A szüleimre, mert mindent megtesznek, hogy nekem jó legyen. Mégha valami gond van akkor mosolyognak ha elpanaszolom a legapróbb gondjaim.
A másik példaképem, egy barátom, a szülei nehéz helyzetben vannak. De mindent próbál pozitívan nézni. Sokszor nekem panaszkodik. Nem akarja a szüleit leterhelni. Otthon segít amiben tud és néha ez a tanulás rovására megy.
Most elsírtam magam, ameddig ezt leírtam, mert messengeren közben vele beszélgetek videochaten és elsírta magát amikor elmomdtam, hogy őt is ideírom, ne annyit kért hogy ne mondjam el a nevét. Most együtt sírunk a kamerában.
😭😭😭😭😭😭😭😭😭😭

Szólni szeretnék, hogy suli mellett nehéz lenne kettő könyvet írni így ezt folytatom és befejezem aztán áttérek a bias challangere.