~Biztonság~

Számomra nincs olyan, hogy biztonság. Biztos te is voltál már úgy, hogy menekültél valami vagy valaki elől. Ilyenkor az ember a biztonságot keresi, amit jelenthet egy hely, vagy egy személy is. Ugyanakkor van, hogy az embernek már elege van a biztonságból, és valami veszélyes dolgot akar. Az én nevem Katie Stuart, és már nemigen hiszek a biztonságban. Nem szeretném elmesélni az élettörténetemet, de pár dolgot tudnod kell, hogy megértsd, amit mondani fogok. Szóval egy átlagos lány voltam, amikor.......egy fenét, ez hülyeség. Nem akarok túlozni, de megvolt mindenem. Amit csak akartam, megkaptam. Egész életemben. Nem volt semmi olyan dolog, amire azt mondták volna, hogy nem szabad. Nemtudom, talán azt is megengedték volna, hogy építenek nekem egy hidat, vagy ki tudja. Ja a lényeg, hogy elég elkényeztetett gyerek voltam. Ez oda vezetett, hogy nem volt semmi izgalmas az életemben, semmi kihívás, semmi elutasítás, semmi kimondott élmény. Az átlag ember minden nap dolgozik, a gyerek iskolába jár, maguknak főznek, mosnak. Van az életükben élet. Nekem ez kimaradt. Pár éve meghaltak a szüleim, én pedig kicsit sem sajnálva a családi birtokot, felégettem. Minden munkást, szolgát, komornyikot elküldtem. Nem azt mondom, hogy nem sajnáltam a szüleimet, de úgy ragaszkodtak hozzám, mint pénzhez. Ja, bocsi, annyira nem. A haláluk után más se hiányzott jobban, mint egy nagy ház, amiben egyedül vagyok. Már elég idős voltam, hogy egyedül éljek, és ezt meg is tettem. Beálltam dolgozni egy éjjelnappaliba, vettem egy lakást, és normális életet kezdtem élni. Azonban nagyon űgy tűnt, az élet nem akar normális lenni hozzám. Harmadik éve éltem egyedül, amikor kicsit elhúzódott a munkaidőm, mert az egyik munkatársam beteg lett. Ez máskor is előfordult már, de még sosem történt ilyen megrázó esemény utánna. Nem szeretném kifejteni, ha esetleg érzékeny vagy az ilyen témákra, szóval röviden összefoglalom. Az az idióta...bocsánat a főnököm tarzott valami közveszélyes csávónak, aki ki akarta fizettetni vele a tartozást. Szóval épp voltam olyan szerencsés, hogy én álltam az eset közben a kasszánál. A lényeg, hogy a főnököm nem akart fizetni, a pszichopata állat meg kinyírta. Ezután én kirohantam a boltból, és hívtam a zsarukat, mint ahogy minden normális ember tenné a helyemben. Az idegbeteg csávó meg akart öletni az embereivel, de elfutottam. Szerencsére ép bőrrel megúsztam. Később kiderült, hogy ő is a családom tagja volt, felismert és a mániája lett, hogy az adósa vagyok, mert felégettem a birtokot. Azóta bármikor megyek hazafele a hideg futkos a hátamon, és egyszerűen olyan paranoiás lettem, hogy még a szomszédomtól is megijedtem, mikor vitte ki a szemetet. A lényeg az, hogy azóta sehol nem érzem magam biztonságban.

Tudom, kicsit pont ellentétes a címmel, de nem baj. Ez most ilyen lett. Tudom sokat késtem, de megint elkezdtünk nézni valamit. Most, ha akarjátok, ha le se szarjátok akkor is elmondom, ez a Jessica Jones. Ez egy a Marvel tulajdonában lévő olyan sorozat, amit eredetileg David Tennant miatt kerestem meg, de amint elkezdtem nézni megszerettem az egészet. Őszintén az első 3 rész nem annyira fogott meg, de utánna már eléggé elkezdett érdekelni. Ajánlani tudom, van benne pár +18-as jelenet, de nem annyi, hogy ezért ne nézze az ember. Természetesen kedvenckém a drága Kilgrave, de úgy amúgy maga Jessica karakterét is bírom. Na de ennyit erről.

Sziasztok!