Komor a világ, én így észlelem,
Lassan, naponta telik életem.
Segít a Zene, mely itt van nekem,
Ez marad örökké az én részem.
Bármit hátra hagyok innentől,
Elég legyen az emberekből,
Elég legyen az önzésükből.
Jöjjön el már a Teremtő,
Vigyen minket jó messzire,
El a lelki üdvösségbe.
Vagy ha nem létezik Isten,
Ebből bizony kiút sincsen.
Porba hulljék lelkem terhe,
Bele a termékeny földbe.
Éltető eső ráhulljon,
Abból új élet sarjadjon.