Hozzám tért egy galamb, szárnyát bevonta,
Szerelmet hozott, bút vitt helyette.
Vigyed galamb, vidd el a messzibe,
Az érzelemörlő távolba.

Hozzám tért egy bagoly, szárnyát bevonta,
Tudást hozott, nem vitt semmit.
Kezemre szállva pihentette tollait,
Szemlélve tekintett a horizontra.

Elém tért egy lány, szemeit levonta,
Boldogságot hozva beszélt velem,
Néki adom egész énem,
Ha kell, mindenről lemondva.

Hozzám tért egy holló, szárnyait bontogatva,
Semmit hozott, mindent vitt.
Ne adj szeretetet! Miért pont itt?
Ha kellek, vigyél, de okot rá adva.

Hozzám tért egy galamb, szárnyát bevonta,
Szerelmet hozott, bút vitt helyette.
Ne adj szerelmet, rég elfeledve
Kívánlak téged bele az éjszakába.