T W E N T Y T H R E E
Reggel mikor felébredtem kettő gyönyörű szempárral találtam szembe magam.
-Szia.-Mondta halkan Max és mosolygott.
-Szia.-Nyújtózkodtam.
Hirtelen kinyílt az ajtó és berohant Romeo, Zeck és Logan. És persze mind a hárman ránk ugrottak.
-Úristen srácok lefogyhatnátok!-Mondta fojtott hanggal Max.
-Egyet értek alig kapok levegőt.-Értettem egyet.
-Éhesek vagyunk.-Mondta Zeck.
-Tudod merre van a konyha csinálj magadnak.-Mondtam.
-Naa kérlek Maya te olyan jól főzöl.-Néztek rám mind a hárman kutyaszemekkel...Romeonak könnyű...
-Jó oké.-Mire befejeztem a mondatott felkapott Zeck és a vállára dobott...Miért nem lepődök meg?
Leraktak a konyhába...legyünk optimisták legalább nem kellet sétálnom. Elővettem a serpenyőt és miután lebeszéltem magamat arról hogy ezzel fejbe csapjam Zecket ráraktam a sütőre. Elkezdtem tükörtojást csinálni. Megcsináltam mind a háromnak és odaadtam nekik. Egyből megették. Max még fent van. De elkezdtem neki is megcsinálni csak neki máshogy. Mire kész lettem le is jött Max. Leraktam elé a remekművem amitől elállt a szava.
-Hé! Mi nem is kaptunk szívecskét!-Háborodott fel a bátyám.
-Nem veletek járok.-Forgattam a szemem.-Amúgy arra gondoltam majd piknikezhetnénk.-Mondtam miközben beleittam a kávémba.
-Uhh! Jó ötlet!-Mondták egyszerre.
-És lehetne a fa alatt.-Mondtam.
-Jó!-Mondta Max.
Miután megittam a kávém visszamentem a szobámba. Bekapcsoltam a Tv-t és elővettem egy lapot és egy ceruzát. Nem tudom most megjött a kedvem a rajzoláshoz.
Észre se vettem hogy bejött Max Romeoval.
-Azta ez gyönyörű.-Mondta MAx.
-Köszi.-Mosolyogtam.
Aztán mellém ült Max.
-Nyugtalannak tűnsz...-Mondta Max.
-Valamiért rossz érzésem van...-Erre megölelt Max.
-Ne aggódj itt vagyunk neked.-Romeo is odajött hozzánk és elfeküdt az ölünkben.
-Oké.-Bólogattam.
Végül együtt néztük a Tv-t. Aztán bejött Zeck és Logan is. Így együtt néztük a tévét. Az én szobámba.
Aztán az ebédes piknikből inkább vacsorás piknik lett. 7 kor indultunk el a fa felé. Közben nagyokat nevettünk és megbeszéltük Zeck csajozási dolgait.
-Na de most komolyan. oké hogy ti együtt vagytok de mi.-Karolta át Logant.- Mi szinglik vagyunk...
-Ja igazad van. Már kell egy csaj.
-Jól van akkor majd összeismerkedek lányokkal és ajánllak titeket.-Nevettem.
-Tényleg? Te vagy a legjobb!-Kapott fel Zeck.
-Tudom.-Nevettem.
Amint megérkeztünk a fához a fiúknak elállt a lélegzetük...tényleg ők még nem is látták.
-Nem semmi.-Mondta Logan.
-Ugye?-Néztem rá csillogó szemekkel.
Leterítettem a pokrócot és ráraktam a kis kosárkát és elkezdtem kipakolni a kajákat. Aztán a többiek is leültek.Beszélgettünk mindenről. Aztán hátradőltünk és néztük a fának az ágait.
Aztán eszembe jutott hogy láttam egy szép virágot. Így felálltam.
-Hova mész?-Kérdezte Max.
-Mindjárt jövök.
Azzal elindultam egy kicsit távolabb míg elértem a patakot. Még ott volt. Egy gyönyörű kék virág. Leguggoltam a patak mellé és merítettem a vízből, majd a virágra szórtam. Egyszerűen imádom.
-Maya!!-Romeo üvöltését hallottam. Mikor megfordultam Romeo hátát láttam párcentire az arcomtól. Éppen egy gepárd karmolástól mentett meg.
-Romeo!!!!!-Kiabáltam szerintem még a holdon is meghallották. Könnyes szemekkel futottam oda a földön fekvő kutyához. Aztán dühös lettem mert ez az a gepárd aki Maxot is megölte majdnem. Dühös szemeimet a gepárdra szegeztem aki látszólag megijedt.
-Maya? Mi történt?-Halottam a fiúkat de nem néztem rájuk. Csak azt a kis rohadékot néztem.
-A gepárd...Gyógyítsátok meg Romeot. Menjetek biztonságos helyre...mert most nem biztos hogy tudok uralkodni magamon...-Mondtam és átváltoztam.
-Mi?-Kérdezte Max és Logan. De láttam hogy Zeck már Romeot viszi is.
-Hallottátok...-Mondta Zeck.-Vigyáz magadra!-Én csak bólintottam és eltűntek.
-Tudom ki vagy...érzem a szagod...és nagyon nem tetszik.-Morogtam vicsorítottam. A gepárd nem válaszolt. De tudom hogy alakváltó...
-Szóval te ölted meg hajszál híján Maxot...Alex.-Erre egy kicsit félve hátralépett Alex.-Tudod mit éltem át? TUDOD HOGY MEGHALT A KEZEM KÖZÖTT? És most a kutyámat...-Éreztem hogy a dühöm teljesen átjárja a testem. Ennyire még sosem voltam dühös.
Egyre több motoszkálást halottam és egyre több alakváltó vett körül...tigris, jaguár, puma, róka...Aztán előjött gondolom az alfa. Egy fekete oroszlán. Szóval ez volt az a rossz érzés.
-Ezt elintézed ugye Alex? Mi addig megyünk a többi után.-Alex csak bólogatott.
Most éreztem hogy a dühöm irányíthatatlan lett. Azt hiszik ilyen könnyen átengedem őket. EZT NEM JÁTSSZUK!
Hirtelen egyre nagyobb lettem Karmaim ugyan olyan kéken és fényesen világítottak mint a szemeim.
-Ahoz engem kell megölnötök!-Mondtam de szinte a saját hangomon is meglepődtem. Mély volt csak úgy vicsorogtam és morogtam.
-Ha ezt akarod...-Mondtam az oroszlán és hirtelen az egész falka nekem rontott. rengetegen voltak...csak úgy beleptek.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top