- Annyira szeretem mikor ciciznek. Olyankor igazán nyugodt vagyok és az, hogy közben az öledben simogatsz és ringatsz, na az, az mindennél jobb~

- Örülök Eren. Annyira boldog vagyok melletted. Nem tudom mi ez az érzés, de megnyugszom. Omega vagy mégis jobban vonzol, mint egy alfa~

- Én is így vagyok Floch. Bár azért Levi is erősen vonz, ha forróságom van. De veled más, mint vele. Ez sokkal bújósabb.

Eren elkényelmesedett jobban, majd orrát össze dörzsölte Flochal. Floch enyhe csókot cuppantott Eren orrára, aki pedig Floch állára csókolt finoman. Csillogó szemeikkel szerelmesen nézték egymást, míg az újonc simogatni kezdte Eren hasát. A fiúcska, erre a tettre, bal lábával Floch jobb lábát kezdte simogatni. Csókjaik finom virágai elkezdtek szaporodni. Egyre több és több, finom szellőrózsa. Egyre több simogatás és orr összedörgölés történt. Eren pillái lassan lelapultak s e képet Floch pillái is követték egy finom, lágy csók közben. Édes-mézes, fahéjas-epres illat kezdte megtölteni a szobát a két Omegácska miatt, kik a két kicsit ringatva szíveik között turbékoltak. Ezt látta Jean és Shiro is és csak olvadoztak. Nem akartak zavarni, így kijöttek vagyis be sem mentek. Szépen lassan lementek a kicsikkel játszani, hogy ők se unatkozzanak nagyon.

- Istenem Levi! Látnod kellett volna Erenék mennyire aranyosak együtt! Megint összebújtak és simogatják egymást, meg puszilgatják, de semmi erotikus. Egyszerűen meghalok! Mint valami aranyos romantikus történet!

- Shiro a végén még elolvadsz, de tény és való, hogy Eren megtalálta a lelki társát. Tudtam, hogy különleges omega. Mindig is gyengébb és törékenyebb volt, mint a többi omega. Pont ezért lehetett, mert ő az a fajta, akinek szüksége van erősebb omegákra, de ugyan akkor alfára is. Szóval pont jól jött neki a mi helyzetünk.

Magyarázta Jean boldogan. Hiába, hogy tudta Eren most egy emberhez jobban bújik, mint hozzájuk, azt is tudta, hogy őket is szereti, csak most rátalált egy másik olyan omegára, aki olyan mint ő. Gyenge, félős és szüksége van mind a kettejüknek biztonságra és szeretetre. Jelenleg pedig egymásnak adják át ezt a szeretetet. Levi csak mosolygott, majd kedves lágy csókot hintett Jean és Shiro fejére is. Mind a kettejük füle tövébe is belecsókolt, majd lágyan megpörgette őket. A fiúk csak kuncogtak és belementek a kis táncba, majd a kisgyerekek is velük táncoltak nevetgélve. Ez ment vagy egy órán át, majd Levi és Shiro elkezdtek a picikkel játszani, ugyanis Levi elment a város azon részébe, ami evakuálva lett és az ott hagyott tárgyakból válogatott az üzletekben. Rengeteg ruhát, plüst, tartós élelmiszert, barkács alapanyagot, játékokat mind hazahozott, ami a kocsiba belefért. Szerencséjére még egy nagy terepjáróra is ráakadt, amiért utólag ment vissza motorral. Azzal már üzemanyagot is vitt haza, így már három jármű díszelgett az udvarukban. Igaz a terepjárónak kulcsa nem volt, de Levi megoldotta ügyesen egy kis kábelezéssel. Na de egy szónak is száz a vége egy kis meglepetés érte a kis gyerekeket.

- Na fiúk képzeljétek. Apa hozott nektek valami jót. Menjetek szóljatok a kis testvéreiteknek, hogy apa vár titeket itt lent! (L)

- Jaj Levi mit hoztál már megint nekik? (Sh)

- Nektek is hoztam Shiro, de majd késöbb ráér. Jó kis társasok és a kedvenced is ott van az összes kiegészítővel... (L)

- MIII?! Neeee!! (Sh)

- De-De! (L)

- Mi ez a nagy neee? A konyhából is hallottam! (J)

- Drága férjetek hozott haza a kis mamáknak egy kis játékot. Körbejártam az elhagyatott plázát. Hoztam haza kaját is. Fagyasztott cuccokat is hoztam egy csomót. Évekig jó lesz. (L)

- Ohh. Akkor ez volt az a nagy ne-zés! (J)

- Igen, igen! Kicsit hangos voltam, de ezek szerint Levi hozott nekünk BANG!-et! Imádom azt a játékot! (Sh)

- Várj az nem az, ahol a vadnyugatos karakterek vannak és töltények az életek? (J)

- De-de! Azaz és az összes kiegészítővel együtt és mivel most már öten vagyunk ezért nagyon izgalmas játékokat tudunk játszani mikor délutáni pihi van a gyerekeknek! Vagy akár este is. AA annyira örülök, hogy öten élünk együtt. Hiába, hogy sokan vagyunk nekem nagyon tetszik. És a gyerekeket nem is számoltam bele. Így nem érzem magamat egyedül. (Sh)

- Ahj Shiro de aranyos vagy~ (J)

- Az én kis arany bogaraim. Aranyosak és szépek. Te Jean. (L)

- Igen? (J)

- Nem ég oda a.. (L)

- BASSZUS A KAJA!! (J)

Jean úgy rohant a konyhába vissza, mintha csak üldöznék. Enyhe szitkozódás hallatszott, míg a gyerekek már Erenékkel jöttek le a lépcsőn. Azt már megtanulták, hogy hogyan menjenek fel mászva, hogy ne essenek le, de lefele még óvatosan ülve kúsztak le egyesével fokonként. Lassan mindenki leért. Eren Levihez ment legelőszőr, míg Floch Shironak adott egy csókot és annak ölébe ült finoman szembe a fiúval és vállára hajtva a fejét bújt Shiróhoz.

- Mi a helyzet bújós babám?

- Tyemmi.. bújcsizni akajok..

- Igeny?

- Igeny.. Olyan jó meleg és neked is jó az illatod. Finom..

Floch Shiro nyakába fúrta a fejét és nyüszögött, mint egy kiskutyus. Egy kis kölyök.. Egy jó nagy kölyök, de Shiro nem igazán bánta, mert tetszett neki, hogy most dominálhat kicsit. Tetszett neki a kettős helyzet, hogy vagy egy szerető alfája és mellette dominálhat két omega felett is. Ez szinte kitöltötte a vágyainak kis bögréjét. Viszont közben Levi kiment és visszatért négy doboznyi fa vonattal és két doboz kiegészítő sinnel. Együtt bontották ki a dobozokat a kicsik meg szinte meg voltak veszve érte!

- Papa! Papa!! Ény!! (Mit.)

- Mindjárt édesem, mindjárt! (L)

Levi csak nevetett, míg Mitsu elkezdett nyújtózni édesapja fele, aki épp hogy letette a csomagokat és elkezdte kibontani. A négy kicsi szinte be volt zsongva. Mikiko anyja mellett, azaz Shiro mellett állt. Az ülő fiú vállába kapaszkodott. Egy kis rózsaszín zokni, egy kék pelus és egy kék kis póló volt rajta rózsaszín virággal. Épp a kis cumiját cumizta és nézte, hogy testvérei és szülei mit csinálnak. Eközben Nana édesanyja ölébe mászott és mutogatott Erennek, hogy a bátja mit csinál.

- Mama néj! (N)

- Látom picikém. A bátyuskád segít apunak csomagot bontani! (E)

- Papja ény!! (Mit.)

- Jól van na csinálhatod. Nézd. Itt kell kibontani. (L)

- Ényi papa!! (T)

- Te is szeretnéd Takahiro? Gyere a papa ölébe te is. Úgy ni. Nézd csak. Ezt te bonthatod ki. Ebben vannak a sinek. Mondjátok Sin! (L)

- Si'! (Mit.)

- Sij! (T)

- Te nem mondod Nana? És te Mikiko drágám? (L)

A kis szégyenlős Nana, csak elfordúlt és anyja mellkasába fúrta a fejét cumizva. A kis édes aranybogáron kis rózsaszín szoknya ruha volt, egy fehér pelus és rózsaszín virágos zokni. Ő volt a ház kis hercegnője, aki nagyon félős és durcizós volt. Na de Mikiko sem volt annyival jobb eset. Nem nagyon beszélt ő sem és gyorsan hisztizni kezdett, ha olyan volt a kedve. Viszont bár ő nem beszélt az apjához ment és megölelte annak karját. Kis édes. A két alfa fiúcska meg igazi rosszcsontok tudtak lenni. Imádtak ugrálni, játszani, futkorászni, mászni, felfedezni. Imádták az új játékokat és mindig civakodtak ki az erősebb. Így mindig bunyóztak vagy versengtek. Persze a bunyó abból állt, hogy birkóztak egyet. Komolyan nem bántották egymást. Mind a kettejükön egy-egy kék pelus, egy-egy kék oroszlános póló és kék zokni volt. Na végül nagy nehezen kipakolták a 6 dobozt, majd felemelte Levi a 4 fa vonatot, ami a fa sínekhez kellett.

- Mindenki válasszon egyet. Van egy zöld, egy rózsaszín, egy piros és egy kék vonat! (L)

- Ény!! (Mit.)

- Nyeeee!!! Ééényy!! (T)

- Fiúk ne veszekedjetek a piros vonaton! Mitsu te vagy az idősebb. Add oda Takahironak a piros vonatot! (E)

- Nyeeeheheheh!!! (Mit.)

Kezdett el sírni Mitsu, mire Levi inkább elvette az összes vonatot, majd elment. Erre a kicsik sírni kezdtek és vergődni. A rózsaszín vonat ott maradt, de avval Nana és Mikiko épp közösen játszott. Ők nem veszekedtek. Mikor visszatért Levi már két piros és még egy rózsaszín vonat volt a kezébe, mire a kis fiúk teljesen bezsongtak. Mind a ketten boldogan konstatálták, hogy saját vörös vonatuk lehet és elkezdtek játszani a sineken és löködték a vonatot. Miki is örült a rózsaszínnek, majd mutogatta Nanának. A két rózsaszín kicsit eltért egymástól, de ez különösen nem zavarta őket.

- Hogy festetted őket ilyen gyorsan át? (E)

- Baba készítéssel foglalkoztam. Vannak eszközeim, plusz egy minimális kis mágia. (L)

- Ohh. Már mindent értek. De hála neked megmenekült a nap. Egész nap veszekedtek volna a vonaton. Érdekes, mert a két csajszika elvan egy vonattal is. (E)

- Csak a tied csajszi Eren. Az enyém fiú. Már ha azt nézzük, hogy Mikiko Béta és nem Omega. (Sh)

- Igaz, igaz. (E)

- Kész az ebéd. Csináltam rakott káposztát meg fokhagymás kenyeret~ (J)

Jött ki Jean a konyhából, mire Floch ránézett boldog szemekkel, mire Jean elkuncogott, hisz Floch még mindig Shiro ölében feküdt, de hamar felkelt és felsegítette Shirot, míg Levi Erent. A kis pici fiúk viszont nem voltak éhesek, csak Nana és Miki, akik anyukáik ölében mentek az asztalhoz. Az étkezőből a másik két lurkót látni lehetett, így tudtak nyugottan enni a felnőttek, míg a kicsik játszottak. Takahiro és Mitsu pedig kihasználta, hogy ketten maradtak és maratoni versenybe kezdtek. Csak úgy suhogott a két vonat egymás mellett a két vágányon.