44. Nap

Ma láttam anyámat, hosszú idő óta először.  A temetés óta nem kerestem meg, és nagyon aggódik miattam.  Felébredtem, és néztem, ahogy eltakarja a száját, nehogy zajt hallasson, miközben zokog, látva törékeny kis testemet.

Mondtam neki, hogy ne sírjon, hogy jól vagyok, ami miatt csak még jobban sírt.  Az orvosok kivonták a szobából, mielőtt válaszolt volna, mondván, hogy pihennem kell.

Nem erről van szó... Csak újra  szükségem van rád, Hazz.





Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top