Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy........................Na jó...hagyjuk a sablonos szöveget. Na szóval. Volt két ország, akik egyfolytában háborúztak egymással. Vér vér hátán, áldozatok az isteneknek, ,,boszorkányok" égetése, borzalmas kor..... És ha ez mind nem lenne elég, még természeti katasztrófák is társultak hozzá....Kétszóval leírva: nagyon pocsék élete volt akkoriban az emberiségnek. Legalább tíz éven át tartó volt a szenvedés, aztán békeidőszak köszöntött be, mert hogy az egyik ország trónjára új király került. Ez az uralkodó viszonylag fiatalon élvezhette a királyi pompát, azonban ész hiányában sem szenvedett. Az új trónörökös kigondolt egy tervet. Majd elküldte a levelet a másik királynak. Így hangzik: ,,Ez így nem mehet tovább túl sok az áldozat...Háborúskodásunkkal tüstént fel kell hagyni, mert mindkettőnk népe igencsak megfogyatkozott. Lenne egy javaslatom ha, ön is áldását adja rá akkor nem kell több vért ontani. Az ötletem a következő: Országaink határán felépítünk egy falat, olyan nagyot amilyet az emberiség még nem látott. Így elválasztva a két birodalmat, és többet a két fél nem találkozik. Ezzel talán két külön népcsoport leszünk véglegesen, de nem lesz több háború, mert területeink egyenlőek és ugyanolyan gazdasági hasznot kapnának."

Ezzel a levéllel a fiatal királynak sikerült meggyőznie a másik felet, és pár hónap múlva neki is láttak az építkezésnek. Hét évvel később a fal teljesen fel lett építve választóvonalként. Azonban egy dologgal nem számoltak.....A Fal közepén van egy alig észrevehető kapcsolódás a két fél között. Akkor még nem is sejtették, hogy az az eldugott kis hely ami összeköti a két országot hatalmas tragédiához vezethet.....

*A fal megépülése után 10 évvel később*

-Nagyiiiii!!!-Rohant be a házba egy 8 éves kislány almavörös hajjal...Igen ő a történetem főszereplője Yamada Hanako, nem tömegbeillő hajjal.- Meséld el nekünk mégegyszer a Fal történetééét!!! légyszííí!!!-Tolta be maga előtt Hanako a legjobb barátját Asuyát, aki meglepődve konstantálta, hogy már nem ott áll ahol eddig.A ,,Nagyiiii" hitetlenkedve nézett unokájára, aki fülig érő vigyorral állt meg előtte. Nagyon szerette a kis vöröshajút, de néha nem értette miért szereti megghelgatni azt a történetet amit már oly sokszor elmesélt neki, s mégsem unta meg még soha.

- De hát már csomószor elmeséltem neked, nem értem miért akarod állandóan hallani a fal megépülését megelőző történetet...-magyarázott tovább a legidősebb.

- Tudoom de Asuya még nem hallotta!!!-az említett még mindíg megszeppenve állt folyamatosan azt motyogva, hogy miattam igazán nem kell...

-Jó legyen, de előtte, mindketten megfürdötök mert iszonyatosan koszosak vagytok!

- Okéééé-örült tovább a vöröshajú. A nagymama még életében nem látott olyan életvidám s virgonc kisgyereket mint az ő unokája. Nem bánta sőt, örült is neki hogy életrevaló, legalább soha nem lesz gondja az életben. olyan akárcsak ő - gondolta.

- Gyere Asuya menjünk! ma este itt alszol jó??Már úgy is sötét van nem találnál haza, és jó buli lesz,na okééé?!!-Virult tovább a legkisebb, és szokásához híven túlfűtötte a gondolat, hogy legeslegjobb barátja ismét náluk alhat egy éjszakát.

-Ööm oké nagyon köszönöm!!-Hálálkodott félénken a lány nagymamájának Asuya.

-Ugyan drágaságom nagyon szívesen látunk!^^ Ezután Hanakoval együtt bementek(pontosabban Hanako ismét betolta szerencsétlen fiút) a fürdőszobába és amíg Hanako elkészítette a vizet( meg mindent ami kell egy fürdéshez) Asuya elmerengett...

Hanako POV

Juuuj olyan jó hogy, Asuya itt maradhat éjszakára!! még csak egyszer aludt nálunk. Amióta csak az eszemet tudom ő a legjobb barátom, mindig itt volt nekem ha valami baj/gond volt. Olyan sokszor kiállt mellettem csak nem tudom,hogy hogyan is fizethetném vissza neki azt a sok törődést....Persze első látásra nem látszik olyan bátornak és talpraesettnek, de egyébként ha jobban megismeri az ember látni fogja, hogy milyen is valójában. Nekiálltam a leöltözésnek, de észrevettem, hogy ,,alvóstársam" csak áll egymagába és égővörös fejjel engem néz....

-Öm..mi a gond Asuya??? miért nem vetkőzől le te is??? Gondolom csak nem akarsz ruhástul fürödni....

-Ja ja pesze bocs csak..izé...mi..mindegy.....-láttam rajta, hogy ideges valamitől de nem értettem mert csupán csak barátok vagyunk, és még kicsik. Ő is elkezdett nekivetkőzni de még mindig lángvörös arcal. Hát jó, ha így állunk....Arra hivatkozva, hogy melege van, és csupán azért ilyen vörös, felemeltem a vödröt amiben hideg víz volt és nyakon öntöttem.....

Asuya POV

Végül nekiálltam levetkőzni habár még mindig vörörs voltam....magam sem értem, hogy miért, elvégre nem vagyunk többek egymásnak puszta barátoknál.

Már teljesen lekerült rólam az összes textília amikor hirtelen jéghideget éreztem a nyakamon, majd végig haladt az egész testemen amitől teljesen lefagytam, merthogy hirtelen érintett. Brr....nyakonöntött. Ó..hogy az a....fúú, hogy tőlem mindjárt kap olyan nyakonöntést.....Ezt még visszakapod te csajszi.......észrevehette, hogy min gondolkozom mert, annyira elkezdett röhögni hogy a hátán fetrengett számomra értehetlen mondatokat mondva ki.

-Ugye tudod, hogy ezt még nagyon visszakapod drágaságom?!-kérdeztem vissza felvont szemöldökkel. Megmozdulni ugyan nehezemre esett mivel még mindig a jéghideg folyadék hatása alatt voltam, azonban tervem megvalósításának eléréséhez mindent képes vagyok megtenni. Azzal a lendülettel megfogtam, és beledobtam a fürdőkádba. Fél percen keresztül csak a rezdületlen bárányfelhő képződményeket figyelhettem meg, az előbbi viccelődéses kedvem pár pillanat alatt csapott át aggodalmaskodóvá....Jesszusom ugye nincs baja?! Utánaugrottam, be a kádba, ami színültig tele volt vízzel, de a haboktól még csak esélyem sem lett volna észrevenni a vörös hajzuhatagot....Már kezdtem jobban megijedni és őrülten kezdtem átkutatni a vizet, amikor is egy kezet éreztem meg a bokámon majd nagyot csattantam a víz felszínén....Átvert. Már megint. és én még majdnem szívbajt kaptam....

Hanako's POV

Asuya beledobott a fürdőkádba, amire nem éppen voltam felkészülve.....Direkt lent maradtam a víz alatt, hogy a frászt hozzam rá, ami sikerült is.. Kutakodott utánam a vízben de nem látott. Megragadtam a bokáját majd egy jól irányzott rántással elterült a vízben. Haha ezt most visszakaptad cicukám!! Kellett neked beledobnod a vízbe! Rögtön felmentem levegőért, és hahotázva néztem ahogy a legjobb barátom köhögve, röhögve szitkozódik, hogy megint belehúztam a csőbe.

-Kellett neked beledobnod a vízbe- nevettem tovább a saját hülyeségünkön.

-Ó szóval így állunk?!Már megbocsáss drága szivem de nem én öntöttelek nyakon egy vödör hideg vízzel!!! És különben is van fogalmad arról, hogy mennyire megijesztettél?!Azt hittem megfulladtál-keményedtek meg az arcvonásai, és tekintete aggodalmaskodóvá vált. Nem értettem miért hiszen láthatta; semmiféle bántódásom nem esett.

-Nyugodj meg Asuya tudod, hogy engem nem olyan könnyű megfullasztani.-mosolyogtam rá. Habár ezt sem Asuyának, sem magamnak nem akartam bevallani, de eléggé megártott nekem ez az egy perc levegőhiány. Azt hitttem majd csont nélkül megúszom, mert eddig is ment ez nekem levegővétel nélkül, de azzal az eggyel nem számoltam, hogy nem voltam lent fél percnél több ideig egészen mostanáig....

-Na gyere ide te barom-ölelt át karjaival Asuya.

-Ígérd meg, hogy többet nem hozod rám ennyire a frászt oké kisanyám?

-Megígérem-öleltem vissza.

A nagyi már megágyazott nekünk, és a délután készített sütit kirakta a szobám asztalára nassolnivaló gyanánt. Aztán leült a velünk szemben lévő ágyra és elkezdte a történetet. Mondanom sem kell számomra még mindig érdekes, ahogyan fel tudták építeni a falat olyan nagyra olyan rövid időn belül..... Mert ugye az egész országot kellett egy fallal közrezárni...A mi városunk esik legközelebb a falhoz.... Még csak egyszer voltam közvetlenül a Fal mellett de meg kell hagyni tényleg nagyon magas.....és gondolom elég vastag is......Az ,,esti mese" befejeztével nagyi elköszönt majd magunkra hagyott. Az ágyamon ülve még beszélgettünk a történetről,( Asuyának is bejön a story nagyon, jeej ^^) majd egy fél óra után elnyomott az álom és Asuya vállának dőlve aludtam el.

Asuya POV

Hanakoval még egy fél órát beszélgettünk aztán nekem dőlt, és már csak egyenletes szuszogását hallottam. Elfektettem majd betakartam, egy ideig merengtem, utána elindultam a másik ágyhoz, amit megágyaztak nekem. Szememet a mennyezetnek szegezve gondolkodtam. Hanako nagymamája mesélte még nekem, hogy a szülei el akarták dobni maguktól mert a haja nem hétköznapi volt....Nem értem....attól még, hogy a haja esetleg más színű mint az átlag nem kéne a saját gyereküket eltaszítani maguktól....Mégis milyen szülő az ilyen??? A nagyija még mondott valamit arról, hogy egy ősi rokonuknak volt ilyen haja és valami különleges fazon volt és emiatt nem szerették? Na de kit érdekelnek már a régi családi viszályok?! Még akkor sem vágom miért kellet kidobni szegényt....De... örülök neki, hogy a nagymamája befogadta, sőt még szereti is, úgy mintha nem csak az unokája lenne hanem a lánya is.....Hanakonak még nem mondta el milyen....fú...nem találok megfelelő jelzőt a szüleire....egyszerűen elképesztő....Oké. Nekem meg a szemem nem barna hanem rikító sárga na és?! még sem dobott el a családom.....az életemre esküszöm....ha egyszer megtalálom a szüleit.......Én KINYÍROM őket ezért a szemétségért!!! Már ha még élnek.....Úgy tudom amikor Hanako megszületett és meglátszódott a vörös haja az anyja rögtön megbeszélte az apjával az incidenst......De nem jött össze nekik hah! Itt vagyok neki én meg a nagymamája.....Már szinte húgomnak (egy évvel idősebb vagyok nála :P)tekintem Hana-chant ( igen szoktam így hívni csak hogy bosszantsam).És....azért meg kell hagyni a város sem utálja - már aki ismeri. Ilyen gondolatokkal a fejemben hunytam le íriszeimet és merültem mély álomba....

*8 évvel később*

-----------------------------

Hali emberkék! Itt is lenne az új történetem 1. fejezete. Az esetleges hibákért elnézéseteket kérem! Ha elnyerte a tetszéseteket akkor nyomjatok rá arra a kicsi kis ötágú csillagocskára és írjátok meg komiba, hogy érdemes lenne-e folytatni a történetet. ;) Igazából ezt a könyvecskét már a nyáron elkezdtem írni, de csak most volt hozzá elég merszem, hogy kirakjam( na meg a barátnőim is agyonlőttek volna ha nem rakom fel XD) így inkább a másik story került hamarabb publikálásra.

u.i.: Írjátok meg azt is ha nagyon csöpögős a story igyekszem majd átjavítani. És kérlek a borítót nézzétek el nekem, még nem volt időm megrajzolni az összes karaktert, így olyanokat raktam a borítóra akik hasonlítanak rájuk. 😉