9. (26.) Egy apa bosszúja
Azt mondják, hogy az otthon ott van ahol a szívünk is van. A szeretet még a legleharcoltabb helyeket is fényes palotává tudja varázsolni. Olykor a fényes paloták könnyen szeméttelepekké válhatnak. Akárhogy is, mindenkinek szüksége van egy helyre ahová visszatérhet, ahol biztonságban érezheti magát elbújva a csúnya világ démonaitól. De a kérdés az, vajon egy démon számára is létezhet otthon?
Felicity
A hétköznapinak egyáltalán nem mondható világa most még inkább a feje tetejére állt. A Woodstowni Wica kör fele a múlt éjjel odaveszett, ezenkívül az Óvodába se tud egy boszorkány se belépni egy igen erős mágikus akadály miatt. A lakosság kicsivel több mint felével végeztek az Árnylidércek. Voltak olyanok akik már a nap felkeltével összeszedték a holmijukat és odébbálltak. Szép lassan Woodstownból szellemváros lesz. Hatalmas gondok mégis Felice figyelmét a fertőzött Ásványfajzat foglalta le, akinek múlt éjjel óta egy fikarcnyit se javult az állapota. A kislány testét ragyaként borították be a türkiz fényű kristályok.
- Felice...
- Itt vagyok. Ne aggódj, meg fogunk gyógyítani.
Az anyukája és két másik boszorkány is fáradhatatlanul keresték a gyógymódot. Nem nagyon tudott mit tenni, de próbálta támogatni.
- Hozzak vizet? Esetleg egy almát?
- A víz jó lesz.
Mohón itta ki a bögrét mint aki napok óta szomjazott.
- Egyébként az én átkom nem csak a balszerencséből áll.
- Oh Istenem. Van még valami?
- Igaz kislánynak tűnök, de már vagy húsz éve nem öregedtem semmit. Olyan jó lenne szép, érett nőnek lenni mint te!
Most már még jobban sajnálta Crysalist. Belegondolnia is fájt milyen rossz lehetett látni neki, ahogy a többi Ásványfajzat lehagyja őt. Anyukájához fordult segítségért pedig tudta, hogy nem kéne zavarnia.
- Ha az átkát megszüntetnénk akkor lehetséges volna, hogy meggyógyuljon?
- Nos egy akkora mágikus impulzus kiirtaná a fertőzését. Sajnos szerencsét nem lehet másnak adni. Mindenki a saját szerencséjének a kovácsa.
Egy ötlet ütött szöget a fejében.
- Akkor adjunk neki időt.
Annie
A palota egy feldúlt hangyavárra emlékeztetett a sok rohangászó katonával akik próbálták előkeríteni a tettest. Nem is sejtették, hogy az már a hegy lábához siet. A repüléssel csak azt kockáztatnák meg, hogy valaki észreveszi őket ezért futva keltek át az erdőn.
- Egy óra és leérünk innen. A lenti őrséget majd én elintézem.
Kis idő után Nednek feltűnt, hogy magában beszél ugyanis Annie már nem volt mellette. A kislány a sötétben szem elől tévesztette őt. Egy kopasz területre ért ahol a fák mind ki voltak vágva.
- Ned? Hol vagy?
Csak a szél susogását lehetett hallani és a palota távoli riadóztató kürtjét. Annyira megijedt, hogy a sírás kerülgette de muszáj volt tovább haladnia. Nem is olyan messze érdekes dologra lett figyelmes. A levegő cseppfolyósan csillogott a holdfényben.
- Ilyen lenne egy portál? Ilyenen futottam keresztül? Ha átmegyek rajta talán újra hazatérhetek!
Kicsit tétovázott hisz olyan valamivel állt szemben amihez nem nagyon ért, ám végül a félelmét legyőzte a honvágya. Keresztül szaladt, ám a hely ahová került nem volt ismerős számára. Egy legalább harminc személy befogadására alkalmas ketrecben találta magát. A ketrec ajtajában fegyveres őrök álltak. Rosszullét fogta el amint rájött, hogy visszatért a palotába.
- Hé, Druud. Nem fogod elhinni milyen madárka repült be hozzánk.
- Mennyei lángok! Ez a királynő kis kedvence.
Fél óra múlva vissza is tért Freyrával az oldalán. A királynénak kutya baja se volt annak ellenére, hogy nagyon viszketett a nyaka ott ahol fel lett metszve. Amint meglátta Anniet a szájához kapta kezeit.
- Lángok anyja! Mit keres az én kis Ameliám abban a csúnya ketrecben? Engedjetek be hozzá tüstént!
Druud azonnal nyitotta is az ajtót. Freyra a kislány elé térdelt egy szeretetteljes anyai ölelésért.
- Olyan rémültnek tűnsz. Csicseregd el szépen nekem, hogy mi dolgod volt odakint az erdőben?
Teljesen leblokkolt, nem volt B tervük arra az esetre ha balul sülne el valami. Nem tudott mit mondani. Akármit is találjon ki nem buktathatja le Nedricket.
- Én...én csak megakartam nézni az erdőt éjszaka. Az egyik kedves őr bácsi vitt ki engem.
- Vagy úgy!
Ártatlan édességgel kacagott Freyra aztán vett egy éles kanyart. Hatalmas pofont kevert le a "kislányának".
- Ezt azért mert hazudni mertél az anyádnak!
Úgy fájt neki mintha égő tenyérrel kapta volna a pofont. Talán így is volt.
- Az erdőmben összesen tíz hamis portál van amiket külön a menekülő bűnösöknek csináltattam. Mindegyik ehhez a ketrechez van kötve. Nyilván haza akartál menni, de mondtam már, hogy ez az új otthonod. Biztos vagyok benne, hogy nem egyedül tervelted ki az egészet. Azt a fickót is kézre fogom keríteni.
Magára hagyta Anniet a piszkos, hideg kalitkában.
Dylan
A folyosót egy méter mély vízszerű fekete folyadék lepte el. Néhány helyen még a plafonból is szivárgott az idegen anyag. Elképedve vette tudomásul, hogy milyen hatással volt Zoe mérge a tudatalattijára. A Basilisk a folyadék alól jött elő.
- Egyszerűen imádom a méregfürdőt. Látom rá se ismersz a saját elmédre, Dylan. Az a kiscsaj jól beléd hatolt!
- El se akarom hinni, hogy miatta megcsaltam Felicet.
- A benned élő szörny - azaz én- vonzónak találta a saját fajtája nőstényét. Ha akarod ha nem kihatással vagyok rád. Ja és többet nem fogom hagyni, hogy öngyilkosságot kövess el.
- Joshua nem csak az életemet mentette meg. Elhelyezte a szívemben a remény fénysugarát. Amíg velem van tartani fogom magam!
- Csakhogy egy aprócska fénycsóva könnyen elveszhet a sötét káoszban.
A méreg alól élőholt tinik jöttek a felszínre. Mindegyik mellkasán egy lyuk tátongott.
- Gyilkos....- Szörnyeteg.....Ez mind a te hibád.....Alávaló féreg.....
Ilyen és ezekhez hasonló szavakkal bombázták Dylant miközben egyre jobban bekerítették. Lefogták ahol csak érték, hogy aztán lefelé nyomhassák.
- Engedjetek el!
A Basilisk megálljt parancsolt.
- Tán nem értesz velük egyet, te gyilkos fenevad? Amint belefulladsz a bűntudatod mérgébe én fogom irányítani a testedet örökre. Úgy is megakartál halni, nem? Így mindketten jól járunk.
Igazat adott neki, tényleg elakarta dobni az életét, de aztán emlékeztetőt kapott arról, hogy sose lesz egyedül.
- Túl foglak élni!! A barátaim, a családom várnak rám!
- Nekem is volt családom. A fiam, Vance halálában te is részt vettél.
Szóhoz se jutott a döbbenettől. Egész végig annak az apja volt a fejében aki annyi szomorúságot okozott a Dagger családnak Annie elrablásával. A kezek teljes erőből lerántották, és belecsobbant a méregbe. Rohamosan kezdett fogyni a levegője.
- Vége mindennek.
Toby
Tiara Sancta Del Magnus egy igen erős nő akinek csupán két gyengéje volt: a férje és a főszakács áfonyás pitéje. Ez utóbbira mindennap szakított időt. Ebben a fél-egy órában senki se léphetett be a hálóba. Egy uralkodónőnek szüksége van a pihenésre, hogy megőrizhesse szépségét. Pontban délután négykor nyílt is az ajtaja. Egy koszos képű fiú hozta be a desszertet akit még sose látott, mégis valahogy ismerősnek tűnt neki.
- Meghoztam a sütijét felséges asszony.
- Tedd csak le az éjjeliszekrényemre.
Lerakta pontosan a gyertyatartó mellé.Már épp menni készült mikor Tiara utánaszólt.
- Ki vagy? Még sose láttalak.
- Csak egy konyhás fiú vagyok királyném, a nevem említésre se méltó.
Közelebb ment, fürkésző tekintete tetőtől talpig végigjárta.
- Csukd be az ajtót. Ma kivételt teszek a délutáni pihenőmben. Többet akarok tudni rólad.
A fiú szíve gyorsan vert, bizonytalan mozdulatokkal hajtotta végre a parancsot.
- Szóval mi a neved?
- Ceed....Ceed Benthor.
- Úgy mint Ben Ceedthor a mesehős? A fiam is nagyon szerette mikor róla meséltem kiskorában. A szüleid mókás kedvükben lehettek.
- Mi van most a fiával?
- Nyilván Tristanra gondolsz. Nem tudom, akárhol lehet. Talán már itt sincs a palotában sajnos.
Tiara egy fotóalbumot vett elő az ágy alól. Az első oldalon volt egy kép amin egy csecsemőt fogott a kezében.
- Ezt sose meséltem el Trisnek de amikor világra jött öt perc után meghalt. Hosszú órákig imádkoztam Magnushoz, aztán sikeresen föltámadt.
- De...miért volt ennyire fontos? Magának már volt akkor egy fia aki már öt évesen legyőzött az edzés során két felnőtt katonát.
Ceed fel se fogta, hogy ezzel a mondatával buktatta le magát.
- Ez így van de tudod egy anyának fontosak a gyerekei. Tristan is erős, a családból neki kellett a legtöbb megpróbáltatáson keresztülmennie. Végül aztán elmenekült pedig ha odatenné magát lehetne olyan jó mint a bátyja. Katonának túlságosan vajszívű, és még unokával se tudd megajándékozni.
Ceed nagyon elcsüggedt. A királyné csalódottsága ólomként nehezedett szívére.
- Szerintem ha nem lenne halhatatlan már végzett volna magával.
- Az nagy butaság lenne részéről. Sose tudnék megbocsátani magamnak. Részben az én hibám is, hogy keresztül kellet mennie ezeken. Ha erősebb lennék Theodoreal szemben akkor nem kéne kísértetként bujkálva élnie a palotában.
Könnyek gyűltek a szemébe.
- Sajnálok mindent madárkám.
- Anya...
Felicity
Mrs. Mayweather csak ellenezni tudta lánya ötletét.
- Szó se lehet róla! Felelős vagyok az életedért.
- Ez az egyetlen megoldás. ki akarom gyógyitani az átkából ezt az Ásványfajzatot.
- Ne játszadozz az életeddel csak úgy.
Az egyetlen megoldás ha Felicity lemond 20 évről a hátralévő életéből. Tehát ha hatvan évesen meghalna így negyven évesen fog.
- Apa boldogan adná az életét, ha másokat meggyógyíthatna vele.
- Apád egy druida, mi pedig boszorkányok vagyunk. Természetes, hogy ellenkező nézeteket vallunk.
- Brylmin.
Az anya lábai gyökeret eresztettek, itt volt Felice nagy lehetősége. Egy zsebórára a saját vérét csöpögtette, és a könyv segítségével mondta a varázsigét.
- Seroqum dilemore es pracna timonus! Desbena Vilor Zimienron!
Az órából sárga fénycsóva áramlott Crysalisbe. Felicity elájult és a nyakán egy homokóra alakú sebhely jelent meg. Az ásványfajzat teste fehéren ragyogott miközben egyre inkább nőtt és idősödött. Húsz évvel idősebben és teljesen meggyógyulva kelt föl az ágyból.
- Felicity! Térj magadhoz.
Anya épp akkor ért oda. Villámsebesen sietett a lányához.
- Nem fog egyhamar. Bizonytalan időre álomba merült.
- Bizonytalan időre?
- Húsz óra, húsz nap, húsz hét de lehet akár húsz év is.
Dylan
Még mielőtt minden levegője elfogyott volna egy kéz ragadta meg és húzta ki a méregből. Köhögőroham fogta el amint minden méreg távozott a száján keresztül.
- Jól vagy Dylan?
Ezt a hangot a fiú már jó régóta nem hallotta. Simon Roberts vadőr állt előtte aki pár hete meghalt.
- Apa?
- Látom nem számítottál rá, hogy az öreged szelleme alvás közben beléd száll.
- Ez tényleg egy kellemes meglepetés de nem vagyunk egyedül.
A Basilisk után nézett de csak egy világító fény gömböt látott.
- Pontosan ezért jöttem ide. Annak a dögnek az ivadéka felfalt az erdőben, csak nem fogom hagyni, hogy veled is ez történjen.
- Köszi apu. Mi az a fényburok? Te csináltad?
- Igen de csak huszonnégy óráig tudom fogva tartani vele.
Dylan nagyon örült neki, hogy lehetősége nyílt újra beszélgetni az apukájával. A munkája miatt sose volt ideje a családjára. Egy hosszú sétába kezdtek a tudatalattiban.
- Amit mondtál fiam a szörnyetegnek az nagyon büszkévé tett. Mindig is úgy neveltünk anyáddal, hogy szeresd a körülötted élő embereket és becsüld is meg őket.
- Ezt pont te mondod aki hosszú hónapokra eltűnik az erdőben?
- Az igazság az, hogy olyankor nem csak járőrözni voltam.
- Van valami amiről nem tudok?
Apa kisebb hallgatás után válaszolt.
- Anyádhoz hasonlóan én se Földi születésű voltam. Elynor egyik legjobb zsebtolvajaként ismertek, mint Sirillo Eniz.
Dylan minden boldogsága elszállt. Sose gondolta volna, hogy az ember akire felnézett egy enyves tolvaj.
- Ezt nem hiszem el! Egész végig játszottad a tudatlan Földit?
- Igen mivel te se mutattál Kaméleonságra utaló jeleket egészen mostanáig. Megérkeztünk.
- Hová?
- Negyedik folyosó, harmincadik ajtó.
Tyson
Megdöbbentő SMS-t kapott kora délután. Nem is a tartalma hanem inkább a feladó miatt volt olyan érdekes. Az exe, Beverly hívta meg egy találkozóra. Felicitytől hallotta, hogy ő is boszorkány ezért a találkozó előtt tett óvintézkedést. Az első útja az erdőbe vezetett a bűnvadászok táborához. Amanda most is épp az íjászait felügyelte.
- Tyson! Mi járatban? Nem látom nálad az íjadat.
- Nem edzeni jöttem. Erősítést szeretnék kérni.
- Ki vagy mi a célpont?
- Nem kell megölni csak ha gyanúsan viselkedik.
- Tehát egy testőrség kell.
- Így van. Az illető egy boszorkány.
Amanda heves tiltakozása teljesen váratlanul érte.
- Ki van zárva! Nézz csak végig a tábor kerítésén. Nem viccből szereltük fel végig fáklyákkal. A legelső éjjelen tizenöten életüket vesztették. A vadásztársad, Joshua se jött még ma.
- Elutazott. Mennyi lenne az a legkevesebb szám amennyit nélkülözni tudnál?
A nő csípőre tett kézzel bámulta a fiút, de végül megenyhült.
- Kettő. Veled mehet két íjászom. Nem a legjobbak de azért tíz méterről eltalálnak egy futó nyulat.
A találka fél négykor, az iskola parkolójában lett megbeszélve. Beverly egy iskolabusz tetejéről ugrott le. Mágia segítségével könnyű volt feljutnia oda.
- Szióka! Hát itt van az én kiskutyám.
Tysonban újra felébredtek a régi érzések de épp csak egy villanásnyi időre. Szíve szerint haragudni akart volna a lányra de hálás is volt neki. Ha nem járatja le a suliban, nem megy be a szertárba és akkor nem találkozott volna Dylannel aznap.
- Ne hívj így, végeztem veled. Mit akarsz?
Nem a kérdésre válaszolt.
- Félsz tőlem drágám? Kár, hogy azok az íjászok ott, nem tudnak elbújni ilyen nyílt terepen.
- Mond el mi célból akartál velem találkozni? A válaszodtól függ, hogy elsülnek -e azok az íjak.
Beverly úgy kezdett viselkedni mint egy hét éves kislány aki életében először szerelmes. Tekintetét a földre szögezte, arany hajtincsét pedig az ujja köré csavarta.
- Úgy gondoltam, hogy újra kezdhetnénk. Bocsánat, hogy hazudtam neked.
- Szó se lehet róla! Már nem érdekelsz úgy.
- Biztos?
Lassanként megszabadult a felsőjétől és közben végig csábosan nézte a fiút. Csak a hosszú, szőke haja takarta el a melleit.
- Mi ütött beléd? Bárki meg....
Ijedten tapasztalta, hogy valami nincs rendben. A szexuális vágya egyre csak növekedett a boszi iránt az akarata ellenére. A két férfi vadász kicsivel távolabb már egymást vetkőztették.
- Mi ez az egész?
- Sexia nővérem adott kölcsön az átkából. Ne ellenkezz drágám, szeretkezz.
A vágy csak egyre inkább fokozódott Tysonban. Körmeivel a saját nyakába mart, hogy a fájdalom kizökkentse.
- Hahaha, ne legyél butus. Téged senki se tudd megmenteni, hisz nincsenek barátaid. Neked csak én maradtam.
Le került a szoknya és a bugyi is. Ezen a ponton az ifjú vadász már elbukott. Ők négyen nagy orgiát tartottak a parkolóban. Egész idő alatt le se lehetett volna törölni Beverly arcáról azt a gonosz, győzedelmes mosolyt.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top