December 5

A Hold sápatag fénye bevilágított a nyitva hagyott ablakon, megvilágítva ezzel a nappaliban álló üvegasztal felületét. Az apró helyiségben három fiú halkan zenélgetett, ugyanis a negyedik akkor szaladt be, és egy mozdulattal levágódott a kanapéra. Név szerint, Mike a lábát nagy lendülettel feldobta az üvegasztalra, ami reccsenve repedt meg a hirtelen jött súly miatt. Makulátlan felületét elcsúfította a repedés, és mintha egy heg lett volna vagy egy vékonyka karcolás.

- Na, ezt is írhatja majd a tulaj a számlához – sóhajtott fel Ash, mire a többi fiú csak felröhögött, kivéve Michaelt, aki csak felhúzta az orrát.

- Vegyünk újat, akkor tuti nem fogják észrevenni, hogy történt valami – mutatott Luke a hibás asztalra, közben egy jó adag pattogatott kukoricát tömött a szájába, de több került a földre, mint ami érintette az ajkait. A srácok csak megrázták a fejüket, miszerint nem az igazi az ötlet.

- Srácok, én halára unom a fejem – túrt bele a hajába Calum, majd belenyúlt Luke popcornos táljába, de a szőkés hajú srác ezt nagyon nem nézte jó szemmel.

Hamarosan a szőnyeget kukorica darabok tarkították, amiket a veszekedő fiúk sikeresen beletapostak a finom anyagba. Ashton eközben fejét fogva figyelte a társaságot, majd elkiáltotta magát.

- Rendben. Mi lenne, ha az utcán minden ház ablakába tennénk egy kis édességet? – vázolta az ötletét, mire mindenki furcsán méregetni kezdte. A göndör hajú fiú arca grimaszba torzult. – Most mi van? Itt rohadunk, de semmi izgit nem csinálunk.

Így történt, hogy Calum, Ash, Mike és Luke felkerekedtek, hogy minden ház ablakában valamilyen édességet hagyjanak, akár a jótevők.

A hideg szél csak úgy fütyült, és a kinti levegő lehűlt, így a négy fiú dideregve indult meg az utcai lámpák fényében, melyek megvilágították a leesett hótengert, így különös fényt csempészve az éjszakába.

Ashton a karján egy jól megrakott táskával lépkedett, amiben rengeteg nyalánkság lapult, amiket majd szépen szétosztogatnak.

- De, fiúk, azokat mi is megehetnénk – mutatott Calum Ash táskájára, de senki nem reagált a kreol bőrű srác panaszkodására.

A házak ablakait hamarosan édességek tarkították, melynek talán legjobban a gyerekek fognak örülni. Még az idősebb házaspárok is kaptak a jótettből, és biztosan meg fognak lepődni, ha reggel kinéznek az ablakon.

- Hé, Ash, tarts bakot! – suttogott visszafojtott hangon Luke, miközben egy kerítésen próbálta átküzdeni magát igen kevés sikerrel, így barátját hívta, aki készségesen tett eleget a kérésnek. – Hórukk...

A göndör hajú fiú sajnos túl nagyot lökött Luke-on, aki szó szerint átröpült a kerítésen túlra, és hatalmas puffanással ért földet.

- Basszus, Ash, kinyírlak, ha élve kijutok innen – nyikkant fel Luke keserves hangszínnel, mire a többi srác csak hangosan felröhögött. A túloldalon ropogó hó zaja hallatszott, hiszen a szőkés hajú srác megindult az édességeket a helyükre csempészni.

A következő kerten volt a sor, amihez Calum volt a szerencsés, aki be fog menni oda. A barna hajú fiú csak morogva töltötte meg a zsebei tartalmát cukorkákkal, aztán átlendítette a lábait a fa kapun. Itt kezdődött a baj.

Túl hangos volt, így a ház őrzője tompa morgással üdvözölte a betolakodót. Calum riadtan lépkedett hátra, de beleütközött a kerti sövénybe.

- Jó kutya, szép kutya – Calum hangja remegett, majd amikor a kutya nem hárított a zsebében lapuló finomságokat kezdte el dobálni az állatnak, aki félreértelmezte a tettet. Azt hitte, hogy a fiú támadni akart, ezért hangos ugatásba kezdett.

Eközben a banda többi tagja elégedetten vigyorgott társuk szerencsétlenkedésére. Az utca csendjét felverte a kertben vinnyogó kutya, a kétségbeesett Calum és a kapu előtt nevető bandatársak.

Sajnos felverték a ház lakóit is, és egy köntösbe bugyolált férfi nézett ki az ajtón, és amint meglátta Calumot, ahogyan menekül a kutya elől, ordítani kezdett.

- Piszkos, kölyök, takarodj a házamból vagy felkötlek! – Calum riadtan ugrott át a kerítésen, de a kabátja beleakadt az egyik fa lécbe, így ő nagyot cserdülve esett a beton járdára.

- Na, most húzzunk innen! – nyögdécselt a fiú, és elhúzott szájjal tápászkodott fel. – Pedig engem szeretnek a kutyák.

Bizony, szeretik Calumot a kutyák, de ha az egyik birtokát zavarja meg, akkor azonnal ellenségekké vallhatnak a négylábú állatokkal. Tanulság: Mindig nézd meg, hogy van-e kutya a háznál, s majd azután csempéssz édességeket az ablakba. Mert ha nem követed ezeket a lépéseket, gyakran két ellenségre tehetsz szert. Egy kutyára és a ház urára.

----------

Sziasztok!

Meg is érkeztem ezen a kellemes szombati napon az új résszel. Remélem, hogy hamarosan a ti ablakotokban is hagyni fog valamit a 5SOS, de ha nem akkor majd holnap reggel.

A holnapi napon egy szánkózós kalanddal zárnám a hetet. Mindenkinek kellemes pihenést a nap hátralévő részében.

Imádlak titeket, mindenért hálás lehetek.

Puszi, Frida Beth Holloway