Kiadó: Európa
Műfaj: Thriller/Eposz?
Oldalszám: 225

Nem, az olvasói válság nem őrjített meg, tényleg ez a címe a könyvnek, itt van:

Illetve ezt már rég kiolvastam csak most vettem a fáradtságot arra, hogy kritikát írjak róla.
Ezt a könyvet elsősorban egy molyos kihívás miatt szereztem be (amit elbuktam mert túl sokáig vártam az olvasásával), mert kellett keresnem egy narancsszínű könyvet, és gondoltam legyen egy kapszula könyv mert tetszik hogy ilyen lekerekítettek az élei.

A könyvet ha összegeznem kellene akkor úgy írnám le élményileg, mintha egy kötelező olvasmányt olvasnál el, de ahelyett hogy a tanár mondta hogy olvasd el, te önszántadból neki álltál. Ilyen pedig fényévente egyszer van, de azért nem volt olyan rossz inkább csak értelmetlen és kissé felidegesített az író is a végére. A könyv kettő novellából áll, az első az "Csak egy hüvelyknyi férjem legyen" és a második a név adó "Hogyan fogjunk hozzá egy nő meggyilkolásához?" Ironikusan a második tetszett a legkevésbé.

Az első novella legalább 30-40 feltételezést kezd el a "Ha én egy xy felesége volnék" mondattal, ahol az író spekulál arról, hogy milyen lenne az élete ha egy festőt, egy gazdag embert, egy vallásos embert, egy részeg embert, egy beképzelt embert, stb. embert venne férjül. Ez nekem tetszett mert voltak benne morbid jelenetek, de a többségében itt is volt afféle ehh, ezt most minek? fejezet. A második rész viszont ennek majdnem az ellentetje. Férfiak szemszögéből mesél el az író olyan kitalált okokat hogy vajon milyen megfontolásból ölné meg egy férfi a saját feleségét, ez az ami felidegesített. Nem azért mert az alapkoncepció ez, hanem mert nagyon de nagyon túltolja azt hogy a férfiak mennyire bűn rosszak, és egyetértek hogy nőként az író úgy érezte ki kell állnia a saját neméért, ez nem irritál, de az már igen, hogy ezek a férfiak mennyire ellenszemvesek kapásból. Olyanok mintha alapból sorozatgyilkosok lennének, de mielőtt leszúrná azt akit le akar oda állítana elé egy színész, hogy "Várjatok! Egy percig tegyetek úgy mintha egy család lennétek!" túl dramatizált, hihetetlen, ráadásul nekem túlságosan bölcsészeti volt ez a fogalmazás. 😅

5/10