[09]

Felix szokás szerint nagyon izgatott volt. Minden versenye előtt izgult, de nem azért mert attól félt hogy esetleg nem fogja megnyerni. Felixet sose érdekelte hogy nyerni fog vagy sem, ő azért csinálta, mert ez volt az álma, és nem azért mert nyerni akart. Csupán azért aggódott mert, nem akart hülyeséget csinálni. Ugyanis akármilyen hihetetlen, de nagyon kétballábbas volt, mindenben elbotlott, mindennek nekiment, és bár a pályán ritkábban esett el, de ott is előfordult néha. Egyszerűen csak arról volt szó hogy az ausztrál ügyesebben mozgott a korcsolyája élén, mint a saját lábain.

Egy szokásos verseny előtti reggel volt, odakint még sötét, de a házban már káosz van. Minho kétségbeesetten keresi a kocsikulcsait ugyanis ő kell elvigye Lixet az eseményre, Felix anyukája a lehető leggyorsabban próbált reggelit készíteni, az apukája pedig a telefonját kereste, ugyanis Mr. Lee_ arról volt híres hogy a készüléket letette valahová, de később nem találta meg. Úgyhogy a házban kész zűrzavar uralkodott, merthogy még Felix sem találta a fellépő ruháját.

- Hol van már az a ruha? - nézett be a szőke az ágy alá, ahol ugyan csekély volt az esély hogy megtalálja, de amolyan 'hátha' alapon ellenőrizte ott is. Végül végső elkeseredésében bekukucskált a bátyja szobájába, és meg is lett az a fránya ruha.

- Minho, megtudhatják hogy miért volt a szobádban a ruhám?? - kiáltott le az emeletről a testvérének.
- Oh igen, tegnap este megtaláltam, biztos anyu oda tette le véletlenül és elfelejtettem szólni róla! - jött a válasz a konyhából.

- Nagyszerű. - motyogta magában, majd eltette a ruhát a táskájába és felvett valami normális öltözéket, és a haját is megigazította, bár mivel ezt a versenyt közvetíteni fogja a tévé is, a személyzet majd úgyis megigazítja.

Végül Minho megtalálta az autója kulcsát, és Felixnek is sikerült megreggeliznie, továbbá az idősebb Lee_ is megtalálta a telefonját, úgyhogy mindenki ment a dolgára.

- Na, várod a versenyt? - kérdezte Minho, mikor megunta hogy percek óta ott ülnek kínos csendben a járműben.
- Nem tudom, kicsit izgulok, pláne hogy Chan is ott lesz. - motyogta zavartan a vörös hajú.
- Ki az a Chan? - pillantott hátra gyanúsan.
- Egy fiú, akit pár napja ismertem meg. Tudod, mikor elkezdtél zaklatni amiért későn értem haza.
- A srác, akit csak úgy megkérdeztél késő este hogy hogyan juthatsz haza? Még mindig hülye ötlet volt szerintem. Mi van ha egy szervkereskedő?

- Jaj ne csináld már! Chan nagyon jó fej. Igaz néha kicsit fura, de nem hiszem hogy rossz ember. - magyarázkodott Felix, de nem is volt több ideje beszélni, ugyanis megérkeztek az arénához. Az óra 07:15- öt mutatott vagyis pont időre érkeztek. Azt mondjuk Felix sem értette hogy ki fogja reggel nyolckor nézni a versenyt, de ez már nem az ő dolga volt. Ugyanis az épületbe belépve rájött hogy az otthoni felfordulás eltörpül amellett amit az épületbe belépve meglátott.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top