Egy roppant unalmas óra után amelyen az ember kínjában már a kemény padba veri a fejét szédülésig ,vagy amíg a pad ketté nem törik , megváltásként szólalt meg a régi iskola csengő .

A csengő után rekord gyorsasággal kaptam össze a cuccaim és céloztam meg a terem ajtaját. Reménykedtem benne ,hogy minnél hamarabb el tűnhetek ebből a légkörből ,mert már nagyon frusztrált. De ép hogy csak a folyosón tehettem pár lépést mikor ki csúszott a talpam alól a talaj ma már másodszor . Nem volt valami kellemes érzés ,hogy mit ne mondjak . Körülöttem mindenki fel figyelt a nagy csattanásra . Szuper !

Körülnéztem ,hogy mi miatt is taknyoltam el ..

Mint valami komikus tv műsorba vagy a cirkuszi bohócok a porondon ,milyen ciki már el csúszni egy nyamvadt banánhélyon ..

Komolyan le száradna annak a gyökének a keze ha a szemetét a kukába dobná ,vagy mi a franc van ?

- Hééé! Fehérke ,jól vagy ?-a megszólításra morcosan föl kaptam a fejem ,és tekintettem találkozott egy tejfel szőke hajú sráccal akinek acél kék szemei tán hidegebbek,mint a sarki jég csapok .

-Ha én fehérke vagyok akkor te meg szöszi . Ha már így le ragadtunk a színeknél . - beszéd közben össze kapartam magam a padlóról és a banán hélyat a legközelebbi kukába dobtam.

-Scott! Scott Peterson vagyok . És te Emogril ?

- Kate !!!!!...- Szöszi avagy Scott és én kérdőm néztünk a hang irályába. Én azért ,hogy ki az aki már az első napomon nem hagy lógva a suliba ,míg a mostmár mellettem álló srác ,hát ki tudja . Nem is érdekel .

- Nah ,már csak te hiányoztál az életemből .... - kelletlenül elhúztam a szám mikor megláttam közeledni Madisont.... Egy másik magassarkúban....

-Szia Baby .... - Maison hangjától kiráz a hideg és ahogy Scottra akaszkodik ,fuuuuu .... Nem is tudom ,hogy hogyan tudja el viselni.

- Szia Mad. - ahogy el nézem Scott egyáltalán nem örül neki,hogy Madison ilyen -nyire rá csimpaszkodik ,bár ebben a lábfeji kínzó eszközben én sem tudnék sokáig kapaszkodás nélkül meg állni a saját lábamon .

- Ti jártok ? - kérdeztem a szőke hajú fiút ,mire ő bólintott egyett .- Részvétem -suttogtam még oda neki ,de nem elég halkan ,mert hárpia kisasszony meghallotta és csúnyán össze vont szemöldökkel és felhozott orral nézett rám . Huuuuuu.. jaj nekem ,de félek .....

A beszélgetésük további részét nem hallottam ,nem voltam rá kíváncsi ezért meg céloztam az udvart ahol óra előtt voltunk Stevel .

Kell egy szál cigi az ilyen napokra . Pedig próbálok le szokni ,de egyszerűen nem megy ha ilyen gyökerek vesznek körül ...

A hátamat a téglafalnak vetve kotortam elő táskám mélyéről a doboz cigarettát .
Az első szál kivételét követően már éreztem emlékeimnek köszönhetően a füst izére a számban . A füstszűrős végét a számba véve meggyújtottam a cigimet ,majd méjet szívtam a nikotint .
Hatalmas meg könnyebbülés ért mikor a füst szét terjedt a tüdőmben , pár másodperc múlva kifújtam s újabbat szívtam a mai megmentőmből.

- Te dohányzol ?- Steve hangja zökkentett ki el kószált gondolataimból .

- És ha igen ? - újból szívtam egy hatalmas slukkot. A fiú el húzta a száját ,majd a táskájából elővett egy papirzsepit .

- Miután el szívtad és el is oltottad ,ebbe tedd bele . Majd én ki dobom a kukába - rántottam egyett a vállamon és teljesítettem a vöröske kérését . Már úgy is csak a szűrőt tudtam volna szívni . - Mióta roncsolód a szervezeted ezzel ?- kérdőn néztem a kezemben maradt cigis dobozra ,majd elgondolkoztam ,hogy mióta is élek e káros szenvedélynek ....

- Hmmm.... Pasz... Mióta el kezdtem .

Ebéd szünetben Steve ki könyörögte ,hogy üljek oda hozzá és még néhány osztálytársunkhoz " ismerkedni "

Az ebédlő nem nagy szám , egy tágas tér tele több személyes fém keretes fehér fa asztalokkal és székekkel .
A bejárattal szemben lévő fal tele poszterrel és plakátokkal ,amelyek hirdetik az iskolai eseményeket valamint minden egyébb vackot ,mint  hogy véd a természetet, szeresd a környezeted és magadat , csatlakozz a klubhoz. Ja szóval csak a szokásos . Na meg a kaja maradék .

Az étel pulttal szemben ahol csak valami kajának hívott moslékot felszolgáló mogorva konyhásnők osztják az ebédet azzal a szembeni fal egy hatalmas ablak ami kilátást enged a tornaterem épületére . Szép kilátás ,ugye ?

Nem volt valami nagyokos az építész vagy ki ...

Levágtam magam a vöri melleti üres székre ,na milyen meglepő ,hogy mellette mindig üres egy szék .

Velem szemben egy felemás hajú lány ül ,egyik oldala fekete míg másik fehér színű és kék szemei vannak . Talpig feketébe van öltözve . Az ujjain különbféle gyűrűk , a nyakában egy nyuszis nyaklánc . És még sorolhatnám ,de jobban lekötötte a tekintetem a szalvéta origami amit készít. 

Mellete egy fekete hajú fiú kék szemekkel szürke kapucnis pulcsiban aki üveges tekintettel nézi a tányérján lévő kajának nem mondható dolgot . Együtt érzek vele nekem sincs gusztusom ezt a moslékot meg enni amit itt adnak. 

- Srácok . Had mutassam be nektek Katet . -Steve felszólítására a velünk szemben ülő két személy föl emelte a fejét .
A fiú rám nézet ,majd egy biccentéssel le is tudta a dolgot .
Ellenben a lánnyal aki fülig érő mosollyal nézet rám . Bizarrrrrrr......

- Szia . Krisztina Carver vagyok ,de ha gondolod hívj csak Kriszinek ,mint a tesóm . -fejével a mellete ülőre bökött . - Tesék . Ezt neked adom . - Krisztina a kezembe nyomta az origami szalvétát ami egy egyszarvút ábrázol . Elég ügyes ....

-Kösz ... - Miután megköszöntem a kedves gesztust az origami állatott le raktam a tálcám szélére ,majd megint el merültem gondolataim sűrűjében.

Még mindig nehezen tudom elhinni ,hogy ilyen gyorsan fel -borult az eddigi életem . Alig egy hónapja még azzal a tudattal keltem fel ,hogy milyen szerencsés vagyok a magam szerencsétlen módján ,hogy egy árva házban élek mivel nincs egy élő rokonom sem . Erre tessék most itt vagyok egy új országban , egy új iskolában , és mint ki derült van egy unoka nővérem Madison Roberts egy két lábon járó hulladék , és ott van még a nagynéném aki nem sokban tér el a lányától . Talán erre mondják ,hogy az alma nem esik messze a fájától .

-Hé . Kate . Van kedved csatlakozni a klubunkhoz ?- Krisztina gyermeki hangja hozott vissza az élők közé .

- Milyen klub ?- kérdeztem ,bár hangomban nem volt semmi érdekeltség . De a felemás hajú még ettől is fel lelkesült .

- Okkult klub . A tesom Adam a klub elnöke . Hidd el nagyon király . Az erdő közepén van A klub ház és..... -Az Adam nevű fiú befogta tenyerével húga száját .

- Kriszi . Elég ! Katet valószínűleg nem érdekli . Meg amúgy sem kéne mindenkinek el mondani ,hogy hová szoktunk járni .

- Tilosban járnak ? - kérdeztem a vörit.

- Nem mondanám . Csak a felnőttek nem díjazzák ha az erdőben kószálunk .