#SwagKölök

Elin POV:

Bementem a takarítószertárba, ahol Kölöknek tartottuk a tisztító cuccait, majd egy kefét és egy kis ápoló sprayt felkapva indultam meg Tae szobája felé.

-Remélem nem küld el - sóhajtottam, majd mély levegőt véve bekopogtam.


Válasz ugyan nem érkezett, ezért előbb megpróbáltam lenyomni a kilincset, ami szerencsére engedett. Vajon miért nem zárta be? Várta, hogy valaki utána jöjjön?

-Bejöhetek? - kérdeztem bekukkantva.

Nem válaszolt. Az ágyán ült Kölköt az ölében simogatva.

-Hát akkor én bejövök - suttogtam, majd a mankóval és a többi cuccal a kezemben igyekeztem bejutni és bezárni magam után az ajtót. Nem igazán akart eleinte sikerülni, ezért inkább letettem a cuccokat, majd visszamentem bezárni az ajtót. Mindeközben TaeHyung egy szót sem szólt. Mikor felkaptam a cuccokat és közelebb mentem mertem csak alaposabban szemügyre venni arcát.

Az előbbi konyhás jelenet után arra számítottam, hogy tekintete dühös és felzaklatott lesz, de csodálkozva tapasztaltam, hogy arca inkább árulkodott szomorúságról és magányról. Az ágyán ült, maga előtt Kölök feküdt és élvezte gazdája simogatását, ezután a kint töltött éjszaka után. Bundája még mindig koszos volt, és ahogy a fiú simogatta, egyre több és több száradt sárfoltot sepert rá a takaróra.

-Várj - mondtam miközben megközelítettem az ágyat. Tae abbahagyta a simogatást, majd csodálkozva rám emelte tekintetét, mintha egészen eddig észre se vette volna, hogy bejöttem.

-Előbb tisztítsuk meg - ültem le az ágy szélére, majd mankómat feltéve fordultam a kutyus felé és ölembe véve álltam neki bundája megtisztításához. Először ráfújtam valami sprayt, ami ha jól vettem ki a rajta lévő képekből, arra volt jó, hogy a kutyus bundáját könnyebben fésülhetővé teszi. A kis golden retriever örömmel fogadta a kényeztetést. Fejét térdemre fektette, szemeit becsukta és csak élvezte.

-Tetszik, mi? - kuncogtam fel, majd tovább húztam rajta a kefét.

Reménykedtem benne, hogy Tae fog reagálni valamit, akármit. De nem tette. Mélységes csöndben telt az a pár perc, amíg Kölökkel foglalkoztam, majd mikor bundája teljesen tiszta lett, visszahelyeztem az ágyra, hogy a fiú ismét simogatni tudja.

Kölök mikor letettem először még megböködte párszor a kefét, de mivel nem akartam tovább tisztogatni, inkább odasétált gazdijához és a keze alá dörgölőzött.

-Mint egy kiscica - nevettem fel halkan, majd csak bámultam a kiskutyát milyen aranyos. Ismét eszembe jutott az én kutyám..

Hirtelen kopogtak az ajtón.

-Áh hát itt vagy - dugta be a fejét So-Young - Elin azt hiszem csomagod jött..

-Szuper! - pattantam fel és a mankóm megragadva igyekeztem minél gyorsabban kiérni - Mindjárt jövök Tae! Ne menj sehova!

-Nem mintha olyan gyakran helyet változtatna - sóhajtott a dokinő mikor már a folyosón haladtunk - Egyébként milyen csomag ez? 

-Majd meglátod - kacsintottam rá, majd a bejárathoz érve átvettem a csomagot és alá is írtam a papírokat.

-Amúgy azért szólhattál volna, hogy rendelsz ide valamit - mondta So-Young kicsit megrovóan - Tudod, hogy ők egy híres banda és ebből könnyedén galiba alakulhat ki..

-Persze tudom, de ez egy jó ügy érdekében van - tettem fel a konyhapultra, majd egy ollóval felvágtam a magnó méretű dobozt és anélkül, hogy bárkinek megmutattam volna elindultam vissza a szobába.

-Hé azt mondtad megmutatod!

-Bocs, de majd később! Előbb másnak kell látnia! - kiáltottam vissza, majd becsukva magam után a szoba ajtaját visszamentem Tae-hez és az ágyra letéve a dobozt mosolyogtam rá - Tudod mi ez? - kérdeztem.

Először egy pillantást vetett a dobozra, majd kifejezéstelen tekintetét rám irányította, megszólalni azonban nem volt hajlandó.

-Majd én megmutatom mik ezek - mosolyogtam rá huncutul, majd a dobozt felemelve öntöttem ki annak tartalmát. Amikor V meglátta mik azok rögtön rám kapta ijedt fejét.

-Nem!

-De!

-Mondom nem!

-Hidd el jó móka lesz!

-Nem lesz az!

-És miért ne lenne az?

-Nem fog neki tetszeni!

-Óóó hidd el ezek a kis kölykök ezt imádják - mosolyogtam rá - Igaz az emberek jobban mulatnak rajtuk, de nekik sincs ellenükre - emeltem fel az egyik darabot, majd Kölök felé nyújtottam két kezem, ám Tae egyszerűen felkapta őt mintha csak egy őrültre nézne intézte felém szavait.

-Ne merészeld!

-Ejnye milyen kis makacs valaki - ciccegtem rosszallóan, majd elővettem a telóm és elkezdtem pötyögni rajta.

Felé mutattam a telefonom, hogy ő is lássa.

-Látod? Nagyon aranyos benne!

-De ő ezt nem élvezi!

-Miből gondolod? - döntöttem oldalra fejem kuncogva.

Nem válaszolt, csak pislogva meredt rám értetlen tekintetével, miközben Kölköt továbbra is magához szorította.

-Figyelj - tettem le a telóm és néztem szemeibe - Próbáljunk meg egyet. Aztán majd meglátjuk hogy viseli. Oké? - nyújtottam felé a kezem.

Láttam rajta, hogy habozik, majd végül mélyet sóhajtva bólintott egyet, de kezet már nem rázott velem. Letette Kölköt a takaróra, majd szétnézett a darabok között. Egy ideig válogatott, majd az egyiket felemelte. 

-Ez.

-Oké - mosolyogtam, majd feljebb ülve az ágyon láttunk neki a munkának.


HoSeok POV:


Mikor Elin másodjára tűnt el Tae ajtaja mögött egy dobozzal a kezében mind egymástól kérdezgettük, hogy ez meg mi volt és mégis mire készülhet.

-Mi volt a dobozban? - kérdeztem So-Youngot.

-Fogalmam sincs - rázta meg a fejét - Csak bevitte és kész. Elképzelni sem tudom mire készül.

-Nem! - hallottuk hirtelen V hangját, mire mindenki egyszerre ugrott egyet az ijedtségtől.

-De!

-Mondom nem!

-Hidd el jó móka lesz!

-Nem lesz az!

-És miért ne lenne az?

-Nem fog neki tetszeni!

-Óóó hidd el ezek a kis kölykök ezt imádják

-Mi folyik odabent? - indult ijedten az ajtóhoz So-Young, de ekkor Jimin megakadályozta. Megfogta a dokinő kezét és maga felé fordította.

-Várj még - mondta neki reménykedő tekintettel - Nem úgy hangzik, mintha nekünk be kéne avatkozni. Te magad kérted meg Elint, hogy segítsen V-t helyrehozni. Emlékszel?

-Persze, hogy emlékszem - sóhajtott fel, mire Jimin elengedte - Csak ez most megijesztett - nézett aggódva az ajtóra.

-Na gyere - lépett hozzá Yoongi és a lány vállát átkarolva vezette a kanapéhoz, majd ő maga leült rá és barátnőjét meg az ölébe húzta - Így ni. Innen fogunk hallgatózni, hogy tudjuk minden rendben van-e. Okés?

-Oké - sóhajtott a lány, majd fejét Yoongi vállára hajtotta - De ha csak egyetlen vészes hangot is hallok betöröm az ajtót!

-Oké - bólintott Yoongi, majd szemeit lehunyva karolta át a lány derekát és nagyon úgy tűnt, hogy menten elalszik.

Mi többiek nem tehettünk mást, mint szintén leültünk és feszülten várakoztunk. Nagyon ideges voltam és aggódtam és ez a többieken is meglátszott. Jimin és Namjoon már felálltak és járkálni kezdtek, hogy valahogy levezessék a feszültséget, de ezzel inkább csak minket ingereltek tovább. Néha lehetett hallani némi nevetést kiszűrődni a szobából, de semmi többet. Mindenki be akart volna menni, de féltünk, hogy azzal mindent csak elszúrnánk V fejlődésében. Így kénytelenek voltunk várakozni.

Az óra csak ketyegett és immár vagy századjára szóltunk rá Jiminre és Namra, hogy üljenek már le, mert nem bírjuk már nézni ahogy fel és alá járkálnak. 

-Én ezt nem bírom tovább - állt fel Jin és indult volna az ajtó felé, de ekkor megtorpant.

-So-Young? - néztem a dokinőre, aki akárcsak mi, ő is nagyon feszült volt már a várakozástól. Komolyan rosszabb, mint egy műtő előtt várakozni..

-Arra vagy kíváncsi, hogy szerintem bemehetünk-e már? - kérdezte majd mikor bólintottam mély levegőt véve húzta ki magát Yoongi ölében és gondolkozni kezdett.

-SoYo - szólította meg Suga csendesen - Szerintem nem lesz belőle baj, ha bekukkantunk. Legfeljebb megkérdezed, hogy kérnek-e enni aztán kijössz. Nem kell több.

-Jó - adta be a derekát, majd én és Jin már indultunk is nyomunkban a többiekkel.

-Úgy álljatok, hogy csak engem lássanak - suttogta Jin, majd mikor mindenki elhelyezkedett bekopogott.

A fülemben dobolt a vér izgalmamban és félelmemben. Igyekeztem higgadtságot erőltetni magamra, hisz ez csak pozitív jel lehet, hogy még mindketten benn vannak és még nevetéseket is hallottunk.. Legalábbis remélem, hogy ez egy jó jel..

-Hé skacok - kukkantott be Jin - Nem vagytok éhesek? Ma még nem is ettetek.

-Ó most hogy mondod! - hallottuk Elin hangját - Farkas éhes vagyok.

-Akkor gyertek ki enni.

-Majd én hozok be - hallottuk Elin hangját, majd mankójának koppanásai jelezték, hogy elindult az ajtó felé - Mindjárt jövök - mondta még V-nek, majd mikor kijött döbbenten nézett ránk.

Jin bezárta az ajtót, majd ujját a szájára téve hessegetett minket ki a konyhába.

-Titeket mi lelt? - kérdezte Elin felülve a bárszékre, miközben Jin nekilátott a reggelinek kettőjük számára.

-Tudod te mennyire aggódtunk?! - kérdezte Jimin - Nem tudtuk, hogy jó jel-e, hogy ennyi ideje benn vagytok!

-Most komolyan mind idekint aggódtatok? -rázta a fejét értetlenül, majd felnevetett - Srácok ti nagyon aranyosak vagytok.

-Tudjuk - bólintottam egy nagy vigyorral, amin a többiek is végre nevettek egy kicsit, amivel a feszültség végre eltűnt - De akkor mégis mit csináltatok?

-Kíváncsiak vagytok? - kérdezte egy sunyi pillantással.

-Még szép! - felelte Jimin - Mik voltak a dobozban?

-Ezek - vette elő a telefonját, majd párat húzva rajta felénk nyújtotta. Nem kellett magyaráznia rögtön mindenki vagy röhögni kezdett vagy a fejét verni valahova fájdalmában.

-Most komolyan?! - kiáltott Jimin felháborodva miközben hol a képet, hol Elin bámulta.

-Hogy nekünk ilyenek eszünkbe se jutnak - paskoltam Jimin vállát, majd újabb röhögőgörcs tört rám az újabb kép láttán.

#SwagKölök



-De Kölök fiú! - mutatott az utolsó két képre Yoongi.

-Tudom, de fiús Superman pont nem volt mikor rendeltem - húzta el a száját - De szerintem így is cuki - nevetett fel.

-Oké Elin - helyezett elé Jin egy tálcát tele finomságokkal, köztük Kölöknek is - Jó munkát végeztél - nyújtotta felé az öklét, mire Elin mosolyogva érintette össze vele öklét - Örülünk, hogy végre valaki hat rá.

-Nincs mit köszönnötök - pirult el, majd a mankóját felkapva indult el az ajtó felé, mögötte pedig jöttem én a tálcával.

Elin kinyitotta az ajtót én pedig beléptem és az ágyra helyeztem a tálcát. Mielőtt kimentem még rámosolyogtam Kölökre és TaeHyungra, akinek kicsivel már több életkedv volt az arcán, majd ismét hármasban hagytam őket.

Azt hiszem ez kezd egyre jobban alakulni..



Sziasztooooook!

Tudom most mindenki utál, amiért hónapok óta nem volt rész, de remélem ezzel valamennyire kiengesztelek titeket! Hamarosan már belevágok a lecsóba, nem kell itt a rengeteg mellébeszélés, igyekszek belehúzni, mert már szeptember óta.. Igen azt hiszem szeptember óta várjátok, hogy kiderüljön mi Elin és V baja.. Oké nem tudom pontosan mióta várjátok XD

Remélem tetszett a rész és igyekszem még hozni valamikor! Remélem nem hagy el a kedvem :'D

Mindenkinek további szép estét!

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top