Hangos ricsajra riadtam fel.

Calum-al együtt lesiettünk a nappaliba.

Luke tört zúzott.

- Mi történt?

- Ezt látnotok kell! - lépett be Matt a nappaliba.

Mindenki a TV elé tömörült Matt pedig betette a CD-t a DVD lejátszóba.

Joe vigyorával találtuk szemben magunkat. Zoe-t a hajánál fogva húzták a földön. Sikolya beterítette az egész nappalit.

- Helló Travis bácsi kis csicskásai. Mire ezt látjátok, valószínűleg ő már halott lesz. Ohh bocsánat - nevetett fel - na most kedveseim - váltott át komolyba - vagy feladjátok magatokat szépen, vagy meghal a kiscsaj. Kaptok egy hetet. Ja és June.. Summer-el együtt meglátogathatnátok. Rég ki akartam próbálni már egy ilyen testvér szexes dolgot.

Azzal megszakadt a kép.

Az arcom vérbe futott a dühtől.

Luke pedig még mérgesebb lett.

- Hogy rabolhatták el? Vele aludtál! - ordítottam Luke képébe.

- Nem tudom June! - fakadt ki.

- Jim hol van? - kérdezte Calum.

- Jim-et is magukkal vitték - mondta Matt.

- És tudja, hogy a fia? - kérdezte Ashton.

- Nem tudja - mondta Summer, könnyeivel küszködve.

Luke felvett egy gépfegyvert és kirohant a házból.

Utána rohantam.

- Luke állj már meg! - kiáltottam utána.

- Hagyj, June! - ordította.

- Csak állj meg kérlek!

Megállt s felém fordult. Könnyek szöktek tengerkék szemeibe s térdre rogyott. Kezeivel betemette arcát és zokogni kezdett, akár egy kisgyerek.

Letérdeltem elé és elvettem mindkét kezét.

- Próbálj megnyugodni, Luke!

- Nem tudok! A menyasszonyom rabolták el!

- Nekem pedig ő a húgom. Tudom, mit érzel. De hagyd ezt abba.

- Nem akarom már ezt, June - felelte remegő hanggal.

Megszakadt érte a szívem.

- Mit?

- Nem akarok gyilkolni. Nem akarunk! Én és Zoe sem már.

- Elhiszem. De ezt az életet nem lehet csak úgy itt hagyni. Túl sok az ellenség. Túl sok ez az egész.

- Még akkor sem, ha terhes?

Ez felért egy gyomorszájba rúgással. A szívem hirtelen kihagyott egy ütemet. Szörnyülködve tápászkodtam fel a földről.

- Ugye ez nem igaz?

Könnyes szemekkel bólintott.

- Igaz, June - felelte.

Elhessegettem ezeket a gondolatokat. Most nem ez a fontos. Hanem az, hogy kiszabadítsuk őket.

- Oké. Hagyjuk ezt most. Majd kitalálunk valamit. De figyelj.. Hogy rabolhatták el este? Annyira mélyen aludtál?

- Elég jól alszom, nem vettem észre semmi furcsát. Vagy várj..

- Igen?

- Ez a Bryana nekem nagyon gyanús.

- Azt mondod?

- Igen, azt.

- Jim kivel volt?

- Velünk aludt.

- Érdekes. Menjünk vissza. Kitaláljuk, hogy legyen.

Megöleltem, majd visszamentünk a házba.

Calum ölében Bryana.

Megköszörültem a torkom.

- Valami nem volt világos tegnap? - fordultam a lány felé.

- Miért? - vonta fel a szemöldökét majd Calum arca felé fordult és a hajába túrt.

Felnevettem.

Kinyújtottam a kezem, mire Luke tenyerembe adott egy kést.

Ismer már.

Lerángattam Bryana-t Calum-ról és a földre terítettem. Ráültem s közel hajoltam arcához.

Belekaristoltam mire felkiáltott.

- Tudod, ő velem van. Felfrissítsem jobban az emlékeid?

Megrázta a fejét.

- Helyes.

Leszálltam róla ő pedig a fürdőbe rohant.

- Ez mire volt jó, June? - kérdezte Summer.

- Nem bízom se benned, se benne. Jobb, ha elmentek innen.

- Ezt most komolyan mondod?

- A legkomolyabban! - válaszoltam feldúltan mire Calum hátulról átölelt.

- Baby. Nyugodj meg - suttogta a fülembe.

Ellöktem magamtól és felrohantam a szobámba.

Michael jött utánam.

- Menj ki!

- Cshhh!

Leült mellém, tekintetünk pedig találkozott.

- Csak adj egy esélyt nekik.

- Luke szerint Bryana furcsán viselkedik.

- Ebben látok némi igazságot, de Summer nem ilyen.

- Én már nem tudom, Michael - sóhajtottam fel - elfáradtam tényleg. És ha baja lesz Zoe-nak? Vagy Jim-nek? Sose bocsájtom meg magamnak.

- Meg mentjük őket.

- Honnan veszed?

Kezét az arcomra illesztette s közelebb húzta arcom az övéhez.

- Tudom - lehelte számra a mondandóját s megcsókolt.

Megtörtem csókunk majd értetlenül néztem rá.

Tekintetem az ajkaira tévedt és csak azt voltam képes bámulni.

Nekik estem. Gondolom meglepődött, de visszacsókolt.

Calum pedig akkor jelent meg.

Csodás.

- Ez mi, June? - ordított mire szétrebbentünk.

- Én.. Én.. - habogtam összevissza.

Calum nekiesett Michael-nek. Ütötték verték egymást, mire mindkettő ellen bevetettem az erőmet.

Ashton kivitte a szobánkból Michael-t én pedig feltessékeltem az ágyra Calum-ot. Öt percbe telt, máris felpattant.

- Te meg mi a faszomat csinálsz? Megcsalsz? Ha? - ordította.

Akkora pofont adtam neki, hogy ott maradt a tenyerem nyoma.

- Velem te nem fogsz ordítozni, világos voltam? - léptem közelebb hozzá.

Fújtatott egyet mérgében.

- Utállak.

- A te öledben ülhet Bryana, igaz? - lökdöstem hátrébb - Te smárolhatsz kis kurvákkal, igaz?

Elkapta a karom így nem tudtam kifelé lökdösni.

- Az más, June! - csuklóm szorította mindkét kezével s közelebb húzott, hogy szemeimbe nézhessen.

- Egy frászt más! - üvöltöttem el magam, mire tökön térdeltem.

Elengedett, így lesiettem az udvarra.

Próbáltam megnyugtatni magam.

Summer utánam jött.

- Miért kiabáltatok?

- Neked nem mindegy? Előkerülsz a semmiből és azt gondolod, hogy majd igazi testvérekként tudunk majd viselkedni?

- Természetesen nem. Reménykedni még szabad azért?

- Remény! Pffhh - nevettem el magam.

- Valahogy mégis egymásra találtunk.

- Ahh, ne kezdj el nekem papolni a sorsról és az ehhez hasonló badarságokról.

- Rendben. Viszont, szeretném ha.. Legalább együtt tudnánk működni azért, hogy megmentsük Zoe-t és Jim-et. Utána elküldhetsz.

- Nem érted mi a bajom, ugye? Nem bízom meg bennetek. Bryana-ban pedig főleg nem. Mit tudsz róla?

- Nem régóta dolgozunk együtt. Ő nem árulna el.

- Amit mondtam, ahhoz tartom magam. Maradjatok ki ebből.

- Nekem te nem mondod meg, mit tegyek!

- Ebben az esetben megmondom!

- Nem June! Fogalmad sincs arról mit szenvedtem miattatok! Mindig élt bennem a remény, hogy megtalállak titeket. Csak ezért kezdtem bele ebbe az egészbe! - kiáltotta könnyes szemekkel.

- Valóban nincs. És most hagyj magamra.

- Ennyire nem érdekel ez az egész?

- Egy rohadt pszichopata vagyok. Remélem megválaszoltam ezzel a kérdésedet - feleltem ridegen, majd otthagyott.

A hinta ágyban kémleltem az eget. Borús volt.

Akár a hangulatom.

Felriadtam, mikor egy kéz ért a combomhoz.

- June ideje lenne kitalálni valamit! - szólt Matt.

- Csak hagyj egy kis időt. Gondolkozni szeretnék.

- Rendben. Azt tudod, hogy Calum ki akarja nyírni Michael-t?

- Nem érdekel egyik sem. Hagyjatok nyugton csak egy kis ideig. Így nem fogok tudni, kitalálni semmiféle megoldást.

- Rendben. De jól leszel?

- Menj már, Matt! - szóltam rá.

Otthagyott.

Várjunk..

Joe honnan tudta, hogy itt leszünk?

És miért pont azon a napon, mikor megjelent Summer és Bryana?

Ez..

Nem.

Nem és nem.

De igen! A kurva életbe!