Minden nap úgy telik el,
Hogy nehezen, de túlélni kell,
S érezve a terhet, mely nyomja vállamat,
Hitem egyre csak fogy, mely bátoríthat.
De felvilágosodva rájöttem, nincs értelme félni,
Mert mindenem megvan amiért
kell élni.
Így aztán átgondolva olyan útra jutottam,
Amire még azelőtt nem is gondolhattam.
Végezetül egy bölcs embertől idéznék egy részletet,
Mely segített eltörölni vállamról a terheket:
Bizony mondom ne aggódj a holnapért,
Mert a holnap aggódik majd saját
magáért.