a csodadoktor - 80.rész - Buli

A vacsora után néhány csendes nap következett a csapat életében. Eda szinte teljesen el is felejtődött, minden kezdett visszarázódni a régi kerékvágásba. A lányok és fiúk két különböző csoportra szakadtak ugyanis megkezdődtek a lánybúcsú és a legénybúcsú előkészületei. Acelya és Demir szinte versengtek egymással, ki tud nagyobb bulit csinálni a barátaiknak. Egyik nap munka után, Acelya és Demir a büfébe hívtak mindenkit. A fiúk ültek Demirrel az egyik asztalnál, Acelya és a lányok nem messze tőlük egy másik asztalnál.

- "Na, emberek a helyzet a következő. Lesznek vicces kihívások, pia, zene, tánc, lányok... Minden!"

- "Demir... Azt vágod, hogy mind kapcsolatban vagyunk? Minek kellenek lányok, bulizhatnánk egy nagyot együtt a szerelmeinkkel..." - mondta Doruk.

- "De egy ünneprontó vagy! Ez lesz az utolsó estéd! Valld csak be, hogy csak Fermantól félsz!" - nyavalygott Demir.

Doruk kissé félve Fermanra pillantott. Természetesen Ferman elkezdett keménykedni kicsit.

- "Hallottad, múltkor Eylül azt mondta, bármit lehet azon az estén... Ez rám is vonatkozik, akár le is üthetlek. :)"

Mindenki felnevetett.

- "Na gyerekek, se verekedés, se lányok!" - mondta szigorúan Adil.

- "Igaza van..." - mondta Ali is.

- "Elnézést... De én vagyok a főszervező! - mutogatott magára Demir - Majd én tudom mit csinálunk!"

- "Bánom is én... Legfeljebb Ferman téged is lecsap..." - mondta higgadtan Tanju.

- "Amúgy mikor lettem én a csapat verőembere?? :D" - kérdezte nevetve Ferman.

- "Ti vagytok a nagy sportosak a testvéreddel együtt... Eylült mégse kérhetjük meg, hogy csapja le Dorukot..." - mondta Adil.

- "Jogos... Na jó, vállalom!"

- "Szóóóóval, vasárnap este, nálunk gyülekezünk, aztán éjjel bevesszük a várost!" - mondta diadalmasan Demir.

Eközben a lányok asztalánál...

- "Szóval... Sokkal jobb bulit kell csapnunk, mint mit a srácok el tudnak képzelni..." - mondta harciasan Acelya.

- "Hogy érted ezt?" - kérdezte Nazli.

- "Elmegyünk bárokba... Iszogatunk... Akár még fel is szedhetünk valakit...  :)" 

- "Bolond vagy, Acelya? Mégis hogy ismerkedjek?? 'Sziaa, nagyon tetszel, esetleg lenne kedved eljönni az esküvőmre?' ?! Vagy mit gondolsz?" - kérdezte Eylül.

- "Ne legyél már ilyen... Nyilván nem így!"- háborgott Acelya.

- "Esetleg Beliz bedobhatná magát... Szerintem első osztályú szöveg, hogy 'Szia... Beliz vagyok, vagy két gyerekem...' Vagy mi?!" - kérdezte Vuslat, mire a többiek felnevettek.

- "Najó, veletek nem lehet komolyan bulit szervezni..."

- "Nyugi, Achi, nagyon jól fogjuk érezni magunkat... - nyugtatta Eylül - Gondolj bele, a fiúknál ott csücsül majd az örökjózan Ali, a bátyám, aki mindenért mérges lesz, meg mondjuk Tanju... Már bocsi Vuslat, de ő nem az a bulizós típus..."

- "Ugyan, teljesen igazad van... :))" - mondta Vuslat.

- "Nálunk találkozunk vasárnap este, aztán meg sem állunk hajnalig!!!" - visította Acelya olyan hangosan, hogy még a fiúk asztalánál is hallani lehetett.

Eljött a vasárnap este. Lassan mindenki odaért Demirék házához, még mind együtt beszélgettek, közösen készülődtek az indulásra. Eylül kiment a teraszra szívni egy kis friss levegőt. Habár nem dohányzik, még délelőtt vett egy doboz cigarettát, gondolta a bulizáshoz jól fog jönni. Rágyújtott. Nyilván várta a ma estét, de szerinte jobb lett volna közösen bulizni. Azt hitte, egyedül van fent, de ekkor Ferman szólalt meg a háta mögül.

- "Gondoltam, hogy itt vagy..." - mondta.

- "Szia... Hát te? Nem készülődsz?"

- "Mondd csak, mióta dohányzol?"

- "Nem dohányzom, csak nagyon ritkán elszívok egy szálat. A hangulat... Tudod...Meg lenyugtat..." - válaszolta Eylül.

- "Eylül... - kezdett bele Ferman, és elővette a zsebéből a saját doboz cigijét - Azt hiszem testvérek vagyunk..." - mondta, és elmosolyodott.

- "Ha akarnánk sem tudnánk letagadni... :) Gyere, adok tüzet." - mondta Eylül.

- "Köszi... Szóval... Várod a nagy bulit?"

- "Azt hiszem igen..."

- "Helyes, remélem jól fogod magad érezni. Ez az este rólad szól..." - mondta mosolyogva Ferman.

- "Igen... Te meg vigyázz a fiúkra, okés?"

- "Persze."

- "Ti hol lesztek ma este?" - kérdezte Eylül.

- "Nemtudom... Valahol a városban... Valami bárba megyünk..."

- "Remek. Legyen bekapcsolva a telefondod, okés?"

- "Persze, de miért?"

- "Azt mondtad ez az este rólam szól, akkor legyen olyan, amilyennek én szeretném! 'Véletlenül' tereljük egymáshoz a két csapatot az este folyamán, én közösen akarok bulizni!"

- "Ez jó ötlet, benne vagyok!!" - mondta mosolyogva Ferman.

- "Plusz, Dorukot már láttam, de téged még sosem láttalak részegen... Vicces lehet!😆"

- "Természetesen én nagyon jól bírom a piát, ami fontos, mert sem Beliz, sem pedig te nem bírod... Egyszerre két embert kellesz hazacipelnem... :)" - gonoszkodott Ferman.

- "Hát hogyneeee... Na jól van, gyere, menjünk le hozzájuk, mindjárt indulunk, és Acelya kinyír engem, ha rám kell várni... :)"

Lementek a többiekhez, és Acelya mondta, hogy induljanak. Mindenki elbúcsúzkodott mindenkitől, aztán nem sokkal később a fiúk is elindultak.

Már besötétedett. A lányok egy kocsmában iszogattak és táncoltak. Mindenki kezdte már igazán jól érezni magát. Sorra itták a koktélokat, és együtt táncoltak a hangosan üvöltő zenére.

Eylül, amíg még tutira jól volt, gyorsan megírta Fermannak SMS-ben a bár címét. Amint elküldte, Beliz sietett oda hozzá.

- "Gyereeee, táncolj velem!!" - kiabálta teljes erőből, mert nagyon hangos volt a zene.

- "Megyek!!" - mondta Eylül, és megfogta Beliz kezét és a tömegbe mentek.

Ekkor egy fiútársaság lépett be bárba. Éppen 7-en voltak, mint a csajok, és egyből észre is vették őket. Ők voltak a legszebbek az egész helyen, és hát nem volt mellettük egy fiú sem, úgyhogy bementek a táncparkettre, és bedobták magukat. Eylül, Beliz, Acelya és Gülin rögtön egy-egy sráccal találta szembe magát, akik nagyon helyesek voltak, és iszonyatosan jól táncoltak.

Aztán a fiúknál közben Ferman átvette a csapat vezetését, és az Eylül által leírt helyre mentek. Amikor beléptek szétnéztek az óriási tömegben.

- "Jééézusom! Azthiszem, én már nem iszom többet!! Már képzelődöm!! Vuslatot látom ott a sarokban!!" - mondta ijedten Demir.

- "Nem képzeled, az tényleg ő..." - mondta Ali.

- "Az meg ott az én Selvim?" - kérdezte Adil.

Ekkor Tanju és Adil otthagyva Fermanékat keresztülmentek a tömegen Vuslathoz és Selvihez.

- "De akkor hol vannak a mijeink?" - kérdezte Doruk Eylült pásztázva az emberek között.

- "Ott táncol Belizzel, meg két fiatal sráccal!" - mutatott a tömegbe Ali.

- "Hogy mivan?!" - kezdte őket keresni Ferman is.

- "Basszus Achi is valami fickóval táncol! Najó, én ezt nem hagyom!" - mondta Demir, és beszaladt a tömegbe. Nyilván egyikőjük sem volt már józan. :))

Ferman és Doruk egymásra néztek.

- "Szerezzük vissza a barátnőinket! Most!" - mondta Doruk.

- "Gyerünk!"

A dübörgő zenében boldogan táncoló lányok, észre sem vették, hogy szerelmeik ideértek. Igazából, Eylül már el is felejtkezett a Fermannak írt üzenetről.

Ekkor hirtelen valaki megragadta Beliz derekát, és magához húzta őt. Az óriási tömegben és hangzavarban, Beliz szemei hirtelen Fermanéval találkozott.

- "Szerelmem..." - suttogta fülébe Ferman.

- "Ferman?? Te mégis, hogy kerülsz ide??" - kérdezte meglepve Beliz makd megcsókolta szerelmét.

- "Talán megzavartam valamit? :) Egyébként hiányoztál... De ahogy látom, te jól megvagy nélkülem..."

- "Annyira örülök, hogy itt vagy!!! Gyere táncoljunk!" - mondta, és mindketten elmosolyodtak, és táncolni kezdtek.

Doruk odalépett az Eylüllel táncoló srác mellé.

- "Elrabolnám a hölgyet, ha nem gond!"

Eylül meglepetten Doruk felé fordult.

- "Kicsim!!"

- "Kicsim?? Hát semmi esélyem nálad, gyönyörűm?" - kérdezte az ismeretlen srác.

- "Semmi, bocsi." - válaszolta neki Doruk, és magához húzta Eylült, és hosszan megcsókolta.

- "De jó, hogy ittvagy! Már el is felejtettem, hogy jösztök..." - mondta Eylül.

- "Mi??"

- "Megkértem Fermant, hogy hozzon el titeket ide. Szerintem sokkal jobb, ha nem külön töltjük ezt az estét..."

- "Jólvan, ezzel jóvá tetted, hogy itt te mindenféle srácokkal táncolgattál..."

- "Szólok Belizéknek, van egy ötletem, menjünk haza."

- "Okés, összeszedem a többieket, és a bejáratnál találkozunk! :)" - mondta Doruk.

Néhány perc múlva már mindenki ott volt a bejárat előtt. Acelya és Demir halálosan összevesztek, úgyhogy nem is szóltak egymáshoz. Demirnek nagyon nem tetszett, hogy Acelya azzal a sráccal táncolt.

- "Barátaim, arra gondoltam, menjünk mind hozzánk, és együtt ott folytassuk a bulit!" - mondta Eylül.

- "Rendben, menjünk!!!" - mondta szinte mindenki egyszerre.

Taxikat hívtak, és Eylülék házához mentek. Lepakoltak, Eylül poharakat és némi piát hozott még, majd mind leültek a nappaliba.

- "Játszunk egy játékot! A lényeg, hogy egymástól fogunk kérdezni, és olyat kell válaszolni, amit ezelőtt lehetőleg senki nem tudott rólunk. Ha a kérdésre tud ilyet válaszolni az adott ember, a többieknek inni kell!" - magyarázta a szabályokat Eylül.

- "Uhh jóó!! Kezdjük!!" - mondta Nazli.

- "Jól van, én elkezdem - mondta Vuslat - Beliz, tiéd a kérdés! Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban?"

- "Ufff... Orvos! Szívsebész szerettem volna lenni!" - mondta nevetve Beliz.

- "Miiicsodaaaa???😳😳😳" - kérdezte Ferman.

- "Beliz, én ezt nem gondoltam volna!!!😲" - mondta Tanju.

- "Pedig igaz, és ezt senki nem tudta, úgyhogy gyerünk, mindenki igyon!!

Mindenki ivott egy kört. Beliz következett.

- "Okés, én kérdezek! Eylül, mi az a képességed, amiről senki nem tud?"

- "Öhmm... Megvan! Kiválóan játszom zongorán! Majdnem zenész lettem, ha nem lett volna a kosár..."

- "Hogy tessék?!?!" - kérdezte Doruk.

- "Bizony..."

- "Eylül, ez nagyon durva, én is játszom zongorán!" - mondta Ferman.

- "Miiii?!" - kérdezett vissza Eylül és Beliz egyszerre.

- "Ezek igazából nem is testvérek, inkább klónok!" - mondta nevetve Adil.

- "Gyerünk, igyatok! Most én jövök! Ferman, mondj el egy titkot, ami Belizzel kapcsolatos!!" - mondta nevetve Eylül, és a többiek hangos "Ohhhóóó"-zásba kezdtek.

- "Fuhuuu... Megvan! Beliz, emlékszel, hogy amikor először találkoztunk, az úgy kezdődött, hogy összeütköztünk a kórház parkolójában...?"

- "Igen, emlékszem..." - mondta Beliz.

- "Direkt húztam rád a kormányt, már messziről megtetszettél, muszáj volt tennem valamit. Így a kocsidnak hajtottam, hogy észrevegyél!"

- "Miiiii??? Komolyan???" - kérdezte Beliz.

- "Miért? Szerintem bevált... :) - nevetett Ferman - Gyerünk, ezt egyikőtök sem tudhatta, igyatok! :)"

A játék közben nagyon vicces dolgok derültek ki a többiekről, mindenki iszonyatosan jól érezte magát, iszogattak, nagyokat nevettek.

/Folytatódjon még a játék?/




Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top