16. Végjáték
Az életben semmi se állandó. Minden és mindenki változásban van, és ami elmúlt azt már csak a szívünkben őrizhetjük meg.
Dylan kedd reggel a szokásostól is korábban kelt fel. Éjszaka alig aludt , mert végig Joshuán járt az esze. Elhatározta, hogy amint kilép a házukból, ő lerohanja. Reggelire evett pár pirítóst, utána tejet akart inni de véletlenül úgy nyúlt a pohárért, hogy az kicsúszott a nagy kezei közül, és csörömpölve szilánkokra tört a konyha kövén. Ez a zaj oda is vonzotta a hálóinges nagyiját.
- Dylan? Te meg mit művelsz ilyen korán?
- Neked is jó reggelt. Gondoltam mivel úgyse járok edzeni futok egy kicsit suli előtt.
- Oh, remek.
Miközben összesöpörte a pohár maradványait, a nagyi elkalandozott a fiún.
- Komolyan, napról- napra jobban hasonlítasz apukádra.
- Tudod ez nagyon kedves lenne ha nem lenne az erdő közepén eltemetve húsz méter mélyen!
- Drágám. Én nem úgy gondoltam...
Dylan feldúltan neki kezdett a futásnak. Próbálta egyenletesen beosztani az idejét. Minden negyed óra után csinált tíz fekvőtámaszt és pár perc nyújtást. Egy óra múlva mikor visszafelé futott fékezhetetlen záporeső csapott le rá. Felhevült testének jól esett ez a hideg őszi eső, de ugyanakkor el is átkozta.
- Francba. Mehetek haza ruhát cserélni. Még van egy kis időm csengetésig.
Amint ezt kigondolta egy ismerős terepjáró állt meg előtte.
- Gyere, elviszünk az iskoláig! - Kiáltott oda Joseph.-
Természetesen ezt az ajánlatot visszautasítaná de meglátta, hogy Josh is a kocsiban van.
- Köszönöm, uram.
******************
Kitört a káosz a bestiák táborában! Toby álmosan kikecmergett a sátrából és csak azt látta, hogy a nagy viharban mindenki szaladgál. Elkapott egy menyét lányt.
- Mi történik? Mi ez a felhajtás?
- Két villám is belecsapott Paul tornyába!
- Rohadt életbe!
Toby felrepült és egyből meg is látta a bástyát ami most egy hatalmas, égő fáklyára emlékeztette. Lekiabált a többi bestiának.
- Mindenki nyugodjon meg! Rajtam nem fog a tűz! Bemegyek és kihozom a vezért!
Az egyik ablakon keresztül beszállt a tűzvészbe.
- PAUL!! PAUUUL!!
Mindent átkutatott de sehol se látta a kopaszt. Az utolsó szobában ahová benézett egy nőt látott az ágyban feküdni.
- Dominic...Dominic....Olyan melegem van....
Fölkapta és az utolsó tűzmentes ablaknál kiugrott vele. Nem kellett hozzá sok orvosi szaktudás, hogy megállapítsa, hogy a nő a halálán van. Egy maroknyi kék lángcsóvát hozott létre a tenyerébe. A kék lángot a nő mellkasába helyezte.
- Takarodj el tőle!
Paul védelmező pitbull módjára rontott rá.
- Ki ez a nő?
- Se rád se senki másra nem tartozik innen! Tűnés az iskolába Toby!
********************
Toby az iskola felé tartott ám Dylan pedig pont az ellentétes irányba. Ahogy látta a kocsiban ez senkit se zavart.
- Mr Dagger. Az iskola a másik irányban van.
- Tudom én is.
- Akkor meg?
- Fogd be a pofádat vagy én hallgattatlak el!
Efelől semmi kétsége se volt Dylannek.
- Ne aggódj Dylan. Bízd csak ezt rá apára. - Szólt hátra Josh az anyósülésről.-
Az elmúlt három napban nem volt ennyit a közelében a haverjának mint most mégse tudott vele beszélni. Dylan négyszemközt akarja ezt az egészet kivesézni. Valami az agyában azt súgta, hogy ez egy csapda, de a tudat, hogy Josh is itt van lenémította a vészjelzőjét. Valahol az erdő szélén álltak meg.
- Itt vagyunk.
- Jó szórakozást fiúk. Pár óra múlva jövök.
Mindketten kiszálltak a zuhogó esőbe.
- Mi ez az egész?
- Bepótoljuk a szombatot egy kis kirándulással.
- Ebben az időben?
- Mi az? Tán félsz az esőtől?
- Naná, hogy nem.
Dylan boldog volt, hogy végre együtt vannak, habár a világ legnagyobb eszementségének tartotta a viharban túrázást. A cipőjét is beleértve mindene szarrá ázott.
- Szombaton is hazudtál nekem, meg hétfőn is. Tudni akarom az igazat.
- Te aztán szeretsz a lényegre térni, mi? Igazából csak apa hazudott, hogy nem vagyok otthon, hogy tovább tudjon a hátsó udvarban dolgoztatni.
- Tegnap még azt mondtad, hogy gyomorrontásod volt.
- Azt mondtam? Valóban? Szánalmas vagyok.
**************
Az iskolában már javában tartott az első óra de Dylannek se híre se hamva. Felicity idegesen nézte az ajtót hátha betoppan. Már Tobyt is megkérdezte de ő is tanácstalan.
- Mrs Mayweather!
- Igen, tanár úr?
- Ne ültessem előrébb? Látom nagyon nézelődik, csak nem a táblát keresi?
- Megnyugodhat tanár úr, kontaktlencsével is ugyanolyan jól látok mint szemüveggel.
Óra után egyből Tobyhoz ment.
- Félek, Toby. Mi van ha egy vadász elkapta?
- A mi Dylanünk azért nem olyan könnyű préda.
- Nem, csak hihetetlenül naív...
- Figyelj, ha órák után se bukkan fel elindulok megkeresni.
- Köszönöm.
Egyszer csak egy olyan valakit látott meg akit még nem kérdezett.
- Ha ő se tudd semmit, akkor senki se.
Átverekedve magát az embertömegen, elkapta a folyosón.
- Josh!
- Igen?
- Nem láttad a párodat? Ma még nem jött be.
- Nem a párom, és nem tudom hol van. Akárhol is van nem fog meghalni.
Menni készült, de Felice el állta az útját.
- Valami nem stimmel, Joshua. A legjobb haverod csak úgy nyom nélkül eltűnik, rajtad meg egy kicsit se látszik, hogy aggódnál érte. Miért van ez?
Josh nem tudott válaszolni.
- Esetleg tudsz valamit? Van valami amit nem mondasz el nekünk?
- A húgom Annie....a hétvégén kórházba került. Egy busz elütötte.
- Oh Istenem, nagyon sajnálom Joshy. Iskola után feltétlenül látogasd meg.
- Úgy lesz.
*************
Dylanék már egy órája meneteltek. Az eső még mindig ostromolta őket.
- Keressünk egy magaslest ahol megszáradhatunk.
- Ha gondolod megállhatunk pihenni.
- Jobban szeretnék fedett helyen.
- Nekem ez a hely is megteszi.
Josh ökle egyenesen az arcába csapódott.
- Mi ütött beléd?
- Nem is tudod mióta várok a pillanatra, hogy végezzek veled. Utállak te rühes bestia!
- Mért mondasz ilyet Josh? Én nem ártottam neked.
- Nem, valóban nem, de nem tudom elviselni a létezésedet. Többé nem fogom kinevettetni magam, hogy egy ilyen nagyra nőtt szerencsétlenséggel járkáljak az iskolában!
Levette a pólóját így láthatóvá vált, hogy a tetoválás helye a karján be van fáslizva.
- A karod...
- Fogtam egy kést és megszabadultam attól a ronda tetoválástól ami rád emlékeztetne.
Ha múltkor kés állt Dylan szívébe akkor ez most olyan volt mintha egy katana döfte volna át minden létező helyen. A fiatalember arcát most már nem csak az eső tette nedvessé.
- Az elmúlt két év hazugság volt? Nem volt soha senkim se aki szeretett volna?
- Az élet egy nagy színdarab. Az nem az én hibám, hogy pár kedves szó által hagytad magad megtéveszteni.
- Miért tetted ezt? Miért hazudtál?
- Mert egy vadász vagyok, te pedig a préda. Ennyi.
Dylan szemei lilára váltottak és valami váratlannak volt a szemtanúja. Josh helyén egy szürke pikkelyű, hüllőszerű teremtmény állt.
- Mi az Isten vagy?
- A legrosszabb rémálmod.
Kiütötte majd egy fához kötözte az eszméletlen kaméleont.
**************
Amint az utolsó óráról is kicsöngettek Tobias máris mozgásba lendült.
- Veled megyek. - Szólt utána Felice.-
- Te menj csak haza, majd én előkerítem.
- A keresőmágia amivel múltkor megtaláltak engem most is segíthetne.
- Jó, egy próbát megér.
Az iskola előtt egy üzenetet kapott a főnix.
"Minden bestia azonnal jöjjön a táborba. Vészhelyzet van!! Paul."
Hatalmas dilemma elé került. Miután olyan otrombán rákiabált reggel nem szívesen menne vissza egy ideig de ez most vészhelyzet.
- Felicity. Kérlek várj meg itt.
Vissza szaladt az épületbe. Wadeet kereste és meg is találta a szekrényénél.
- Toby! Mennünk kell a táborba!
- Tudom de arra kérnélek, hogy keresd meg Dylant. Ma egész nap semmi hír se róla. Én majd odarepülök és szólok az érdekedben Wade.
- Rendben. Számíthatsz rám.
Elszaladt, Toby utána szólt.
- Felicity kint vár! Menjetek együtt!
Hősünk nem jutott messzire mert a dráma tanárnő az útjába állt.
- Mr Flintch. Maga nem hallotta? Minden 3. A-s tanulónak össze kell gyülnie, hogy gyakoroljuk a színdarabot.
- Tanárnő én most nem érek rá.
- Pár órát igazán rá tudd szentelni az életéből. Na nyomás befelé a terembe!
Ideges lett, legszívesebben kiabálna a pedagógussal de nem akart jelenetet rendezni. Odabent már az egész osztály bent volt kivéve Dylan és Felice. Josh a helyén ült, Beverly a barátnőivel vitatta meg a legújabb őszi trendeket, Tyson Dylmoore pedig épp tűrte ahogy két srác gúnyt űz belőle. Másfél órát bírt ki Toby utána kiugrott az ablakon és célirányosan repült tovább.
**************
Másfél órával ezelőtt:
Wade egyből megtalálta a lányt.
- Felicity, ugye? Toby küldött, hogy segítsek.
A nagy darab fekete fiú ijesztő látványt nyújtott, az a fajta akit senki se kívánna ellenségének.
- Oké, akkor menjünk a régi ovihoz. Tudod merre van?
- Még szép kislány.
Gyorsan odaértek, futás közben azt figyelte a boszi, hogy Wade még Dylan és Kentinnél is magasabb.
- Várj meg itt kint.
- Na álljon meg a menet. Nem vagyok a lovad akit csak úgy kedved szerint leparkolhatsz. Én is bemegyek.
- Oké, csak ne egyél meg.
Egyenesen a Wicca vezérhez, Gertrudehoz mentek. A többi boszorkány mind összesugdolózott a nagy darab Wade látványától.
- Ki ez a férfi? Ide csak boszorkányok léphetnek be.
- Sajnálom de mindenképp velem akart jönni. A segítségedet szeretném kérni. A barátom Dylan eltűnt és....
- Nem fogjuk a varázserőnket holmi ember miatt pazarolni.
- Ő egy bestia.
- Akkor se! Ha megakarod találni akkor dolgozd ki te a varázslatot.
Wade mérgesen előre lépett, de Felicity visszafogta.
- Rendben, megoldom.
Egy óra múlva már megtalálta Lant.
- Az erdőben van egy fához kötözve.
- Akkor siessünk.
Wade lóvá alakulva csörtetett előre Felice utasításait követve.
******************
Dylan mikor magához tért még esett az eső. Fejében Josh szavai visszhangoztak, a szíve pedig nyílalt a keserűségtől. Aztán kicsivel rá eszébe jutott, hogy a kaméleonlátással meglátta az igazságot.
- Az a lény volt a Baziliszkusz? A lény aki megölte az apámat? Ha jól emlékszem Felicityt is valami hasonló dög támadta meg.
Vissza kell jutnia Woodstownba de ahhoz előbb ki kéne szabadulnia. Akárhogy erőlködött nem tudta elszakítani a kötelet. Föladta és inkább aludt még pár órát. Könnyen elnyomta az álom hisz előző éjjel alig aludt. Az eső már elállt mikor újra kinyitotta a szemét. Észrevette, hogy tőle három méterre egy kés van a földbe állítva.
- A Baziliszkusz hagyta itt? De hát ennek semmi értelme.
Teljesen át kellett alakulnia kaméleonná, hogy előhozhassa a farkát. A farka segítségével gyerekjáték volt megszerezni a kést. Miután kiszabadult addig sétált amíg el nem érte a kocsi utat. Onnan már csak egy nagy egyenes Woodstownig. Azon gondolkodott, hogy stoppol ám ekkor meglátott egy fekete lovat egy lánnyal közeledni.
- Felicity? Wade?
A lány egyből leugrott a kentaurról, hogy megölelhesse majd megcsókolhassa.
- Hál Istennek, hogy megvagy.
- Köszi, hogy aggódtál értem.
- Dylan. Paul mindenkit összehívott a táborba. Azt írta vészhelyzet van.
Válaszolni akart de közbe szólt a telefonja.
- Josh?
- A barátod volt olyan kedves, hogy kölcsönadta a telefonját.
- Kivel beszélek?
- Nem ismersz meg? Pedig olyan jót túráztunk együtt.
- Baziliszkusz.
- Bingo. Itt vagyok az osztály termetekben a társaid pedig mind a székükhöz vannak kötözve. Fél órád van ideérni, utána percenként lelövök egy diákot. Jobb ha sietsz kicsi kaméleon mert kifutsz az időből, az osztálytársaid pedig miattad fognak meghalni.
FOLYTATJUK...
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top