- Ezt miért kaptam?- fogtam meg a fejem. - Ez fájt!- megdörzsöltem a helyét és próbáltam elaludni. Most sikerült is és csak reggel keltem fel amikor hangos dörömbölést hallottam. Chanyeol békésen aludt mellettem. Felkeltem és idegesen mentem az ajtóhoz.

- Mi van már? - kinyitottam az ajtót és Nana ,a főribanc állt előttem.

-T-te. Mit keresel itt?- Az idegesítő hangja most rohadtul nem hiányzott de próbáltam nem leszedni a fejét.

- Az téged ne érdekeljen, mond mit akarsz? - Dőltem neki az ajtófélfának.

- Chanyeolhoz jöttem .- dobta hátra azt a cibálni való szőke haját.

- Chanyeol még alszik. És én is aludnék ha hajnalok-hajnalán nem basznád szét ezt a rohadt ajtót! Csá! - bebasztam előtte az ajtót és mint aki jól végezte dolgát mentem vissza aludni. Pár órával később magamtól keltem fel boldogan,zavartalanul.

- Ó,felébredtél?- Chanyeol kötényben lépet elő a konyhából.

- Igen. Bólogattam mosolyogva. -megint kopogtak és eszembe jutott a hajnali esemény.

- Kinyitnád légy szíves? - kiabálta ki a konyhából. - Addig megcsinálom a palacsintát. - az ajtóhoz léptem és kinyitottam majd meglepetten léptem hátra mikor Nana a pofámba nyomta a telefonját majd kiégette a vakuval a szemem.

- Mi a? Normális vagy?- Dörzsöltem meg a szemem.

- Chanyeol itthon van? Itt aludtál?- még mindig nem láttam semmit nem hogy felfogtam volna mit kérdez tőlem.

- Baek kakaóval vagy lekvárral szereted a palacsintát?- Chanyeol lépet mellém köténnyel és kócos hajjal. - Nana hát te?

- Itt aludt Baekhyun?

- Mi? J-ja itt aludt. De egyébként mit akarsz? - nézet Nanara Chanyeol.

- Semmit. Csak megbizonyosodtam róla hogy bebuzultál már te is.- Kinyújtotta a nyelvét és elszaladt. - Ez meg mi volt?

- Nem tudom. De hajnalban is már itt volt és téged kereset. - becsuktam az ajtót és visszamentünk a konyhába. Megkajáltunk,átöltöztünk majd rendbe szedtük magunkat és összetakarítottunk a házban hogy azért ne kupiban hagyjam itt neki . Megvártam amíg bezárja az ajtót és együtt lementünk a terembe. Már a megszokott emberek a megszokott helyükön voltak és beszélgettek. Mi Taohoz mentünk aki idegesen ragadta meg a kezemet.

- Te megörültél? - Meglepetten néztem rá.

- Miről beszélsz? - leültünk a pulthoz Tao pedig a kezembe adta a telefont és elindított egy videót. Én voltam rajta és ez a hajnali történés volt. Így visszanézve a videót rohadt bunkó voltam vele. Beharaptam az ajkamat amikor bebasztam az ajtót előtte.

- Ez meg? Baek! - Chanyeol mérgesen nézet rám.- Tudod te hogy mit csináltál?! Ugrott miattad a melóm! Hogy fizetem a motor szervizt,a számlákat mindent!! - Nem értettem miért mondja ezt.- Áh! mindegy! - felállt és valahova elsietett.

- Nem értek semmit! - néztem Taora tudatlanul.

- Nana apja piszok gazdag és neki dolgozott Chanyeol . Ha Nana azt mondja hogy rúgja ki ezt vagy azt ,az apja azt is teszi. Te meg úgymond kirúgattad Chanyeolt. - ledöbbenve néztem rá majd felálltam és mit sem törődve Taoval indultam el megkeresni főribancunkat. Meg is találtam egy rakat lány társaságában.

- Nana beszélhetnénk? - elfintorodott ahogy rám nézet.

- Nem hiszem hogy nekem bármi beszélnivalóm van veled! - nagy levegőt vettem és elmosolyodtam.

- Szerintem van. Légyszíves. - nézet pár pillanatig majd felállt és mellém sétált.

-Köves! - utána mentem és egy fotelre leültünk.- Mit akarsz velem beszélni?

- Kirúgattad Chanyeolt?

- Már egy órával ezelőtt, papa valószínűleg most beszél vele telefonon. - körmeit nézegette.- És ha könyörögni akarsz akkor ne is fáradj. Nem fogom megváltoztatni a döntésem.

-Én nem könyörgök. Mit akarsz tőlem? - rám nézet meglepetten.

- Ezt hogy érted? - felém fordult így tudtam hogy felkeltettem a tekintetét.

- Valamit csak akarsz hogy tegyek. Kérjek bocsánatot? Égessem le magam? Mit csináljak hogy cserébe visszavegyék Chanyeolt? - szemeibe néztem és felnevetett.

- Kitaláltam. - abbahagyta a nevetést és komolyan rám nézet.- Menj el ..és ne gyere vissza. Hagyd el a bandát és add át nekem Chanyeolt. - kikerekedett szemekkel néztem rá.

- Egy hetet kérek még. Csak egy hetet. - néztem rá szomorúan.

- 3 nap. 3 napod van hogy megutáltasd magad velük és elmenj! Most visszavesszük Chanyolt de ha nem csinálod amit mondtam, megoldom hogy soha a büdös életbe ne vegyék fel sehova dolgozni! Ne feled 3 nap! Na szióka! - felállt és elment. Én visszamentem a pulthoz és gondolkodni kezdtem...utáltassam meg magam? de mégis hogyan? Szeretem ezeket az embereket. Gondolkodásomból Luhan szakított félbe.

- Hali Baek! Mizu? - szomorúan szemeibe néztem és nagy levegőt vettem. Gyerünk Baekhyun képes vagy rá.

- Abbahagynád ezt a nyávogást? Rohadt idegesítő! - meglepett arckifejezéssel vizsgálta arcvonásaimat.

- Huha, valakinek rossz a kedve! - ült le a másik oldalamra Kris.

- Ha valakinek ilyen barátai vannak nem csoda! - végignéztem rajta majd felálltam és elmentem. Szívem fájdalmasan összeszorult ahogy elmentem. Éreztem a sós könnyeket a szememben így sietősre vettem a tempót. Kiérve leültem egy öreg padra és próbáltam abbahagyni a könnyezést. Ép sikerült összeszednem magam amikor Chanyeolt láttam magam előtt. Ne..istenem csak őt ne.

- Kirúgtak. De most hívtak hogy visszavettek. - leült mellém én meg nagy levegőt vettem.

- Ki engedte hogy leülj? Meg amúgy is semmi közöd hozzá ,megvan a nyamvadt állásod foglalkozz avval.- Ne,ezt nem bírom...nem bírom sokáig.

- Mi a bajod? Szerintem nem csináltam semmit ellened. Főleg hogy a házamban aludtál.

- Az neked ház? Huha. Neked tényleg kellet ez a munka! - felröhögtem majd felálltam. - Elég szánalmas vagy. Megy egyébként mit is dolgozol...takarító vagy ? Várj nem...egy csicska aki egyből ugrik ha hívják. Nevetséges. Kösz de egy ilyen ismerőst nem akarok nem hogy barátot! -nem néztem a szemébe mert akkor tuti hogy megtörtem volna.

- Mi a.. ? mit képzelsz magadról? Attól hogy nem vagyok te még rohadtul nem mondhatsz ilyen az embereknek! Kurvára elszálltál magaddal csak nem tudom miért! És én még...még közelebb akartam kerülni hozzád. Úr isten! -nem mozdultam csak a földet nézte.

-Hát bocs. Csalódás voltam..de te nekem még jobban. - elnevettem magam és amíg el nem sétáltam tőle nevettem, majd a nevetésből csend lett,majd sírás,zokogás. A parkban ültem a padon, haza nem mehetek,a bázisra sem, a srácokhoz sem. Kihez mehetnék?

- Gyere ma nálam játszunk! - két kisgyerek szaladt el előttem háti táskával .JUNGKOOK! Egyből felhívtam barátomat aki eléggé elhanyagoltam mostanában.

-Szia. Már rég beszéltünk. Esetleg elmehetek hozzátok...eléggé szarban vagyok.

-P-persze! Gyere ide mindig jöhetsz! - megköszöntem majd el is indultam hozzájuk. Az anyukája mint mindig most is teleetetett majd felmentünk a szobába ahol mindent elmeséltem neki elejétől a végéig.

- De menőő! Miért nem meséltél nekem erről! Banda tag vagy!? De menőőő! - igen még csak ezt dolgozta fel az agya lassan a többit is..remélem. - És most mit csinálsz?

- Holnap bemegyek és Yixingnél kiverem a balhét és kilépek..nem tehetek mást.

- Megér ez ennyit? Nem találhat máshol állást. Lehet hogy apa cégénél is találhat munkát.

- Nem lehet. Körülbelül az apja cége olyan mint apud cége lehet kicsit erősebb is. Mindenhol vannak emberei és ha felkerülsz a gyűlölet listára na neked még szemétszedő melód se lesz amíg élsz. - elhallgattam és csendben ültem.

- Ha mégis meggondolod magad akkor nyugodtan riassz és megmondom én annak a Nananak hogy tudja hol a helye. Még hogy ő az atyaúristen. - nevetnem kellet rajta így lett egy kis jókedvem. Filmet néztünk kibeszéltük magunkat és sajnos lekellet feküdnünk aludni.

Másnap csak estefelé vettem rá magam hogy elmenjek a bázisra, Jungkook erősködött hogy eljön velem de sikerült lebeszélnem róla. Lassan sétáltam befele és nem köszöntem a kapu öröknek akik furcsán néztek rám. Belépve megláttam Chanyeolt , ép hogy rám emelte tekintetét hátat fordít nekem. Tao azonnal hozzám fut.

- Mi a bajod? - nem is foglalkozok vele csak elmegyek mellette. - Hé hozzád beszélek!

- Ki nem szarja le. - dobom neki oda flegmán.

- Szerintem most fejezd be. Én csak segíteni akarok.- ragadta meg karomat és maga felé fordított. Kerültem a szemkontaktust s kirántottam karomat kezei közül. Tudom hogy segíteni akarsz...de kérlek hagy..Tao csak had essek túl rajta.

- Senki nem kérdezte a véleményed. És egyébként is...nem kel a TE segítséged! - tovább sétáltam egészen Yixing irodájába ahova benyitottam .

- Most nem érek rá gyere kicsit később.- Yixing a laptopjába merülve néz valamit.

- Leszarom hogy nem érsz rá. - lecsukom a laptopját így rám terelődik a figyelme.

- Valami baj van? - néz rám összehúzott szemöldökkel.

- Igen van. Az hogy kilépek! - visszaadtam a kis cetlit amit még akkor adott amikor felvettek. - Csak ennyit akartam. - kiindultam de elém lépet.

- Nem léphetsz ki! Nem engedélyezem! - néz rám szúrós szemmel. - Baekhyun!

- A te engedélyed nekem nem kel. K-I-L-É-P-E-K! - kirohantam az irodából egészen a nagyteremig amikor utolért Yixing.

- Byun Baekhyun állj meg!! - szinte ordibált utánam. - Mi a bajod? mindent meg lehet oldani .- visszavet hangjából és erősen szorította karomat.

- Ezt nem bírod elintézni. És nem is intézheted elvégre már senki vagy nekem hisz nem vagyok a banda része! - kirántottam karomat szorításából és Nanara néztem aki elégedetten vigyorgott.

- Rendben. Menj! De nekem ne gyere utána könyörögni hogy vegyelek vissza mert nem foglak. Csalódtam benned Baekhyun!! - evvel vége mindennek. Én kimentem és senki nem jött utánam még Tao se..senki. Sírva rohantam egészen Jungkookhoz aki átölelve vigasztalt.

- Tudod hyung ez általában fordítva szokott lenni , mivel te vagy a hyungom neked kéne engem vigasztalni .- nevetve hátba veregettem Jungkookot és elengedtem.

- Igazad van. Bocsi! - elengedtem és letöröltem könnyeimet. - Annyi minden történt de még a vizsgákra nem tanultam semmit. - felsóhajtottam majd felálltam. - Én szerintem hazamegyek. Nagyon szépen köszi hogy itt maradhattam. - elköszöntem Jungkooktól és hazafelé vettem irányt. Amikor beléptem az ajtón húgi már szaladt felém mosolyogva.

- Bátyó!! - nyakamba ugrott és szétpuszilgatott. A nappaliba menve anya és apa megkönnyebbülve felsóhajtott és átöleltek.

- Sajnálom hogy így rád zúdítottuk kicsim! - puszilt arcon anya.

- Jól vagy fiam?- Tette vállamra kezét apám.

- Persze. Sajnálom hogy így elszaladtam. Csak félévi vizsgáig had maradjak itt utána beszélhetünk az elköltözésről ha nektek is jó így?- elmosolyodott apa.

- Persze. Persze hogy jó! - megbeszéltük egymással és így megbékélve feküdtem le aludni az ágyamba.

Már egy hete annak hogy kiléptem a bandából. Szomorú vagyok mert hiányoznak a srácok és bűntudatom is van amiket mondtam de a tanulással legalább elterelem a figyelmemet. Már mindegyik pontot megtanultam nemrég fejeztem be az utolsót és az írásbeli mind a szóbeli vizsgára fel vagyok készülve. Ép a Narutot néztem a tv-ben amikor Jungkook tört be a házba.- Hát te?

-Baekhyun ezt nézd! - a telefonját nyújtotta felém és egy sor nevet láttam.

-Mi ez? - elvettem tőle a telefont. Szemeimmel a sorokat pásztáztam és egyre lejjebb haladtam kikerekedtek a szemeim. Ez nem lehet igaz.....csak megint szopat isten.