Elvarázsolt az a csók. Sosem hitt, hogy majd egy ilyen szexis pasi majd, ha máshogy nem is, de felfigyel rám. Ám volt valami furcsa az egészben. Hogy miért éreztem nem tudom, de eme gondolat volt mely megkongatta bennem a vészharangokat. Ugyanebben a pillanatban fura hangokat is hallottam. Az egyik pont olyan volt mint egy telefon fényképezőjének a zárhangja. Ahogy elvált tőlem az a félisten mosoly bujkált szája szegletében, de nem az a kedves mosoly, sokkal inkább az a gonosz fajta.
- Hé Wonho, nagyon elvarázsoltad a nyomit. - jött a hang az ajtó felől ami felé éppenséggel fordítottam fejem.
- Oh... nézd, mindjárt sírni fog. - egy csaj is megjelent. Lassan többen is lettünk.
- Szivi, nehogy azt hidd, hogy egy percig is érdekelted őt. - a csaj, aki megjegyzem csak úgy nézett ki mintha csaj lenne de nem volt az, bentebb jött, sokkolt valómhoz egész közel és ráakaszkodott a félistenre akit most már átkoztam - Csak egy elcseszett kis fogadás voltál, semmi több. - hogy honnan lett erőm s bátorságom nem tudom, de hirtelen felpofoztam a félistent, aztán ahogy tudtam félrelöktem az utam állók és kifutottam onnan.
Nem érdekelt, hogy hogyan, de ki akartam jutni, s ki us jutottam, a házból. Csak futottam amerre remegő lábaim vittek. Könnyeimtől alig láttam egy idő után ezért megálltam. Nem épp a legjobb helyen, az út közepén, rejtély higy kerültem oda, de már nem érdekelt semmi. Jött is egy autó, dudált messziről, de én nem mozdultam. Aztán nagy fékezés és a kocsi pár centire lábaim előtt állt meg. Azt hiszem akkor csapott fejbe a valóság mert összecsuklottam s csak néztem fel a kocsiból kiugró alakra aki beszélt valamit, sőt, kiabált, ám én egy szavát se értettem. Oda is jött hozzám, megfogott aztán megrázott mire én... nos szégyen vagy sem, de elájultam.
- Nem, nem tudom ki ő bazd meg... Nem... Honnan tudjam... Megőrültél... Igen, viszem... Ah, mindegy majd hívlak...  - eme furcsa beszélgetés vagy mi volt ami ébredéskor fogadott.
- Hol... Hol vagyok? - fogtam kicsit fejem mely igencsak fájt.
- Nálam. - jotta tömör válasz valahonnan mellőlem. És igen, ekkor ijedtem meg, de nem akárhogy ám, felsikoltottam és kicsit meg is ugrottam, majd a hang tulajdonosára néztem.
- Hé, nyugi, nem kellene ijedezned, sem kocsik elé ugrálnod. - sóhajtott - Emlékszel valamire? - bólintottam csak. Ez a pasi... oh istenem, sokkal szexisebb mint az a mocsok Wonho - Csak, hogy tudd nem ütöttelek el, azután estél össze és ájultál el, hogy én kiszálltam a kocsimból. Mondd mégis mi vezetett oda, hogy kocsik elé ugrálj? Dobott a csajod vagy mi? - szavai nyomán könnyeim utat törtek maguknak szemeimből, hogy aztán nagy sietséggel fussanak le arcomon.
- Én.. Én sajnálom... Nem akartam magának gondot okozni... Kérem csak hadd menjek el.. Ígérem soha többé nem lát engem... - könnyeim megállíthatatlanul folytak. Gs tudná miért tettem amit tettem biztos kinevetne, ezért jobb ha nem tudja.
- Na még mit nem. - emelte meg hangját, mire megremegtem, de aztán furcsán lággyá vált - Maradsz itt míg lenyugszol. - fel is állt - Van vendégszobám, ott elalhatsz. Reggel majd hazamész.
- De... de miért teszi ezt? - nem értettem miért ilyen... kedves.
- Egy, ne magázz mert az idegesít, kettő, pattanj mert nem érek rá egész éjjel. - mutatta is, hogy keljek fel.
Megrtettem, még ha ijesztő is volt kicsit. Sőt, aztán követtem is mikor megindult. Egy lépcsőig mentünk, majd azon fel az emeletre, ott pedig a folyosó végén álltunk meg egy ajtónál. Az ajtót ki us nyitotta az idegen s be is ment a szobába ahol villanyt kapcsolt.
- A fürdő a kék ajtó mögött van ha pancsolni támadba kedved. - körüljárta a szobát, végül visszatért az ajtóhoz s behúzott engem a szobábs, ugyanis nem nagyon merészkedtem beljebb még - Bármi óhaj sóhaj? - elhúztam karom s fejem ráztam nemlegesen - Akkor itt is hagylak. Ha lehet ne csapj túl nagy zajt, pihenni szeretnék a mai nap után. - csukta is volna az ajtót, de megállt mozdulatában - Jah, mielőtt őrült elméleteket gyártanál, nem vagyok emberrabló, sem baltás gyilkos. Egyébként a nevem Jackson. - s folytatta is útját kifelé.
- Youngjae.. - mondtam hirtelen s kissé remegő hangon.
- Hát, jó éjt Youngjae. - és az ajtó be is csukódott.
Próbáltam felfogni a dolgokat, de nem igazán ment. Pedig tisztán emlékeztem mindenre s mindenkire. Olyan... furcsa volt az egész. A kezdeti sokk után, ami jó pár percig eltartott, végre megmozdultam s megnéztem magamnak azt a fürdőszobát. Nos, az én fürdőszobám elfért volna benne kb hatszor. Szép, nagy s csillogó volt. Alig mertem hozzá érni a csaphoz. De aztán csak megtettem. Kezdetnek arcot mostam, aztán miért is ne alapon levetkőztem s elfoglaltam a zuganyfülkét. Szinte felnyögtem ahogy a forró víz a bőrömhöz ért. Csodás érzés volt. Otthon ritkán van meleg víz, mert mindig van valami a vezetékekkel. Letusoltam tehát s jó alapos voltam. Ezután törölköztem és... váltás ruha híján egy a fogason pihenő köntöst vettem fel, s abvant, ruháim fogva tértem vissza a szobába. Ruháim az ágy végébe tettem amire aztán fel is másztam. Miután betakaróztam csak utána fogott el egyfajta félelem. Mert azért mégis egy vadidegen házában vagyok, aki mellesleg az én hibámból kis híján elütött engem. Ah, édes istenem, mibe keveredtem? Ugye ez a büntetésem amiért egy picit is mertem remélni? Erős kétségek közt bújtam a takaró alá. Nem sokkal később így ért el az álommanó s aludtam el.
Reggelig, azt hiszem az volt mikor egy fura szerzet rám mászott, fel sem ébredtem. Akkor is csak a rám mászó miatt. Miközben felültem derült ki számomra, hogy egy aranyos kisfiú volt az akit én fura szerzetnek hittem.
- Szia. - köszönt kis kedvesen - Téged hogy hívnak?
- Szia. - olyan kis aranyos - Youngjae a nevem. Na és a tiéd?
- Jackson, ugyanaz mint apának. - mosolygott én meg sokkolódtam - Te leszel aki vigyázni fog rám míg apa dolgozik?
- Öhm... - erre most mit mondjak? - Anyukád nem tudja ezt megtenni? Biztos szomorú lenne ha mást akarnál helyette.
- Anyuci a mennyben van. Apa szerint onnan vigyáz rám. Tudod ő angyalka lett. - közelebb mászott, szinte rám akaszkodott, sőt, meg is ölelt míg én lefagytam.
- Értem. - nyeltem egyet s gondolatban felpofoztam magam buta gondolataim miatt.
- Maradjál jó? - bújt jobban, mire már nem tudtam nem átölelni.
- Apukád nem fog haragudni, hogy te itt vagy? - próbáltam terelni a témát.
- Nem. Azt se tudja, hogy már felébredtem. - távolodott el kicsit és mosolygott rám.
- Ebben ne legyél olyan biztos fiatalúr. - hallottuk meg az ajtó felől az említett személy hangját, s ahogy odanéztünk láthattunk is.
- Apucii... - a kicsi engedett is el, mászott le rólam az ágyról és rohant apjához, aki amint odaért a gyerek fel is kapta azt.
- Mit mondtam én neked az ilyen esetekről?  - próbált szigorú lenni, de én láttam hogy igazából nem az.
- Hát hogy nem szabad. - mondta a kisfiú, majd megpuszilta az apját - De ugye nem haragszol? - erre apuci elmosolyodott és fejét rázta nemlegesen s viszont puszilta kisfiát, én meg majd le folytam az ágyról. Ez a pasi eszméletlen helyes, dögös, szexis és... ahh, azt hiszem beleestem máris. - Akkor ugye Youngjae lesz aki vigyázni fog rám?
- Még nem tudom kicsim. Nem beszéltük még meg. - észhez tértem egyből szavait hallva. Valamiért elpirultam mikor tekintetünk találkozott.