnod, anélkül megkaphatod egy erős ember farkát...

– Nagyon szépen köszönöm a bókot, mégis inkább elutasítanám.

– Az ajándékot nem lehet elutasítani, csak némán elfogadni. Hát nem hallottál még az illemről? – beszélt a nagy ember, elf, ki tudja, mi faszom keveréke, közben egyre közelebb került hozzám.

– Hallottam, a betartását nem szeretem.

– Én ellenben imádom, főleg az olyan formás kis kurvákat, mint ami te vagy.

Félelmemben a falhoz simultam, mert úgy érzem, logikátlanul gondolkodó, szende szűz vagyok én is, így a lehető leghülyébb dolgot teszem, aztán a fickó megpróbált hozzám érni, míg elővette a nagy, meredező, véreres farkát. A teremtők mentsenek meg!

Mázlimra Vander jóval hamarabb érkezett meg, aztán egy bazi nagy fémcsővel úgy leütötte annak a társát, hogy rögtön elterelődött a figyelme. Mint a kibaszott menő hős, ott állt a kezében az újonnan szerzett fegyverével, készen a harcra. Kicseszettül szexi volt!

– Gyerünk, Vander, csapd le őket a picsába! – szurkoltam neki, mire az egyikük felé suhintott, de a köcsögje elhajolt, és megfogta a csövet. – Na, baszd meg...

– Fuss, megoldom a helyzetet!

– Nem hagylak itt!

Összeszedtem minden bátorságom, aztán felugrottam az egyik faszi hátára, erősen a nyakába kapaszkodtam, majd reménykedtem a legjobban. Hogy miben, azt nem tudom, viszont ettől elejtette a csövet, ami nagy csörömpöléssel ért földet.

Tiszta izgatott voltam, végignéztem, amint a bongyor rendesen fejbe bassza a másikat, végül pedig megindul az enyém felé, míg ő igyekezett nagyon lerázni magáról. Sajna nem tartott sokáig az akcióm, egy mozdulattal a kezemért nyúlt, kicsavarta, aztán lelökött a picsába.

A fejem a falon koppant, a dolgok pedig összemosódtak előttem, míg a karom kurvára fájt. Lüktetett, rettenetes, ezért kőkemény, erőskezű uralkodó módjára, nyöszörögve elbőgtem magam.

Az édes faszomba, csak bírjam ki! Muszáj lesz felállnom, különben Vander... jó, mégsem, leütötte a gecibe, aztán kidőlt az izomállat.

– Hé, megvagy még?

– Ja, élek, csak a karom... – fogtam a testemhez, miközben tovább ziháltam, akárcsak valami tüszkölésre készülődő.

– Hadd nézzem!

– Óvatosan... Baszki, mit nem értesz ebből? Kurvára fáj!

– Nyugi már, eltört, ne mozgasd! – szólt rám határozottan, mire inkább a falnak döntöttem a fejem, és annyit mondtam:

– A faszba!