A két energia bomba el vezettet egy sötét és sűrű erdőbe éjszaka ....
Jól kezdődik.  Ha nem lennék biztos benne ,hogy fizikailag nem tudnak ártani nekem ,akkor most nem követném őket ...

'Régen a fiatalabb árvákat gyakran bántották a nagyobbak , erőszakoskodtak , el lopták azt ami nem az övék volt . És néhány velem egykorúval az árvaházban egy nap úgy döntöttünk ,hogy ki állunk ellenük.  Azóta szinte napi szinten kerültem velük össze tűzésbe . Sokszor eleredt az orom vére , kék és zöld foltok tarkították a testem . Sajnos volt ,hogy egyszer egy késsel is nekem estek . De nem hagytam magam , és mindig vissza vágtam.  Így ki alakult egyfajta rivalizálás és minimális tisztelet köztem és a huligánok között . A többiek akik az elején ott álltak mellettem idővel hátrébb vonultak ,helyet adva nekem . Tudták ha elveszítem a fejem akkor jobb távolságot tartani . Az ilyen jellegű össze tűzések során gyakran meg sérül az ember ,mint azt említettem . És utána mindig büntibe kerültem ,persze rángattam magammal azokat akik ellen ki álltam....'

"Ha már én szívok a büntető szobában a pipa füsttől bűzlő vén asszonynál akkor szívjon más is ...  "

- Meddig megyünk még ?- kérdeztem , majdnem megbotolva egy fa kiálló gyökerében .

- Mindjárt oda érünk . - válaszolt Steve hátra fordulva .

A hely ahova jöttünk egy kisebb lomb ház volt. Na jó azért ne egy ici-pici házra gondoljatok .

Igazán otthonos házikó , fügőnnyel az ablakon , szőnyeg a fa padlón , babzsák fotelek és párnák szerte szét az egész ház padlóján . Sok pokroc. Egy játék konzol ,mini hűtő . 'Igen igen jól olvastad ' Bár nem csoda ,ha villany is van .

- Ezt mégis ,hogy hoztátok össze ?- hitetlenkedve forogtam többször is körbe a tengelyem körül .

- A szüleink építészek . - szólalt meg Krisztina miközben ki vett a hűtőből egy üveg palackos vizet . - Stevere meg a nagy szülei rá hagyták ezt a telket ,így volt hely ahova épitkezhettünk . A többit meg a szüleink el intézték . Mármint a lomb ház építését . A berendezés és minden más már a mi dolgunk volt. 

Hihetetlen , tényleg egyszerűen hihetetlen .

-Dobd le magad valahova . - mondta Adam .

- Nem kell kétszer mondani . - és azzal a lendülettel le is vágtam magam egy babzsák fotelba . A felemás fajú Krisztina mosolyogva ült le a mellettem lévő másik fotelba .

- Nah . Tetszik ? - kérdezte miután bele ivót a vízbe . Nem igen akartam be vallani ,de nagyon is tetszik a hely.   Össze szorított ajkakkal bólintottam kétszer - háromszor mire a lánynak még nagyobb lett a mosolya .

Steve és Adam videó játékoztak , míg én és Krisztina elkezdtünk sós ropit ropogtatni .

- Amúgy ,hogy oldottátok az áram kérdést ? - az erdő mélyén kizárt ,hogy villany vezetékek jutnának .

- Generátor . - Steve felénk fordítva a fejét válaszolt miközben Adam végzet répafej avatárjával . Ezért persze a vőri nyavalyogni kezdett .

- Ne már haver ! Most ezt miért ?  Meg beszéltük ,hogy nem öljük meg a másikat.  - Adam megrántotta a vállát és ugyan úgy játszott tovább ...

- Amúgy milyen a szobád ?-  rá néztem krisztinára , amolyan " Ezt most komolyan kérdezed? " fejjel . Gondolom ki olvasta az arc mimikából a szobámról alkotott véleményem ,mert hangosan össze csapta a tenyerét ,ezzel a fiuk figyelmét is magunkra vonva .

- Akkor mihamarabb ,szoba át alakítást kell csinálnunk. - lelkesedett az energia bomba .

- Inkább fel újítást és be rendezést . - beszéd közben a számba vettem egy újjabb ropit . Krisztina arca hitetlenkedő formát öltött magára ,majd ördögien el mosolyogott és rá nézett a fiukra ,akik védekezően fel emelték a kezük .

- Kriszi . Nem . Nem . Nem és nem . Nem leszek megint málhás szamár . - Steve nem leges rázta a fejét miközben beszélt .

De persze péntek suli után még is csak el kapta Krisztina a fiúkat és persze engem.  És el rángatott minket egy lakberendezési szak áruházba . 'Amanda adott egy hitel kártyát,hogy olyanra alakítsam a szobán amilyenre csak akarom . '
Ott persze a fiuk rögtön elemükre találtak , szóval nem értem ,hogy miért viszakoztak ennyire . Aztán meg tudtam .....

Krisztina egy modern kori rabszolga hajcsár a fiúkkal szemben ...... Meg talán velem is egy kicsit .

- Steve tedd le azt a párnát és hozz egy puha padló szőnyeget , lehetőleg sötét színű legyen .Adam , kell még ebből a kép keretből egy pár.

- Krisztina . Minek ennyi képkeret?  Még képeim sincsenek amit bele tegyek . - a hangomban érezni lehetett ,hogy nem értem a dolgokat .

- Csönd. Most dolgozom . És majd lesz a keretben kép . Amiatt ne aggódj .- védekezőleg fel emeltem a kezeim és vissza ültem a székbe ahol eddig ültem ,de nem sokáig . - Az kell .arról kelj fel . - és Krisztina el is vette a székem ...

Két órával később ,már nálunk alakítottuk a szobát lakhatóvá .
Steve nagyon ügyes... Remekül le rakta a parkettát . Adam ki cserélte az ablakot . Krisztina meg elkezdte le festeni a szoba azon részét ami az ablakkal szemben van feketére . A fal többi részén a sötét szürke dominált .

Lekerült a padlóra a puha fehér szőnyeg is . ' Nem volt rossz döntés ,hogy végül a fehéret vettük meg .' Egy kis világosság el kell a sötét szobában . Ezért is választott Krisztina halvány szürke bútorokat . Igen mindent ő választott . Nekem szinte semmi beleszólásom nem volt.

De nem baj . Hiszen a vég eredmény egyenesen tökéletes lett .  Imádom . És az a sok kép keret is fel került a falakra ,csak kép nélkül .
A fekete fal részhez tettük az ágyam . Vagyis tették a fiuk.  Az ablak melleti falrészhez került az író asztal . A másik oldalt egy szekrénysor . A szoba ágyam felőli jobb sarkában egy babzsák fotel. 

Úgy néz ki Krisztina szereti a babzsák foteleket.

De a nap végére hulla fáradtak lettünk ... Szerencsére Agatha mindig hozott fel nekünk sütemény és innivalót miközben pakoltunk . És Madison se volt itthon .

Hmmm .. fura ki mondani még gondolatban is erre a helyre ,hogy itthon ... Még olyan új . De nem csak a hely ,hanem ez az egész ,hogy most hirtelen ennyi új emberrel és új helyekkel ,dolgokkal ismerkedtem meg alig egy hét alatt .
Agathat viszont nagyon meg kedveltem , annak ellenére ,hogy nem beszéli a nyelvet ,még is olyan érzésem van ,hogy megérti minden mondatom , és igazán oda figyel arra amit a szívem mélyén akarok .

Mint múlt éjszaka amiről nem beszéltem a többieknek ... Volt megint  egy vissza térő álmom ,ami nagyon fel zaklatott és szégyellem be vallani ,de sírta után . Sírtam ,hogy az állom nem csak állom ,és hogy igaz minden kép kockája .

Agatha volt az aki bejött az este a szobámba és a jelenlétével le nyugtatót , anélkül ,hogy mondott volna bármit is. Úgy viselkedett velem akkor este ,mintha a saját gyereke ,vagy unokája lennék . És ez nagyon jól esett . És sok év után úgy éreztem ,hogy valaki igazán törődik velem .

A srácok is mind nagyon kedvesek . Krisztina állandóan a nővérének hív . Steve folyton meg mosolyogtat . Azt mondta ,hogy az a most ki tűzött legfőbb célja ,hogy minden nap legalább egyszer mosolyogjak neki . Eddig sikerül össze hoznia. Adam , a csöndes társ ... Tényleg keveset beszél ,de valahogy mindig tudja ,hogy mikor kell egy biztató mosoly ,vagy egy bátorító szó .

Lehet kezdem őket igazán közel engedni magamhoz .....

De nem tudom ,hogy jól teszem e ?!.