December 8 - Bosszú és hófal

December 8

Halk karácsonyi dallam szűrődött ki egy kicsiny családi házból, melynek tetején csillogott a frissen hullott hó, és kéményéből szürke füstfelleg szállt fel a sötét fellegek közzé. A ház ajtaja hamarosan kinyílt, és négy fiatal fiú lépett ki, és Ashton kezében egy bögre gőzölgő tea volt, úgy ment végig a jeges járdán.

- Ash, minek hozod ki azt a löttyöt? – lökte oldalba barátját Calum, erre Ash csak jól belekortyolt az italába. Undorodva húzta el a szájától a bögrét, hiszen a teának valami borzasztó szaga volt. Talán Mike csinálhatta még korán reggel, és lehetséges, hogy túl sok cukor ömlött az italba.

- Most mi van? Fá... - a mondat felbe maradt, és egy hatalmas kiáltás követte. A járdára fagyott vékony jégréteg miatt Ashton megcsúszott, és ennek következtében a forró ital a mellette lévő Calumon landolt, aki felszisszenve kapta le magáról a pulóverét, ami csöpögött a ragacsos teától.

A kreol bőrű srác mérgelődve motyogott valami érthetetlen mondatot az orra alatt, mialatt barátai a háta mögött hevesen kuncogtak.

Az égből úgy szállingóztak alá a hópelyhek, mintha apró fehér színbe öltözött angyalkák lettek volna. Megpihentek a kinti tájon, és azonnal megfagytak, hiszen farkasordító hideg volt.

- Srácok, most miért is jöttünk ki az udvarra hajnali fél ötkor? – dörzsölte meg álmosan a szemeit Mike, és a haját kezdte el igazgatni a bal kezével. Választ viszont nem kapott, hiszen mindenki kizárta a kérdését, mivel csak a fáradt fiú nem tudta koránkelésük okát.

Valóban hajnalodott még. A nap alig kelt még fel, és az utcai lámpák is még fényesen égtek. Az égen lévő csillagokat most eltakarták a sötét fellegek, melyek beszőtték a horizontot, akár a pókok egy poros sarkot a ház egyik pontján. A távolban a fehéren ragyogó hegyek csúcsaira köd telepedett, mely elhomályosította az ember szeme elöl a gyönyörű látványt.

- Bosszút fogunk állni – dörzsölte össze a tenyereit Luke egy hatalmas mosoly kíséretében. Mike csak éretlenül vizslatta, ezért a banda legfiatalabb tagja csak megforgatta kék íriszeit. – A csaj lepattintotta Calt, ezért hát mi jól megleckéztetjük.

Cindy minden rossz szándék nélkül kosarazta ki Calumot, hiszen a fiút és barátait eléggé gyerekesnek találta. Valami igazság lehetett benne, de az ember a nyaralásán elengedi magát, ezzel kieresztve minden magában felgyülemlett érzést, hiszen a négy fiú egy évig csak turnézott, és most csak egy kis pihenésre vágytak, de nem a megszokott Ausztrália homokos partjain, hanem Európában, ahol már nagyban tombolt az ünnepi láz.

Hatalmas kosarakban hordták a havat a szomszéd lány kertjébe, amiből Luke az ajtó elé kezdett felépíteni egy jókora hófalat. Eközben Calum leste, hogy idegenek veszélyeztetik-e a lebukást. A hajnali órákban még senki nem közlekedett az utcákon, ezért nem is kellett semmitől tartaniuk.

- Szuper! – suttogta Luke, aztán egyet hátralépve szemlélni kezdte a mesterművét. Az ajtót egy vastag hóból épített fal szigetelte el a külvilágtól a bent rekedteket. Calum és Mikey egymás mellett állva csak rosszallóan megcsóválták a fejüket, és talán mindketten érezték, hogy bizony ebből nem fog kisülni semmi jó.

- Fasza lett, Luke! – kiáltotta el magát Ash, majd egy hógolyót gyúrt, amit hozzá akart vágni a szőke hajú fiúhoz, aki felismerve a veszélyt lebukott, így a bomba egyenesen a ház ablakába csapódott. Az üveg csörömpölve tört össze és a szilánkok csillanva hullottak le a hóba.

A négy fiú ijedten nézett egymásra, majd a bebarikádozott ajtóra, ami a hangokból ítélve kinyílt. Valószínűleg Cindy édesanyja akart kijutni a lakásból, viszont a srácok által odahelyezett csapda miatt ez lehetetlennek bizonyult.

- Édes a bosszú – ordították egyszerre a srácok, majd futásnak eredtek. Calum eközben megbotlott az útpadkában, így elhasalt az út közepén, egyenesen az egyik befagyott pocsolyán, ami beszakadt, ezért a fiút eláztatta a jéghideg víz.

Valóban, néha igen édes tud lenni a bosszú, viszont elég gyerekes ilyen módon visszavágni valakinek, aki nem akart veled randizni. Összetörték Calum szívét, de a srácok pedig Cindy-ék házablakát. Valamit valamiért mondat most értelmet nyert.

----------

Sziasztok!

Nem tudom, hogy létezik-e olyan ember, aki kikosarazza Calumot, de ezek szerint igen. Cindy megtette, így számolni a kellett a srácok haragjával.

A következő fejezetben a fiúk ismét csak bosszút állnak, de a későbbiekben a megleckéztetett lány sem fogja magát hagyni.

Köszönöm a visszajelzéseket, azt hiszem, kijelenthetem, miszerint ti vagytok a legjobbak, de ezt már annyiszor bebizonyítottátok.

Holnap találkozunk, és vigyázzatok magatokra ebben a hideg időben.

Puszi, Frida Beth Holloway




Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top

Tags: