Sajnálom, hogy tegnap nem látogattalak meg.  De Niallnek, Liamnek és Zaynnek más tervei voltak velem kapcsolatban, és magukkal hurcoltak a strandra.

Még nem meleg, de úgy gondolták, hogy az időjárás ellenére is jó alkalom lesz arra, hogy lógjunk.  És az az igazság, hogy utáltam.  Ahogy átfutottak a homokon, eltalálva a futballlabdát, leültem a fűre, és néztem, ahogy a hullámok hevesen verik a sziklákat.

Minden olyan békés és nyugodt volt.  És szinte elveszítettem magam a gondolataimban, ha nem lett volna egy hang.  Pontosabban a hangod.  Éreztem, hogy mögöttem van a jelenléted, miközben átkarolod a vállam.  Amikor megpróbáltam megnézni, láttam, hogy rám mosolyogsz azzal a mosollyal, amely mindig megugrotta a szívemet.

- Szeretem a tengerpartot, Lou.  Hát nem szép?

Annyira megdöbbentem és elképedtem, hogy nem tudtam válaszolni, és a könnyek gyorsabbak voltak, mint azok a szavak, amelyeket nem tudtam kimondani.  A fiúk gyorsan észrevették, és az oldalamhoz rohantak, ellökve, amikor a nevedet kiáltottam;  könyörögve, hogy jöjj vissza.

Ma arra szorítkozom, hogy az egész napot Zaynnel töltsem, aki kegyesen felajánlotta, hogy ma éjjel vigyáz rám a szárnyai alatt - metaforikusan fogalmazva.  Elutasítottam az ajánlatát, de sok könyörgés után, és azzal érvelve, hogy nem vagyok jó, vonakodva fogadtam el.

Igazából nem csináltunk semmit, csak ültünk a kanapén beszélgetve.  Nem hagyta, hogy rólad beszéljek, és ez fájt.  Még mindig sajnálom, hogy ma nem mentem el hozzád.

____________

Oké, girls, sírtam már ezen a könyvön, de ezen a részen egyenesen zokogtam💔😭