- "Azthiszem csinálok kávét... Sokat..." - mondta Doruk.

- "Az jó ötlet..." - mondta a fejét fogva Nazlı.

- "Kicsit túltoltuk... Ki mire emlékszik?" - kérdezte Beliz.

- "Igen, Demir, hogy kerültél te ki a kertbe?" - kérdezte Eylül.

- "És Doruk, te mit kerestél a kádban?" - kérdezte Gülin.

- "Én emlékszem, azt mondta, fürdeni akar..." - mormogta Tanju.

- "Mit akartam?" - kérdezte nevetve Doruk.

- "Drágám, fürdeni a kádban... Ruhástól, víz nélkül... Gratulálok!😂" - mondta nevetve Eylül.

- "Demir?"

- "Nemtudom, de most találtam egy videót a telefonomban..."

*📽️*

- "Kimegyek, játszom egy kicsit a kutyával...!" - mondta a részeg Demir.

- "Ez bolond!! Tudod mit, menj, keresd meg! Vigyázz meg ne harapjon... :))" - mondta nevetve Ferman.

*📽️*

- "Milyen kutya?" - kérdezte Acelya.

- "Nincs kutyánk..." - mondta nevetve Doruk.

- "Akkor még jó, hogy nem találtam!"

- "Istenem... Inkább csinálok valami reggelit... Ali, te vagy az egyetlen hasznosítható segítség jelenleg, gyere..." - mondta Eylül.

- "Megyek!"

- "Az én telefonom galériája tele van Tanju szoknyás képeivel..." - mondta Vuslat.

- "Édes istenem..." - mondta szégyenkezve Tanju.

- "Az én telefonomban olyan képek vannak, ahol Vuslat magára vett egy nagy pokrócot és szaladgál, hogy mindenkit megölelgessen...😂" - mondta Nazli.

- "Nekem videóim vannak, ahol Beliz és Eylül a kanapén táncolnak...😂" - mondta Ferman.

- "Nekem meg olyan van, amin te táncolsz Ferman!" - mondta Doruk.

- "Miiiii? Mutatsd!!!" - kapta ki a telefont Doruk kezéből Eylül.

- "Atyaéég!!😂😂 Beliz, az esküvőig valahogy tanítsd meg a bátyámat táncolni, mert ha ezt meglátják a vendégek, mind hazamennek!😂"

- "Ha ha ha!! Nagyon vicces!" - mondta Ferman.

- "Kész a reggeli! - mondta Ali - Üljetek le!"

Mindenki a kávéjával a kezében az asztalhoz ült. Demir leült Acelya mellé.

- "Menj innen!"

- "Ne már! Most mi van?"

- "Haragszom rád!"

- "Ajj ne csináld már!"

- "De igen, ülj máshová!"

Megreggeliztek, aztán mindenki elindult haza. Csak Beliz és Ferman maradt még egy kicsit.

- "Hát ez egy jó buli volt..." - mondta Ferman.

- "Kalandos..." - nevetett Beliz.

- "Szerintem teljesen rendben van... Mármint... Ha jól érezzük magunkat, vagy ha éppen kínos dolgokat csinálunk, legalább csináljuk együtt. Egy család vagyunk, és ezek örök emlékek maradnak. :)" - mondta Eylül.

- "Igaz. :)" - válaszolta Ferman.

Az ezt követő néhány hétben csendes napok következtek, mindenki dolgozott. Eylül és Beliz mindent megszerveztek az esküvővel kapcsolatban. Egyik este Eylül és Doruk átmentek Fermanékhoz vacsorázni.

- "Lányok, hogy áll a szervezés?" - kérdezte Ferman.

- "Jól, minden megvan lassan. Az esküvő napján Ali és Nazli is jön velünk korábban, hogy minden díszítés időben kész legyen."

- "A bácsikám holnap jön, reggel megyünk érte a reptérre." - mondta izgatottan Doruk.

- "Viszont... Fiúk, nektek még programotok van..." - mondta Eylül.

- "Igen??" - kérdeztek vissza egyszerre.

- "Igen, Doruknak kell egy új öltöny. Nekem nincs energiám még azzal is foglalkozni. Ferman, te mész el vele, és együtt vesztek valamit."

- "És nekem kell mennem?" - kérdezte Ferman.

- "Igen, mert ha Demirrel küldöm, akkor a szerelmem Pikachu jelmezben fog megházasodni... Rád bízom, hogy normális ruha legyen rajta a hétvégén."

- "Nem vennék Pikachu jelmezt!" - háborodott fel Doruk.

- "Neeem, valóban nem mert Ferman elmegy veled!"

- "Off... jó... Most menjünk?"

- "Vacsi után indulhattok is. :)" - zárta le a témát Eylül.

Megvacsoráztak, aztán a srácok elindultak vásárolni. Meg is álltak a legelső boltnál, ami szóba jöhetett.

- "Jó estét kívánok! Miben segíthetek?" - kérdezte az üzletben dolgozó hölgy.

- "Jó estét, nos én egy esküvői öltönyt szeretnék." - válaszolta kicsit bizonytalanul Doruk.

- "Remek! Milyen szabású legyen? Milyen elképzelése van az agyagot illetően? Vállban lehet kicsit szélesebb? Fontos az árnyalat is...!" - mondta lelkesen a boltos hölgy.

- "Ohm, én ebből egyetlen szót sem értettem... De feketét szeretnék!" - válaszolta Doruk, és a hölgy elég furcsán nézett rá.

- "Valami elengáns és kényelmes darabot megnézhetnénk?" - próbált szépíteni Ferman.

- "Persze, azonnal mutatok néhányat!"

Amíg a hölgy elment, hogy néhányat megmutathasson, Doruk odasuttogta Fermannak:

- "Elgondolkodtam azon a Pikachu jelmez dolgon..."

- "Pszt! Hallgass, te ökör...😂"

- "De miért?? Te értetted amit mondott?"

- "Egyetlen szót sem, de én legalább úgy teszek, mimtha értenék hozzá! Viselkedj! Kihoz néhányat, és kiválasztunk egyet, aztán megyünk haza..."

- "Jó, legyen."

A hölgy visszajött, és hozott 3, ideálisnak tűnő öltönyt. Doruk felvette az elsőt.

- "Ohm... Ez egy kicsit, kicsi...😂" - nevette el magát a Ferman.

- "Valóban, ez nem lesz jó..." - mondta a hölgy.

- "Túl izmosak a karjaim, feszül!😌" - nézegette a tükörben magát Doruk.

- "Persze, persze, na gyerünk, vedd fel a másodikat!"

Doruk leküszködte magáról az elsőt, és felvette a következőt. Olyan volt, mintha rá öntötték volna.

- "Hát ez már mindjárt jobb!" - mondta Ferman.

- "Remekül áll, uram!"

- "Köszönöm, és a színe is megfelelő. Ezt szeretném!" - mondta Doruk.

- "Megtenné, hogy becsomagolja nekünk, ezt elvisszük." - mondta Ferman.

- "Természetesen. :)"

A hölgy szépen elkészítette az öltönyt, Doruk kifizette, majd hazamentek. Eylül otthon várta Dorukot.

- "Drágám, megjöttem!"

- "Szia!! Sikerült?"

- "Naná!! Nézd, itt van!! - lobogtatta boldogan Doruk a papírtáskát - Hosszan válogatás után, elhoztam a legjobbat!!"

- "Aham😂😂 Hosszas válogatás... Melyiket vetted meg, az elsőt vagy a másodikat azok közül, amelyiket felpróbáltad?😂"

- "Kétség kívül ismersz...😂 A másodikat.😂 De hidd el, tökéletes, Ferman is áldását adta rá..."

- "Elhiszem... :)"

- "Hidd el, teljesen mindegy, mi lesz rajtam aznap, hisz mindenki azzal lesz elfoglalva, hogy te milyen gyönyörű leszel...😍"

- "Aranyos vagy... - mondta Eylül, és megpuszilta Doruk arcát - Na gyere, aludjunk egy kicsit, mindjárt indulnunk kell a reptérre."

- "Oh, tényleg! Nyomás!" - mondta Doruk, és felkapta Eylült, és felszaladt vele az emeletre.

Reggel nagyon korán keltek, és indultak el a reptérre. Doruk vezetett, és nem volt nagy forgalom, úgyhogy gyorsan haladtak.

- "Szerintem kedvelni fogod a bácsikámat!"

- "Biztosan, nagyon izgatott vagyok! Kíváncsi vagyok rá, milyen!"

- "Hamarosan kiderül, szerelmem. :) Pár perc. :)"

Amikor odaértek, kiszálltak, és egyenesen a váróba mentek.

Egyszercsak Doruk felkiáltott:

- "Murat bácsi!!! Murat bácsi!!" - és rohanni kezdett felé.

Murat amint észrevette Dorukot, ő is futni kezdett felé. Gyorsan meg is ölelgette a unokaöccsét.

- "Doruk!! Hát mennyire hiányoztál nekem, te!!"

- "Te is nekem, bácsikám! Gyere, gyere, bemutatok neked valakit!!" - mondta izgatottan Doruk, és Eylül felé indultak.

- "Ő itt a menyasszonyom!!"

- "Üdvözlöm, Eylül Eryiğit vagyok! Nagyon sok jót hallottam már önről! :)"

- "Hát még én! Ha tudnád, hogy ez a fiú itt, mennyire sokat mesélt nekem rólad a telefonban... :) - mondta Murat, mire Doruk elpirult - Murat vagyok, kérlek tegeződjünk! :)"

- "Rendben, köszönöm! :)"

- "Bácsikám, kérlek, ne égess le..."

- "Most mi rosszat mondtam? Amikor megismert téged, csak rólad beszélt!! Régóta szerettelek volna már megismerni téged, de úgy látom, minden igaz, amit Doruk mondott. Elbűvölő hölgy vagy Eylül." - mondta Murat.

- "Gyertek, menjünk haza! Megmutatjuk a házunkat, reggelizünk aztán... Igazából bármit csinálhatunk, amihez kedvetek van, nekem lesz egy műtétem, muszáj lesz bemennem dolgozni..." - mondta Doruk.

- "Ajj, fiam, mindig csak a munka..."

- "De mehetnénk mi is veled! Mármint, legalább megmutatjuk, hol dolgozunk, reggelizni ott is tudunk, aztán amíg te műtesz, mi beszélgetünk, esetleg bemutatom neked a bátyám, aztán kicsim ha végeztél, együtt hazamegyünk!" - mondta Eylül.

- "Remek ötlet! - mondta Doruk - Bácsikám, megfelel?"

- "Persze, hogy!! Induljunk!!"

Bepakoltak a kocsiba, majd Doruk a kórházhoz vezetett. Bementek, és Doruknak sajnos el is kellett mennie. Eylül és Murat bácsi a kávézóba mentek.

- "Foglalj helyet, rendelek reggelit, és azonnal jövök!" - mondta Eylül.

Murat leült, Eylül rendelt és leült ő is.

- "És mondd csak, Doruk jó sebész? De csak az igazat mondd nekem!"

- "Ügyes, nagyon is. Múltkor már teljesen egyedül műtött, és remekül helyt állt. De ha elsőkézből szeretne tudni erről, a bátyámat kérdezze majd meg... Ő a professzora, és higyje el, ő biztosan nem elfogult vele kapcsolatban... :)"

- "A Doruk tanára... Ferman, jól mondom? Mesélt már róla egyszer..."

- "Igen, Ferman Eryiğit. Ő az én testvérem."

- "És neked rajta kívül nincsenek rokonaid, ha jól tudom..."

- "Nos... Van még egy nővérem, de vele nem igazán tartom a kapcsolatot. Nekem leginkább Doruk, a bátyám és az ő családja jelentik a családot."

- "Jajj ez szép dolog."

- "És mondd csak Murat bácsi, mivel foglalkozol?"

- "Oh, én festművész vagyok. Amerikában van saját galériám, és kiállításaim!"

- "Ezt nem mondja komolyan! Hát ez fantasztikusan hangzik! Hát Doruk nagyon messze áll a művészetektől..."

- "Nekem ne mondd! Kisebb korában próbáltam őt festeni tanítani, de mindig csak magát festette össze, a vászon volt az egyetlen, ami tiszta maradt!!😂 Képzeld, egyszer, egy pillanatra nem figyeltem rá, és elkezdte megenni a festéket!😂😂 Azóta nem is próbálkoztam őt bármi ilyesmire tanítani!"

- "Hát ez óriási!!😂😂 Majd mutass nekem fotókat a kis Dorukról..." - nevetett Eylül.

- "Rendben! Szóval ő egy teljesen más alkat, de amihez csak hozzákezdett az életében, abban mindig nagyon jó volt. Ezért nem erőltettem rá soha semmit... Hagytam, hagy csinálja azt, amit szeretne."

- "Hát nagyon kitartó, az biztos. Mindig eléri, amit akar." - tette hozzá Eylül.

- "Na de mesélj inkább magadról! Doruk azt mondta, hogy nagyon hasonlítasz a bátyádra!"

- "Ez így van! De... Várjon csak, erről meggyőződhet a saját szemével is. Ferman!! - kiabált Eylül az éppen akkor a kávézóba betoppanó Fermannak - Gyeree!"