- Elfogadod az érzéseimet és lennél a párom? -lefagytam és ijedten néztem rá. Pár percig csendben voltam és csak néztem szemeit.Na most mi a faszom lesz?

 Nem mondtam semmit csak elengedtem kezét ,ami miatt ijedten nézet rám. Kezemet arcára tettem és lassan megcsókoltam. Nem kellet kérlelni azonnal visszacsókolt és derekamra tette kezét, a másikat pedig hátamra. Nyaka körül összefontam karomat és a lassú érzéki csókunk átváltozott egy szenvedélyes heves csókká, így amikor leértünk már az ölében foglaltam helyet  és kedvtelenül szétrebbentünk amikor kinyílt az ajtó. Eléggé szidta szerencsétlen anyukáinkat a férfi aki valószínűleg a feleségével volt mivel pont ők szálltak be a helyünkre. Nevetve szaladtunk kézen fogva a motorhoz. Hazaérve hirtelen ért amikor felakasztottam kabátomat és levettem a cipőmet hogy Chanyeol maga felé  fordítva nekinyomott  a falnak egy csókot adva. Mellhasára tettem kezeimet majd eltoltam magamtól szélesen mosolyogva és beharapva alsó ajkamat a nappaliba húzom, ahol lelököm a kanapéra és ölébe ülve folytatjuk a csókot. Már teljesen pirosak voltunk az oxigénhiány miatt amikor elváltunk ,de miután normálisan bírtunk levegőt venni folytattunk. Kezei hátamról lejjebb vándoroltak így most már a fenekemet fogja velük.Alsó ajkát szívtam meg amitől felmordult és belemarkolt hátsómba amink következtében és megmozdítottam csípőmet így megéreztem férfiasságát.

- ah Baekhyun. -nyögött fel majd nyakamat kezdte el csókolgatni. Fordított helyzetünkön és felém mászott majd  tovább folytatta kényeztetésemet. Már a pólómat akarta levenni amikor észhez tértem .

- Ch-Chanyeol várj. -ültem fel eltolva magamtól. - Én még ezt nem szeretném. -ráztam meg a fejemet.

- Ó..értem.

-Sajnálom. -hajtottam le fejemet.

- Hé semmi baj. Még van időnk. Én sürgettem ezt , bocsánat. -puszilt homlokon majd felállt és elment. Eléggé bűntudatom volt és jól kibasztam magammal mivel nem csak Chanyeol farka durrant szét hanem az enyém is így mivel Chnayeol volt a fürdőben a szobába menve perverz módba váltottam és .....kivertem saját magamnak. Már a csúcson voltam amikor hangosan nyögtem fel Chanyeol nevét kezeimbe élvezve. Letöröltem váladékomat és lihegve és izzadtan elmentem fürdeni ahol sikerült lehűtenem magam.

Másnap Chanyeolt behívta Yixing és én is bejöttem vele ezért ülök most itt a pultnál és az állatkertben készült képeket mutogatom a srácoknak.

- Ez de cuki már!! -mutatott Jimin a selyemmajmos képre.

- Nekem a vízeséses tetszett a legjobban. -Lapoz vissza Tao az említett képhez.

- Szerintem mindegyik jó! -nevet fel Luhan.- És miután elmentetek abba a puccos étterembe hova mentetek?

- Képzeljétek el...elvitt az orjás kerékhez és nagyon szép volt. Főleg amikor a tetején voltunk és hát...Chanyeol szerelmet vallót és együtt vagyunk. -pár pillanat kellet amíg a srácok felfogták mit mondtam és egyszerre sikítanak fel.

- VÉGRE!!! -ölel át Jimin.

- Felnőtt a drágám!! -színlelet sírást Tao.

- Már azt hittem összekel zárni titeket és egy jó dugás után észhez tértetek volna! -Luhan kijelentésére elröhögtük magunkat majd miután a 18+-os részre is kitértünk , pirulva de minden részletet elmeséltem nekik...jó azért nem mindent. Ép befejeztem a mesélés amikor újdonsült párom nevetésére lettem figyelmes. Mindhármunk pasijai jöttek felén és Chanyeol mosolyogva lépet mellém egy puszit nyomva arcomra.

- Olyan boldog fejetek van mintha ...mintha nem is tudom mi. -nevetett Sehun.

- Ti is ilyenek voltatok amikor összejöttetek. -dugta ki nyelvét Chanyeol mosolyogva.

- Szerintem rosszabbak voltunk. -kuncogott fel Luhan barátja ölébe ülve. Ahogy beszélgettünk végig éreztem hogy Chabyeol néz  így én  is ránéztem.

- Mi az? -kérdeztem tőlé. Nem mondott semmit hanem megpaskolta combját.- Nem .- Lebiggyesztette az alsó ajkát és szeme sarkából rám nézet .- Ne néz így rám. Csak egy napja vagyunk együtt ,mit vársz?

- Semmit. Csak reménykedtem. -megforgatom szememet és bár nem ültem bele az ölébe a kezét  megfogtam.

-Ó tényleg, hétvégén nincs kedvetek elmenni bulizni? -Krisre néztünk aki Tao vállán támasztotta meg állát.

- Nekem van. 

- Én is benne vagyok. De mikor is lesz? -kérdezte Luhan.

- Szombatom.

- Akkor lesz a könyvvásár nem? -már megbeszéltük Luhannal hogy estefelé elmegyünk arra a könyvvásárra.

-De. Szombatom lesz. -szomorkásan összenéztünk.

- Kibírjátok nem ha most nem mentek el? -Taora szúrós szemekkel néztünk így csendben maradt.

- Nem mert most fele árélt lehet megvenni a könyveket , és a Babár sorozatból már csak 3 darab kel és meglesz mind a 25. -mondtuk egyszerre Luhannal.

- És ha mi elmennénk és majd találkoznánk a szórakozó helyen? Úgy nem lenne jó? -én bólintottam ahogy a többiek is.

- Rendben. Akkor ezt megbeszéltük. Na de nekünk most mennünk kel mert nővéremék meghívtak vacsorára és hát...lassan indulnunk kel majd. -elköszöntünk Taoéktol és én, Luhan és Mia elmentünk sétálni egy kört. Ügyeltem nehogy a titkos helyünk felé menjünk és ahogy egy ösvényes részhez értünk Luhan megragadta a kezemet és leguggoltunk egy bokor alá. Pár pillanat múlva lépteket hallottunk.

- Itt van a határ. Itt kel várnunk a jelre. -egy mély hangot hallottunk meg először.

- Mi van ha rossz helyre jöttünk?

- Nem itt van a fán a jelzés. Pár hónap múlva lesz az első támadás addig fel kel mérnünk a terepet. -kikerekedett szemekkel néztem Luhanra aki csak nyugodt arccal nézet előre.- Nézzünk szét hátha találunk valamit.

-Figyeljetek rám. -súgta a fülembe Luhan.- Megfognak minket találni. De ha hallgatok rám akkor talán megúszhatjuk. Én elfutok az ellenkező irányba így gondolom követni fognak. Mia te ás Bakhyun ahogy csak tudtok visszarohantok a bázisra. Baekhyun ha mégis utánatok megy valaki intézd el hogy Mia tovább bírjon menni! -a lányhoz fordult aki kis híján.- Figyelj  rám. Ahogy eléred a bázist azt mond hogy a régi fenyő és az elágazás között vagyunk. Készüljetek!-elhallgattunk és vártuk a jelt Luhantól . Egyre közelebb hallattuk a lépteket.- 3,2....1. -ahogy csak tudtuk elrugaszkodtunk és csak rohantunk előre. Én Mia kezét fogtam mivel nem bírta a tempót és húznom kellet hogy gyorsabban legyünk. Ahogy Luhan sejtette ,utánunk szaladt valaki kiabálva és amikor már majdnem utolért minket elengedtem Miat aki tovább futott és lendületből rávetődtem a követőnkre ,aki meglepetten dobot hátast a földön. Próbáltam a földön tartani de erősebb volt mint én ,így fordított helyzetünkön és erősen a földhöz szorított. Én rúgkapáltam és még jobban kétségbeestem amikor megragadta torkomat és szorítani kezdte. Rámarkoltam csuklójára és el akartam húzni de nem ment. Mivel semmire nem mentem avval hogy eleressze a torkomat ,elengedtem a csuklóját és behúztam neki egyet amitől hátra eset így felugortam és az elrohanás mellet döntöttem  de  bokámat megragadta  ,így hasra estem. Nyögve hátamra fordultam és  gyomorszájba rúgtam a fiút. Nem messzire jutottam mert elém került, isten tudja hogy a fiú és mosolyogva elővet egy kést a zsebéből.

- Ne menekülj úgy is utolérlek! -nevetett fel. Hátráltam egyet és feszülve vártam a támadását. Nem kellet sokáig várnom mert elindult felém és most értettem meg hogy miért fejlesztette a tesitanár  a reflexeinket és az állóképességünket. Most már értem miért volt fontos. Elég ügyesen kikerültem de balszerencsémre egy fatörzsnek ütköztem így nem bírtam gyorsan reagálni. Felszakította a pólómat oldalamon és felkiáltva kaptam a sebre és mérgesen ellöktem magamtól ,mivel nem bírtam mást használni egy botot kaptam fel a földről és fejbe vertem . Tántorgott egy kicsit majd pofával előredőlt. Nadrágövemmel összekötöztem a kezeit és szétnézve jöttem rá hogy fogalmam sincs hol vagyok. Elindultam előre reménykedve hogy arra van a bázis de alkonyatkor rákellet jönnöm hogy nagyon nem jó irányba mentem. Lihegve nekitámaszkodtam egy fatörzsnek nagyokat lihegve. Kifáradtam,fázok és éhes vagyok. A vágásról nem is beszélve ami szépen eláztatta már vérrel a pólómat ,ahogy tenyeremet is. Leültem a földre és fejemet hátradöntöttem.

- Nem hiszem el. -nevettem fel szerencsétlenségemen. Nem mentem tovább mivel tuti rossz irányba mennék. A fáradság úrrá lett rajtam így elaludtam. Remegve ébredtem fel mivel nagyon hideg volt. Felálltam és átölelve magamat néztem szét. Hajnal volt és megunva az ácsorgást  elindultam amerre a lában vitt és a hideg reggelből már meleg délelőtt  lett amikor ismerőssé vált a terep , a kitaposott ösvényen végigmenve megláttam a bázist. Szélesen mosolyogva battyogtam az épülethez amikor sikeresen elestem és nem hogy a pólóm tiszta vér ,még a nadrágom is felszakadt és a térdemen is szép kis seb lett.- Isten bassza már meg. -mérgelődve siettem a bázishoz ahova belépve a srácok hozzám szaladtak.

- Baekhyun! Úr isten! -ölelt magához Tao és Luhan is akinek szép kis lila folt volt az arcán.

- Chanyeol nem jött veled? -meglepetten néztem Sehunra aki Luhant segítve állt mellettem.

-N-nem. Miért?

- Tagnap óta téged keres, csak egy pár órára jött vissza mert lemerült a zseblámpája.

- Merre ment? -minden fáradságom eltűnt ahogy Chanyeolra gondoltam.

- Nem tudjuk azt mondta hogy megnéz olyan helyeket ahova elmehettél menedékként. -bevillant a rejtekhelyünk így szó nélkül kiszaladtam és meg sem álltam a titkos helyünk előtt ,ami mögött mocorgást hallottam. Az épület mögé menve ijedten léptem hátra mivel egy kibaszott őz állt ott .Pár perc múlva elment és így a helyére menve az erdőben megláttam egy alakot.

- Chanyeol. -felismerve páromat elkezdtem szaladni felé de a seb túlságosan is fájt így sétáltam.- Chanyeol!! -kiabáltam teli torokból és harmadjára már megfordult az illető és megdermedt majd felismerve engem  rohant felém . Én is elkezdtem szaladni felé de a romantikus összeérés helyet én a földön kötöttem ki.

- Baekhyun. -letérdelt elém és magához ölelt úgy ,mintha bármelyik percben eltűnhetnék.

- Chanyeol. -öleltem vissza nagyot szippantva illatából.

- Annyira féltem...féltem hogy nem bírlak megtalálni. Pedig meg ígértem hogy megvédelek és soha nem hagylak egyedül.- szorított erősebben magához. Eltoltam magamtól és mit sem törődve megcsókoltam meg  amit viszonzott. Bár eléggé fájt a sebem és a lábam ,fontosabb volt hogy végre Chanyeolt csókolhatom.

- Hiányoztál. -miután szétváltunk felállt és segített nekem is. -Áh. -ültem vissza a földre.- A bokám. -fogtam meg a bal felemen és éles fájdalmat éreztem.

- Eltört? -fogta meg amitől felszisszentem.- Bocsánat. Ha szerencsénk van csak kibicsaklott. -benyúlt lábaim alá és felállt velem a kezében. Én átöleltem nyakát és élveztem az életemet karjai között ,bár legszívesebben meghaltam volna a fájdalomtól. A bázisba érve letett a gyógyító lányokhoz és végig ott maradt velem.

- Most akkor a póló. -fájdalmasan de levettem magamról a pólót és fájdalmasan markoltam bele az asztal szélébe amin feküdtem.- Ez fájni fog. -a vattát vágásomhoz tette amitől felkiáltottam.

- Isten bassza meg finomabban. -döntöttem hátra fejemet. Chanyeol homlokon puszilt és lefejtette a kezemet az asztalról és a saját kezével váltotta fel. Kin szenvedés volt amire végeztünk a sérüléseimmel majd egy kenőccsel bekente arcomat és sebeim környékét. A bokámra egy szorított kaptam és egy hétig otthon kel maradnom mint Ari és a röntgen teszt alapján is amit a sürgősségin csináltak. Chanyeol a végig a kezében hordott kivéve a kórházban ott tolókocsiban voltam. A házunkba beérve letett a kanapéra és leült mellém.

- Nagyon fáj a bokád?

-Nem. Túlélem. -mosolyodtam rá és közelebb ülve hozzá vállára hajtottam a fejemet.- Kérdezhetek valamit?

-Persze. -fogta meg kezemet.

- Te is úgy érezted hogy az se érdekel hogyha egy percet sem alszol ,csak hogy lásd a másikat. Hogy amikor megálltál továbbmentél mert reménykedtél hogy ő jön veled szemben? Vagy csak én éreztem így? -nem mondott semmit csak sóhajtott egyet.

- Ha most nem lenne semmi baj a bokáddal tuti letepertelek volna. -elpirulok kijelentésén és kiegyenesedek.- Hé nyugi. Csak ha te is beleegyezel. Addig úgy se nyúlnék hozzád. -elmosolyodik és én halványan viszonozom. Egy filmet megnéztünk majd kijelentettem hogy álmos vagyok, így Chanyeol beakart vinni a szobába.

- Várj. Én koszosan nem fekszek le! -letett az ágyamra és rám pislogott.- segítesz megfürödni?-kérdeztem kiskutya szemekkel, pedig nem hiszem hogy annyira kellet volna győzködni.

- I-igen. -összeszedtük a cuccaimat és bevitt a fürdőszobába ahol engedett egy kád vizet majd a farmernál segített de az alsót nagy nehezen sikerült nekem is levennem. Nagy nehezen beleültem de kiszállni már nem sikerült.- CHANYEOL! -kiabáltam teli torokból amire sz említett beszaladt.- Nem birok kiszállni. -elnevettük magunkat majd elém sétált.-De ne leskelődj! Csak segíts felállni. -megtámaszkodtam vállán és nagy nehezen felálltam figyelve hogy kezemmel valahogy takarjam férfiasságomat ami több kevésbé sikerrel sikerült. Ahogy mindkét lábam leért a földre a törölközőt megragadva eltakartam magam.- Köszönöm. -mosolyodtam rá.

- Segítsek még valamit? -kezeit derekamra tette és közelebb lépet.

- Nem kel. -toltam el magamtól.- Most ha megbocsátasz felöltöznék.-húzta a száját és kisétált a fürdőből. 10 perc küszködés után már felöltözve ugráltam ki egy lábon a nappaliba ahol Chanyeol feküdt. Leültem mellé és mosolyogva néztem alvó arcát. Végigsimítottam arcán és kisepertem szeme elöl szürke tincseit. A tv-n néztem a híradót amikor megcsörrent a telefonom.- Igen?

- Szia drágám én vagyok az . -anya hangját meghalva szélesen elmosolyodtam.- Jövőhéten lesz egy előadás Hyun Hee-nek de nem enged el a főnők. Elmennél? Kedden lesz 4-től az óvodában. -beharapom alsó ajkamat és felsóhajtok.

- Rendben. Majd megoldom valahogy. És hogy vagytok?

- Jól vagyunk kicsim. Ép itt van pár barátnő az oviból és ittalvós  bulit rendeztünk. A te szobád van lefoglalva játéktárolónak szóval ide-oda rohangálnak. -nevetett fel anya.- Beszélni akar veled a kiskirálylány.

-Rendben.

-Szia bátyó!! -kiabál bele húgom.

- szia törpe. Halloztam hogy szerepelsz egy előadásban?

-Igen! A Piroska és a Farkast adjuk elő és én vagyok Piroska!-széles mosollyal hallgattam ahogy beszél és be se fogta a száját. Mindenről mesélt hogy hány matricája és piros pontja van, mi volt a kedvenc meséjében,milyen játékot találtak ki és hogy hiányzok neki.

- Te is hiányzol törpe. De jövőhéten veled leszek és elmegyünk fagyizni oké?

-Oké!De ne verj át!

- Ígérem nem foglak. Na de most mennem kel még beszélünk jó? Szeretlek törpe, szia!

-Szia! -kinyomta a telefont én pedig letettem az asztalra a készüléket. Pár perc múlva ránéztem Chanyeolra aki engem bámult.- Hát te mióta vagy fent?

- Amikor elkezdtél telefonálni akkor ébredtem fel. -felült és hozzám bújt.- Éhes vagyok. -fúrta arcát nyakamba.

- Akkor együnk.

- De én mást akarok enni. -puszilt bele nyakamba. Megforgattam a szememet és eltoltam magamtól.

- Nem fekszek le veled....még. Meg eleve le vagyok sérülve szóval ne várj sok mindent ma. -ledöntött a kanapéra és felém mászott.

- Nem is vártam többet. -átkarolta nyakamat és egy heves csókba hívott. Ahogy nyelve is átkerült számba felnyögtem és kezei lejjebb vándoroltak és benyúlt pólóm alá. Hasamat és oldalamat kezdte el simogatni majd fenekemre tette kezét. Felült és ölébe ültetett. Kezein ültem amivel meg-megmarkolta fenekemet. Az oxigénhiány miatt  elváltunk, és széles mosollyal az arcán nézet rám.

- Elveszed az eszemet Byun Baekhyun.