Huszonhetedik fejezet

𝐒𝐭𝐚𝐲 𝐚𝐰𝐚𝐲

Anya viszonylag barátságosan kezelte Winstont, annak ellenére, amit tett a konyhánkkal. Láttam hogy Nicholásszal is szeretne tölteni egy kis időt, ezért Winstonnal egymásra tekintettünk, majd a szobámba mentünk.

- Látom boldog vagy. - mosolygott.

- Nagyon. De ettől függetlenül nagyon aggódom érted. - néztem rá boci szemekkel.

- Ez semmiség, rájöhetnék már, hogy Ryder erősebb. - mondta egyhangúan.

- Ő csinálta ezt veled?! - kaptam fel a vizet.

- Igen. Amint hazaértem neki rontottam, hiba volt. - folytatta, a beszédében hallatszott, hogy tart Ryder - től.

- És ezt mind nekem köszönheted. A rohadt életbe! - fogtam a fejem magamat okolva.

- Megkellett volna hallgassalak, de végül Ryder szembesített vele hogy igazad volt. - karolt át.

- Mit mondott? - kaptam fel a fejem kíváncsian.

- Hogy nem is érti mit gondolok, amikor én is tudom, hogy semmi esély nem lenne rá, hogy köztetek legyen bármi is. Meg, hogy ez egy félreértés volt, soha nem kellenél neki. Meg a hasonlók, de igazából nagyon ingerült lett. - mondta nyersen. Baromira rosszul esett Ryder véleménye rólam, bár nem is vártam mást tőle.

- Értem. A lényeg, hogy tudod az igazat. - vetettem egy hamis mosolyt, semmiképp sem akartam, hogy lássa mennyire szíven ütött amiket mondott.

- Ne haragudj. - mondta, majd
egy rövid csókot adott.

Valamilyen szinten örültem, hogy Ryder ezt mondta Winston - nak, és szerencsére belátta, hogy értelmetlenül vesztünk össze, viszont egy részem nem tudta elfogadni, hogy ennyire lenézően beszélt rólam. Próbáltam magam ezen túl tenni és maximálisan örülni neki, hogy ezúttal minden rendben lehet köztünk Winstonnal.

Anya szeretett volna együtt vacsorázni és Winstont is szívesen látta, ezért ő sem ellenkezett, elfogadta anya meghívását. Egész jól sikerült ez a kis családi idill, Nicholas is nagyon boldog volt, folyamatosan mosolygott ránk.

- Winston, ha szeretnél nyugodtan itt maradhatsz estére. - állt elő az anyám egy újabb meglepetéssel.

- Ez nagyon jó lenne, Ms. Carano, de haza kell mennem. Segítenem kell az édesanyámnak. - válaszolt Winston. Megdöbbentem, hisz azt gondoltam nem tudna nemet mondani egy ilyen lehetőségre.

- Á, értem. Akkor majd máskor. - mosolygott a fiúra.

Miután végeztünk a vacsorával Winston már az elköszönéshez készült. Próbáltam rákérdezni hogy valóban azért nem marad, amit az anyámnak mondott indokként, de nem mondott semmit sőt, kikerülte a témát. Nem akartam erőszakos lenni, ezért ráhagytam és kikísértem. Amint elhagyta a házunkat csörögni kezdett a telefonom, Ryder hívott. Ösztönösen kinyomtam, nem voltam kíváncsi. Ő viszont nem adta fel ilyen könnyen, folyamatos hívásokkal bombázott. Ahogy a szobámba értem dühösen felvettem, csak azért, hogy elküldjem a francba.

Mi van?

Hol van Winston?

Gondolom megy haza felé.
De miért nem őt hívod?

Próbáltam.
Csak hogy tudd, ha ezt így folytatja és nem végzi el a dolgait, nem sokáig kell találkoznotok.

Ezt hogy ért--

Mire megkérdezhettem volna, hogy ezt mégis miért mondta, kinyomott. Nagyon frusztrált volt a hangja, mintha valami nagy zűr lenne, és úgy tűnt, hogy Winston is nyakig benne van. Gondolkodni kezdtem, de semmi ésszerű választ nem találtam magamnak. Egyedül azt furcsálltam hogy Winston csak úgy elviharzott és most már valószínű, hogy nem azért, amit nekünk mondott. Itt valami komoly szitu van a képbe és bármennyire nem kéne, úgy éreztem, hogy muszáj kiderítsem. Nem akartam belefolyni Winston családi ügyeibe, de Ryder életstílusára tekintve, annál sokkal többről van szó.
A gondolatmenetemből Nicholas zökkentett ki, ahogy berontott a szobámba.

- Ki volt az? - kérdezte kétségbeesetten.

- Mi van veled? - néztem rá nagyra nyílt szemekkel.

- Ryderrel beszéltél ugye?

- Te hallgatóztál? - mérgelődtem.

- Igen. - válaszolt őszintén.

- Mi a fene folyik itt Nico? Mi van Ryderrel? - kérdeztem, türelmetlenül várva egy logikus válaszra.

- Ez nem a mi dolgunk. Csak maradj távol tőle kérlek. - jött ugyanazzal, amivel mindig.

- De miért?! - kiabáltam egyre ingerültebben.

- Mert azt mondtam! - emelte fel ő is a hangját, majd kiviharzott becsapva maga mögött az ajtót.

Ez az egész " maradj távol tőle " szarság teljesen az agyamra ment. Úgy csinálnak mintha egy sorozatgyilkos lenne. De nem az. Biztosan nem az. Ez még viccnek is rossz...