Gyere, jöjj velem egy utazásra
A szíved legmélyebb részébe,
Ahol a víz a sziklákat mossa,
S a szellő a hajadba kap bele.
Tágas vidéken, kopár legelőn
Csípős hideg marja bőrödet.
Egyetlen fa táncol a síkmezőn,
Hajladozik, hullajtja a leveleket.
Távolba révedvén nincs újdonság,
Csak tengernyi víz, amíg a szem ellát.

Hullámokon törhetne a fény,
De borús, szürke most az ég,
A messzeségben köd szál alája,
Komor sötét száll a nagy sziklára.
Nem tudhatod mikor térsz vissza,
De annyi legyen világosan tiszta,
Hogy egyelőre nem látod, mi a Vista,
Majd csak szép időben nézed újra.
Addig küzdj meg a külvilággal,
S nyugtasd magad muzsikával.