A " szobámban " töltöttem az idő azon részét míg Amanda nem szolt , hogy kész a vacsora . Igazából örültem neki. Majd éhen haltam már. De mivel nem tudom ,hogy merre van a konyha ezért követtem a szimatom.  Jó igaz, hogy láttam ahogy Madison belépve a konyhába neki esik a hűtőnek , de vissza felé minden más . Nem tudom ,hogy mi a kaja ,de jó az illata . Le menve azon a lépőn amin feljöttem el fordultam balra még mindig az isteni illatok után kutatva. Végül el jutottam a konyháig ahol egy idegen közép korú nő sertepertélt . Fekete haja szoros kontyba kötve a feje tetején . kissé molett test alkatára egy térdig érő fekete talán pamut szoknyát és hozzá passzoló fehér blúzt  viselt. Annak tetejére egy fehér kötényt ami megvédi  a ruháját a be koszolástól. Amikor meg hallotta , hogy ott állok az ajtóban le tette a kezében lévő fakanalat és teljes testtel felém fordult, majd meg hajolt.

Szemöldök ráncolva néztem a fáradtnak tűnő nőt . Be kell ismernem meg illetődtem egy cseppet .... A következő pillanatban Amanda is meg jelent . Először a nőre ,majd rám nézet .

- Kate ! Szívecském . Már azt hittem ,hogy soha nem jössz már le az emeletről . - kedveskedve végig simított a hajamon. - Agatha , teríts meg az étkezőben .- a nő kit Agathanak hívnak bólintott , majd el hagyta a konyhát .  Szóval akkor ne itt fogunk enni... - Ő Agatha volt aki a ház vezető nőnk . Remekül készíti el recept alapján bár melyik ételt szakács képzettség nélkül . De hiába akarnál vele beszélgetni . Nem ért angolul . Csak az anyanyelvén beszél . Szóval ha nem tudsz portugálul akkor nem is próbálkozz , hasztalan . Akárcsak a fizetett nyelv leckék is.

A vacsora mind addig jó is volt amíg Madison ki nem nyitotta a száját. Vagy is rosszul fogalmaztam . A  vacsora isteni volt , csak Madison volt a probléma. Be mesélte magának és az anyjának is e akarta, hogy már az első napon rá másztam a pasijára .

Komolyan ez a csaj nem komplett ...

A szobámban háton fekve az ágyon kémleltem a csupasz plafont mikor jött egy SMS . Nulla életkedvvel vettem a kezembe a telefont amin Kriszi neve és idétlenül mosolygó képe villog a kijelzőn .

Kriszi:  Szia , szia nővérkém . Rá érsz ma este ?

Me: Szia . Mi az ,hogy nővérkém ?

Kriszi: Hi-Hi . Hát csak úgy . Na de rá érsz?

Me: Tulajdonképpen rá.

Kriszi: Szupiiiiii!!! Akkor öt perc múlva legyél a kapuban. Nem akarunk csöngetni.

Me: Öt perc? Már el is indultatok? És mégis kikek ?

Me: Hahó Krisztina válaszolj !!!!

Kriszi : Már csak négy perc.

Na remek... Jobb ha le megyek mielőtt fel vernék az egész házat. Nekik is késő este kell vendégségbe menni. Az eszem meg áll , de komolyan. Nem mintha annyira érdekes lett volna a plafon .

Lassan le caplattam a bejárati ajtóig , majd felkaptam a lábamra fekete acélbetétes bakancsom , a hátamra fekete bőr kabátom vettem és a kobakomra a szintén fekete sapkát húztam . Ki nyitottam az ajtót és a kapuban két sötét alakot pillantottam . Egy alig 150 -155 cm magas hangosan nevető lányt és egy 170-180 cm magas fiút . Amit közelebb mentem hozzájuk rendesen ki vehető lett, hogy kik is ők. Hát persze, hogy Krisztina és Steve az.

- Kate ! Kate ! KATE!!!- kezdte kiáltani egyre hangosabban a nevem a felemás hajú lány. Piroska meg csak röhögött .

- Ti meg mit szívtatok ?- kérdeztem amint meg álltam előttük . Steve intett a kezével, hogy menjek közelebb. Tettem amit kért. A fiú  oda hajolt a fülemhez és...

- BLALAAAAL .... -torka szakadtából ordított a fülembe. Mire én egy jól irányzott gyomrossal jutalmaztam.

- Veled meg mi a Szent atya úr isten bajod van neked ? Bazd meg !- ordítottam a fiúra aki a hasát simogatta ahol az ütés érte.

Pufogva követtem a két idiótát  , fogalmam sincs , hogy hová...

A város azon részén jártunk ahol még nem voltam , ami nem meglepő hiszen még egy napja sem vagyok itt . Az utcák lámpái adtak némi fény a sötét éjszakában . Még a szél is el kezdet fújni . Kezdem báni , hogy nem vettem a őrkabát alá egy pulcsit ...

Egy idő után el értünk egy vasút állomáshoz . kíváncsian figyeltem a  két előttem menő személyt . Át menve a régi síneken egészen egy drótháló kerítésig . Steve óvatosan el húzta a drótháló szétvágott részét ezzel egy kis kaput alakítva ki . Krisztina gyorsa át haladt a kis kapun, majd megállt a túl oldalt .

- Hölgyeké az elsöbség .- mondta a vöri rá nézve . Meg forgattam a szemem és át haladás közben bele boxoltam a fiú  fel karjába . - Aúúúúú ... Ez fájt. - répafej sértődött fejet vágott miközben a karját fogta . Pffff.... Puhány.. végül Steve is át mászott és folytattuk utunk , fogalmam sincs hova .

Pár perc múlva a növényzet sűrüsödni kezdett . Vagyis lassan az erdőhöz érünk . Na akkor kezdődjön a horror . Vajon ki lesz az aki túl éli az éjszakát az erdőben ,

Héé . ez egy tök jó film címe is lehetne .. Éjszaka az erdőben. Hmmm. Vagy még sem . Nagyon hasonlít a címe az Éjszaka a múzeumbanra . D jó lenne ha már oda érnénk . Már kezdem le járni a lábam ...