Charlotte Vogel x Max Verstappen

Hogy mi a két fiatal története? - valójában ez egy nagyon egyszerűnek tűnő kérdés, pedig nem volt az. Szomszédok voltak és kis totyogós korukban elválaszthatatlanok voltak, viszont miután a Verstappen szülők elváltak, az a család ketté szakadt. Max maradt Jos-nál, Vic pedig Sophie-nál, ezáltal Charlotte nem is nagyon találkozott a lánnyal, akivel nagyon jó barátság alakult ki olyan fiatalon. Csak a holland fiú maradt neki, aki belevágott a gokartba és rengeteget utaztak - már őt sem látta sűrűn a lány - hiányzott neki a legeslegelső barátai, így sosem akart sehova sem menni, így az édesanyja kitalálta, hogy beíratja valamilyen sportra, hátha az leköti a figyelmet és talán nem gondol majd Max-re és Victoriára. A tenisz megtette a hatását, hisz Charlotte-ot teljesen lekötötte és szabadidejében alig jutottak eszébe a Verstappen testvérek.

Az évek teltek, Max egyre és feljebb került a Forma kategóriákban, ezzel arányosan egyre többet is volt távol Hollandiától - viszont mikor felkerült a Forma 1-be olyan fiatalon, felkereste régi szomszédját, hisz hallott arról, hogy szülei válnak és nagyon padlón van emiatt. Max bíztatta és nem engedte, hogy olyan lent maradjon, mert a lány nyakán volt egy fontos meccse, amit ha megnyer, akkor világbajnok lehet - annyira inspirálta a belga-holland srác szavai, hogy felállt és hatalmas fölénnyel győzte le a brit ellenfelét.

Telt s múlt az idő, egyre többet beszélt egymással Cha és Max, minden kis apróságot elmeséltek egymásnak és így kerültek egymáshoz minél közelebb - mindössze 18 évesek voltak mikor összejöttek Max első szezonja után. Hatalmas port kavartak ezzel az egésszel, hisz mindketten elég ismert sportolók - sok ideig csámcsogtak rajtuk, de egyszer csak megunták őket, hisz nem igazán posztoltak egymásról. Boldogok voltak és mindenki azt hitte ez a kapcsolat tényleg ki fog sokáig tartani és netalántán össze is fognak házasodni.

Viszont ez nem így történt, mert 2017 februárjában Valentin-napján minden tönkre ment, ami szépnek látszott. Max Barcelonában volt a teszteken, a lány pedig a lakásában és pakolt, hogy maga mögött tudja hagyni ezt az egészet és minél messzebb meneküljön Amszterdamtól. Erről pedig barátja mit sem tudott, így egy csokor rózsával a kezében indult el a barátnőjéhez, hogy meglepje őt azzal, hogy hamarabb érkezett haza pár nappal. A portás lány kedvesen üdvözölte, így minden kétség nélkül szállt be a liftbe és nyomta be a 8.emelet gombját. Izgult, hogy Charlotte mit fog szólni az egészhez, viszont mikor az ajtóhoz ért, nem volt kint a jellegzetes ajtódísz és a lábtörlő sem a régi volt. Becsengetett és meghökkenve állt mikor egy srác nyitott ajtót .

- Te ki vagy? - szokásos formáját hozta a pilóta és kissé flegmán tette fel a kérdést, amit a vele egy magas srác nem tudott hova tenni, aki készségesen vallotta be, hogy ő vette meg a házat - hidegzuhanyként érte ez a pilótát, hisz nem tudott arról, hogy Charlotte el szeretné adni a lakást. Ekkor meghallott egy vékonyabb hangot, aki a barátját hívta, mert az egyik dobozt nem bírja el.

- Ezt add oda a barátnődnek, biztos örülni fog neki. - ennyit mondott és mikor a portás lányhoz leért érdeklődött, hogy ő mennyit tud a 820-as lakás eladásáról, aki készségesen is felelt, hogy tegnap ment el Charlotte és hónapok óta árulta a lakást.

Csalódottan hagyta el az épületet és utolsó mentsváraként megpróbálta felhívni a lányt. Kicsöngött és kicsöngött, majd egyszer csak hangpostára váltott.

- Itt Charlotte Vogel, sajnos vagy nem sajnos, de nem tudunk beszélni. Az okát nem tudom, hisz nem vagyok jövőben látó, de hagyj üzenetet a sípszó után. - ennél a pillanatnál pedig Max darabokra tört és el akart tűnni a világ elől.

Nem értett semmit és mérges volt a lányra. Nem értette mi oka volt annak, hogy szó nélkül lelépjen.

Eközben a lány az Egyesült Államokban volt és készült egy igazán fontos meccsére - jól szeretett volna teljesíteni és a maximumot szerette volna magából kihozni és az edzés végén mikor megnézte a telefonját látta a nem fogadott hívását a barátjától - inkább már volt barátjától, hisz a belga-holland srác volt az egyik oka, hogy minél gyorsabban cuccoljon össze. Egy ideje nem érezte magát jól a kapcsolatukban, hisz akármerre kellett mennie Maxnek, oda vitte magával a lányt az elmúlt időben. Ezzel semmi baj nem lett volna, ha nem kellett volna a lánynak lemondania néhány dologról - legfőképp a tenisz meccsekről, hisz mindig egyszerre voltak a dolgok, Max-et pedig z nem érdekelte, maga mellett szerette volna tudni a barátnőjét - ez pedig ehhez vezetett. A túlzott ragaszkodásával elüldözte a holland lányt maga mellől, ezt pedig észre sem vette és a lányt okolta mindenért.

Max egy családi rendezvényen ült a tévé előtt és kapcsolgatta a csatornákat még el nem ért egy sport közvetítéshez - Vic és Sophie egyből kapcsoltak és gyorsan átkapcsoltak egy másikra, de ez csak jobban felkeltette a pilóta figyelmét, aki húga kezéből kikapta a távirányítót és visszavette - de azt kívánta bár ne tette volna, hisz ott volt a volt barátnője a szokásos fehér Nike tenisz szoknyájában, hozzá passzoló szintén Nike tenisz trikójában - nem véletlen, hogy Nike cuccok voltak a lányon, hisz ez a márka vállt a főszponzorává. Ideges volt, hisz ezen múlt, hogy bekerül-e a bajnokságba.

Sokáig úgy tűnt, hogy a holland lány elveszti a meccset, viszont mikor már a dán ellenfele 5-tel vezetett, valami átkattant benne és szépen felhozta magát - megnyerte, bekerült. Boldog volt ezért és Vic és Sophie is egymás nyakába borulva örült a lánynak, amíg Max csak ült és nem értette édesanyját és húgát, hisz a lány, aki épp nyert csúnyán magára hagyta őt - de ez őket egy másodpercre sem hatotta meg.

De hogy miért? - Cha elsőnek a fiatalabb Verstappennek vázolta fel ötleteit és vallotta be, hogy szinte fojtogatja Max, ezután pedig Sophie-tól kért tanácsot, aki azt mondta válassza a karrierjét, mert ismeri fiát és ő is előbb választaná a versenyzést bármi másnál.

2 évvel később a holland lány egy döntőben küzdött, hogy megszerezze az újabb aranyérmét, ezáltal behúzzon egy olyan rekordot, amiről sokan csak álmodni sem mernek fiatalon. Viszont itt jött egy hatalmas meglepetés - mikor a lány visszaütötte a labdát, rosszul lépett és eldőlt. Ennek ellenére ő nyert és mindenki elkezdett tapsolni és hatalmas zsivaj tört ki, a lány pedig csak feküdt és szenvedett - nem vette senki észre, hogy fájlalná a lábát, csak azt, hogy sír, az emberek azt hitték az örömtől, pedig sokkal inkább a mérhetetlen fájdalomtól, amit a bokája körül érzett.

Talán az edzője volt az egyetlen, aki hamarabb összerakta a fejében, hogy valami van, így odarohant a lányhoz és eljátszotta, mintha gratulálna neki és úgy állította fel és sétáltak el, hogy ne látszódjon az, hogy a lánynak bármi baja lenne. Megkapta az első helyért járó díjakat, majd sietett az edzőjéhez, akivel azonnal egy magánkórházba igyekeztek, hogy megvizsgáltassák a teniszező lábfej környékét.

Az eredmény, amit kaptak lesokkolta őket, hisz töréses ficamot diagnosztizált New York egyik legjobb orvosa Cha jobb lábában.

- Gipszbe kell helyezni a sérült lábát kisasszony minimum 6 hétre, maximum 8-ra, utána pedig ápolni kell és a rögzített fémeket is el lehet hagyni és mind ezután 6-8 hónapig kell gyógytornára járnia, amíg vissza nem állnak az eredeti funkciók.

- Akkor ez egy éves kihagyást jelent, igaz? Mert nemsok terveznék az olimpián részt venni.

- Sokkal több kihagyásról van itt szó, kisasszony. Az a helyzet, hogy nem térhet vissza ehhez a sportághoz, mert bármikor újra ficamodhat, még egy kisebb lépéstől is. - nem hitt a fülének, nem akarta elhinni, hogy abba kell hagynia az egészet pont a karrierje csúcspontján - vagyis majdnem azon. Az Olimpia lett volna egyértelműen az neki, de most már esélye sincs rá.

A holland színekben versenyző pilóta szokás szerint végignézte ezt a meccsét is a lánynak és nem tudta hova tenni a lány viselkedését a végén - nem rá vallt, hogy csak úgy elfeküdjön örömében és sírjon a pályán, de úgy vele, hogy már nem is ismeri őt igazán, így bármi kitelik tőle és biztos újított az ünneplésén.

Viszont ezután hirtelen eltűnt minden közösségi média oldalról és elkezdte a 6 hét gipsz után a 6-8 hónapos gyógytornákat. Nem jelentette be sehol sem, mégis látta cikkekből, hogy mindenkit nagyon foglalkoztat mi történhetett a lánnyal egyik pillanatról a másikra. Néhány cikk utalgatott arra, hogy lehet sérülés van a háttérben - ezt viszont sem megerősíteni, sem megcáfolni nem cáfolták meg, így inkább leszálltak az egészről, mert felesleges lett volna még több időt fordítani az egész ügyre az újságíróknak, úgysem tudnának meg semmit sem.

Maxnek is szemet szúrt, hogy volt barátnője egyszerűen csak úgy köddé vált és nem posztolgatott versenyeiről és a sport csatornákon sem látta pedig tisztában volt azzal, hogy ez az az időszak lett volna mikor készült volna az Olimpiára és mikor utána keresett, hogy kik is kerültek ki meglepődött azon, hogy Charlotte nem volt köztük. Hiába volt ott neki Dilara, mégsem tudta egy másodpercre sem kiszorítani gondolatai közül a holland lányt annak ellenére, hogy rettentően mérges is rá. Szerette a német-török lányt, tény és való, de egyszerűen olyan lezáratlan neki az egész Cha-val, ezért pedig nem tudja elengedni.

Az idő ismét csak repült, a lány még mindig inaktív volt a közösségi médiában - csak három ember tudott arról, hogy mi van vele, hol van és miket csinál. Természetesen az édesanyja, Victoria és Sophie. Hiába ért véget a kapcsolata évekkel ezelőtt a pilótával, a két rokona egyből felkeresték és támogatták - néha-néha meg is látogatták a gyógyszállodában, ahol több, mint fél éven keresztül kezelték és érték el azt a hatást, hogy jobban legyen - hiába tűnik száz százalékosnak, nem volt az, ezért nem is szabadott megkockáztatni azt, hogy újra kezdje szeretett sportját. Szíve szakadt meg az egészért, hisz egész életében ezért küzdött - semmilyen alternatívája nem volt, így most már itt volt az ideje a tovább lépésnek - ami nagyon nehezen ment neki, hisz volt barátján sem tudott annyi év után sem. Hiába nem mutatta ki, nem beszélt szinte senkinek sem róla, Max hiánya lassan őrölte fel és készítette ki. Most már nem tudta azt csinálni, ami kizökkentené ebből az egészből, így szakszerű segítséget kért - tudta kihez szeretne menni, be is jelentkezett, viszont ehhez az kellett, hogy visszamenjen Amszterdamba. Arra a helyre, amit hosszú megfontolás után a háta mögött tudott.

Első látogatása után a holland-belga lányt felhívta, hogy lenne-e kedve találkozni - jól tudta, hogy állapotos Vic, ezért tekintettel az egészre, inkább a pilóta testvérének a lakásában találkoztak, hisz idők kérdése, hogy a kis Luka megszülessen.

- Milyen volt az orvosnál? - ismerte már Charlotte-ot, akinél sosem lehetett egyből a dolgok közepébe csapni, mert akkor biztos nem mondott volna semmit sem, így inkább semleges témákról beszélgettek és csak később jött szóba az orvos.

- Az orvos szerint sok időre van még szükségem, hisz ez egy hatalmas trauma számomra, hogy nem csinálhatom azt, amit szeretnék, de tudok enyhíteni a dolgokon, ha nem küzdök ellene és elfogadom, hogy nekem ez jutott. Azt tanácsolta, hogy beszélgessek sokat olyan emberekkel, akik szerintem megértenének engem és tudnának valamilyen formában segíteni. Szerinte a sérülésem miatt nem kéne kizárnom a teniszt és nézzek meg meccset a sajátjaim közül, amik örömet okoztak nekem és másokét is. - az utolsó dolog tűnt számára a legnehezebbnek. Félt újra bármi olyasmit nézni, ami tenisszel kapcsolatos lett volna hiába tette egykor a világ legboldogabb emberévé.

- Nem mond hülyeséget, lehet ideje lenne szembenézni az egésszel Charlotte. Elhiszem, hogy nehéz, de én itt leszek neked és ha kell visszanézem én veled. - könnyes szemekkel egyetértően bólintott és ölelte meg a lányt óvatosan a gömbölyödő pocakja miatt.

- Látom, jól érzi bent magát az uraság!

- Nekem ne mond! Annyit ficánkol úristen! - mutatott a hasára, amin eléggé látszott, hogy épp most rugdossa a fiatal anyuka pocakját. - Erről jut eszembe! Tommal beszélgettünk és felvetődött az, hogy ki legyen a keresztanyja. Nekem egyből te ugrottál be, Tom pedig nem ellenkezett. Szóval lennél kicsi Luka keresztanyukája? - Cha eddig a szomorúságtól hullajtott könnyeket, most viszont egyértelműen a boldogságtól. Alig jutott szóhoz annyira meglepte ez a felkérés - mert az elmúlt pár évben, legfőképp az utóbbi egy évben lett szorosabb a kapcsolatuk.

- Természetesen! Hatalmas megtiszteltetés ez! - talán ez volt az a pillanat amikor tényleg őszintén tudott örülni és ezt Vic is kiszúrta, akinek hatalmas mosoly húzódott ajkain.

Napokkal később pedig jött a telefon Tomtól, hogy úton van a kicsi Heuts, így Charlotte mindent eldobva otthon indult is el a megadott kórház felé - épphogy csak egy cipőt húzott és egy kardigánt, ami decemberben nem igazán volt a legszerencsésebb ötlet, de idő lett volna előszedni a kabátját.

A szülésszoba elé érve egyből Sophieval találkozott, akivel köszöntek egymásnak és utána alig beszélgettek, hisz izgatottan várták, hogy Tom kilépjen és közölje, hogy világra jött-e a baba és, hogy Vic jól van-e. Időközben megjelent Jos is, aki elsőnek meglepődött a holland lány jelenlétén, de egy gyors mesélés után magához húzta egy ölelésre és faggatta a számára teljesen eltűnt lányt, amíg az ajtó nem nyílt ki és Tom nem jött ki a kis Lukával. Mindenki könnyeivel küzdött és Sophie egyből tárcsázta is Maxet, hogy az új családtag végre világra jött. Sajnos nem tudott hazautazni, mert pár nap múlva rendezték meg a 2020-as év utolsó futamát, szóval csak így tudott jelen lenni.

- Igen, itt vagyunk. Még Charlotte is! - a lány a neve említésére a Verstappen anyuka felé fordult és a videó hívásnak köszönhetően láthatta Max arcát is, ami hirtelen elkomorult. Nem rosszból említette meg fiának a volt barátnője nevét, egyszerűen csak annyira örül, hogy első unokája megszületett. Persze Max tudta, hogy ez egy fontos pillanat a családnak, így újra mosolyogni kezdett és eltűnt minden harag belőle.

Charlotte is tűrtőztette magát és nem borult ki azért, amiért szembesült azzal, hogy mennyire megbántotta Max-et azzal, hogy ő is az álmainak élt és ledobta magáról azt a mázsás súlyt mikor vissza sem nézve szállt fel az Egyesült Államokba tartó gépére, hisz a kapcsolatuk rég nem volt jó és egészséges, ahogy azt a holland pilóta gondolja. Nehéz belátni, hogy hibát követünk el és borzasztóan magunkhoz láncolunk valakit - ennél pedig az a legrosszabb, ha a másik fél észre sem veszi és azt tartja természetesnek, hogy mindenhova magával akarja cipeltetni a párját és esélyt sem ad neki a karrierje építésére. A lány pedig azóta arról álmodott, hogy profi teniszező legyen mióta édesanyja elvitte a legelső órájára. A terve a fiú terveitől eltértek - mérlegelni kellett, hogy marad egy olyan kapcsolatban, ahol nem halad semerre vagy kilép és éli álmait. Cha emellett döntött - habár lehet meg kellett volna adni az esélyt Max-nek, mégsem tette, aminek az volt az oka, hogy ismerte a fiút és tudta, hogy nem lett volna békés elválás a vége - így pedig valamennyire az lett.

Miután Sophie a telefonjával sétált be Vic-hez hogy Max gratuláljon a húgának sokkosan meredt maga elé és nem értette mit keres ott egykori barátnője és miért nem haragszik rá senki sem amiért magára hagyta őt.

Az utolsó futam után pedig egyből hazarepült és csak a családjával foglalkozott - a közösségi oldalakról eltűnt egy kis időre, hisz mindent ki akart zárni, csak a családjára akart koncentrálni, akiket hetek óta nem látott, ráadásul még egy fővel bővült is és alig várta, hogy személyesen találkozzon a kis csöppséggel, akiért az egész család oda van - ezen nem lepődött meg senki, hisz tényleg gyönyörű baba.

Az első találkozás pedig nagyon viccesre sikeredett, hisz mikor meg kellett fognia nem tudta hogyan kell, utána meg mikor édesanyja segített neki, akkor nem sokkal később megérezte, hogy pelust kéne cserélni, így ijedten adta vissza - majdnem dobta Vic-hez a kis Lukát, amin a két nő nagyon jól szórakozott, viszont ezután már belejött és simán fogta meg magától mikor a húgának valamit csinálnia kellett, de nem tudta volna lefektetni - viszont pelus cserét így sem volt hajlandó vállalni.

Szenteste volt, Charlotte egyedül ült amszterdami lakásában, nézett ki az ablakán és a járókelőket figyelte, akik szinte mind fel voltak pakolva, mint egy málhás szamár - ez volt a természetes, hisz mindenki igyekezett a rokonaihoz a lánnyal ellentétben. Édesanyja jelenleg Hawaiin sütteti magát és szórakozunk újdonsült párjával. Ezt például nem bánta a fiatal holland lány, hisz végre édesanyja boldog és nem búslakodik azért, ami a lányával történt, aki teljesen padlóra került. Charlotte nem akart önző lenni és azt mondani édesanyjának, hogy ne menjen, legyenek együtt, hisz a holland nő sem volt rendben lelkileg és olyan sokáig tartotta magát - ameddig a lánya nem tudta, ezt pedig Charlotte azzal hálálta meg, hogy meglepte őt és párját egy másfél hétre szóló repülőjeggyel és egy luxusszállodába való foglalással. Ez lett volna az ő ajándéka, hogy kifejezze mennyire is hálás - habár ajándékkal nem lehet teljesen kifejezni érzéseinket, ezt a lány is tudta, mégis ez volt az a dolog, amiről tudta, hogy örülni fog édesanyja.

Egy ideje szemezget az előtte elhelyezkedő ajándékcsomagokkal, amiket a Verstappen család minden egyes tagjának vásárolt, mégsem tudta eldönteni, hogy jó ötlet volt-e és azon gondolkozni, hogy még ma átadja-e nekik.

Végül a türelmetlensége nyert és indult meg a rengeteg tasakkal Victoriáék házához, hisz jól tudta, hogy a baba miatt itt ünnepelnek idén és nem Belgiumban. Félt becsengetni, de mikor nagy nehezen, remegő kezekkel megtette egyből elillant minden félelme mikor egy mosolygós Vic nyitott neki ajtót és invitálta be egyből - hiába vásárolt Max-nek is ajándékot, teljesen kiment a fejéből, hogy így most annyi év után szemtől szembe fognak állni egymással.

- Foglalj helyet, nemsokára ebédelünk! - ezután nem tudott tovább a lányra figyelni, hisz tekintete összeakadt Max-szel, aki meglepetten és egyben morcosan mérte őt végig. Nem tudta mire vélni, hogy csak úgy beállított hozzájuk és annyi idő után újra találkoznak.

- Ejke élvezi Honolulut? - tette fel a kérdést neki Sophie miután köszöntötte.

- Persze, folyamatosan küldi a fotókat, viszont nem szeretnék zavarni, csak ezeket szerettem volna átadni. - legyintette meg a csomagokat és gyorsan átadta mindenkinek a megfelelő ajándékot - egyet kivéve, ami pilótáé volt. Nem volt bátorsága, így inkább csak letette az előszobába miután mindenkitől elköszönt és kellemes ünnepeket kívánt.

Viszont a holland pilóta nem hagyta annyiban, nem bírt magával és ki akarta használni, hogy végre összehozta őket a sors. Félt, hogy mi lesz, de talán most már sokkal érettebb és ezzel hátha megtudná mi is történt, miért döntött úgy ahogy.

- Charlotte, várj! - elsőnek nem fordult meg, csak neve említésére megállt. Meglepte, hogy utána jött, ötlete sincs mit szeretne - talán válaszokat, de ahogy ismerte a pilótát sosem akadt fent ilyen dolgokon, miért pont most tenné? Pedig az igazság az volt, hogy tényleg fent akadt ezen és nem tudta megemészteni.

- Mit szeretnél Max? - most fordult meg és néztek egymással szemben. Fura érzés kerítette hatalmába mindkettőjüket és nem tudták volna megmondani mi ez az égető érzés, mégis megrémisztette őket.

- Hogy mit? Még komolyan megkérdezed?

- Én nem tudhato

- Talán válaszokat, amiket azt hiszem igazán megérdemelnék!- emelte meg kicsit hangját, viszont a lány meg sem rezzent, belefáradt a dolgokba és abba, hogy szembesült azzal, hogy a fiú tényleg ennyire nem vette észre magát. - Találtál valaki mást?

- Nem azért mentem el Max, hogy egyből más vállán sírjam ki magam.

- Mintha sok okod lett volna arra, hogy lelépj!

- Te tényleg ennyire nem veszed magad észre? - most már semmi nyugodtság nem érződött a lány hangjából, de a pilótáéból sem.

- Inkább te, hisz csak úgy elmentél! Nem foglalkozva azzal, hogy szerettelek és mindent megtettem azért, hogy ne kelljen sokat távol lennünk egymástól.

- Épp ez volt a probléma, Max! Semmilyen teret nem adtál nekem, amire szükségem lett volna. Azt éreztem, hogy megfulladok, ha tovább maradok melletted!

- Komolyan az a baj, hogy szerettem volna, hogy együtt legyünk?

- A probléma azzal volt, hogy nem is engedted nekem, hogy én döntsek!

- Már miért ne dönthettél volna?

- Emlékszel mikor egyetemre akartam jelentkezni, de te nem díjaztad, mert akkor nm tudtam volna veled utazgatni? - Max-nek egyből beugrott az ominózus veszekedés és talán kezdte összerakni a dolgokat, de ettől függetlenül nem értette mi volt a baj azzal, hogy sok időt szeretett volna volt barátnőjével együtt lenni. - A jelentkezést lekéstem és utána várhattam volna hónapokat, hisz így is pótfelvételiről volt szó.

- Tényleg emiatt mentél el? Ez akkor sem mentség, hogy lelépj!

- Nem hagytál más választást! Magadhoz láncoltál, ezt pedig nem hagyhattam.

- Hisz te vagy Charlotte, aki hű a neve jelentéséhez, nem igaz? - Max hangja összetörten csengett, hisz a lány neve tényleg szabad ember-t jelent. Most már megkapta a választ, amire évek óta választ szeretett volna kapni, hogy örökre le tudja zárni a dolgokat magában - mégsem érezte azt, hogy a válasz kielégítette volna és okot adott volna az elengedésre.

Már hogy lett volna képes mikor tetteivel szembesítik, amik miatt döntött úgy a lány ahogy.

Max Verstappen világéletében nagyon makacs személy volt, így most is próbálta megmakacsolni magát és elhitetni magával, hogy ő ugyan semmi rosszat sem tett azzal, hogy a lányt magával vitte a futamokra. Szentül hitte azt, hogy ez a megoldás és jót tett a kapcsolatuknak - viszont miután megtartották a szentestei közös evéseket, hazafele igyekezett, ahol teljesen egyedül maradt gondolataival és nem terelte el a figyelmét semmilyen apróbb zaj sem.

Az éjszaka borzasztóan rosszul aludt, rengeteg forgolódott és makacssága ide vagy oda, kezdte belátni, hogy a lányt tényleg ellehetetlenítette az álmaitól és egy kicsit szabadságától is megfosztotta. Akárhányszor szemeit lecsukta, úgy villantak be neki az utolsó évükben az összes veszekedésük - itt jött rá, hogy Charlotte valójában mindig elmondta, hogy mi bántja és mit szeretne, viszont ezeket mind elengedte füle mellett a holland pilóta - ezzel pedig elérte azt, hogy most itt őrlődjön egyes egyedül.

Az ominózus lelépés évfordulójukhoz közeledve mindkettőjükön meglátszott, hogy nem a régiek, teljesen mások, mint akkor voltak - persze, a változás természetes ennyi idő után, ráadásul nem kicsit sérültek utána, ami valljuk be néha meglepően át tudja változtatni az embert.

Február 13.-án Charlotte magányosan ül egy helyi bár egyik boxában - hasonlóan nézett ki a hely, mint az Így Jártam Anyátokkal című sorozatból az ikonikus bár. Hol az italát fogta meg és emelte ajkaihoz, hogy újra és újra kortyoljon az italból, hol pedig a telefonja volt a kezében és nem tudta eldönteni hosszú percek óta, hogy írjon-e Victoriának vagy sem, hisz most már ott van a tünemény kisfia, akit nem hagyhat csak úgy ott - persze, Tom borzasztó rendes és párszor szemtanúja volt a lány annak, hogy mennyire törődik a barátnőjével és a közös gyermekükkel. Viszont túlságosan magányosnak és elveszettnek érezte magát, így gyorsan bepötyögte az üzenetet mielőtt megbánta és kitörölte volna.

Fél órával később az ajtó hangos nyikorgása felé kapta tekintetét Cha és szomorúan elmosolyodott mikor meglátta közeledni a holland-belga lányt. Gondolta Vic, hogy nem épp egy felesleges dolog miatt hívta ide a vele szemben ülő lány - viszont a holland lány teljesen úgy gondolta és bűntudata támadt az egészért. Most ott lehetne a párja és Luka mellett, de ahelyett itt van egy bárban és az ő rég darabokban lévő szívét próbálja helyretenni.

- Ne okold magad azért, amiért elmentél akkor! - szorította meg bátorításképp a kezét a lánynak, aki így is könnyeivel küszködött. max húga előtt nem tudta sosem titkolni mennyire szétmarcangolja magát volt barátja hiánya miatt. Persze akármennyi előnyt és hátrányt lefuttat magában, az tűnik a leglogikusabbnak amit tett - a lelépés. Hiába tette meg és valamilyen szinten bevált neki, mégsem érezte helyesnek, hisz nem is magyarázta meg Max-nek, ami nem épp volt fair.

- Sajnálom, hogy itt bőgök, pedig eskü nem terveztem! -húzta gyér mosolyra száját és az arcát megtörölte, hisz teljesen eláztatta a könny. Szánalmasnak tartotta magát, amiért volt barátja testvérének sírja ki magát a testvére miatt.

- Egyébként tudtad, hogy egy nagy gyökér vagy? - miután a két lány elköszönt egymástól direkt nem a párját, hanem bátyját hívta, hogy szépen el tudjon vele beszélgetni. Az elmúlt években ezt inkább kihagyta a lány, viszont most látja mennyire szenved mind a kettő, így ha már ők nem tudják, akkor ő a kezébe a veszi a dolgokat.

- Most miért is? Szó nélkül érted jöttem! - háborodott fel a pilóta.

- Mert egy seggfej voltál szegény lánnyal, azért!

- Miért véded őt? Szó nélkül lelépett!

- Te is tudod, hogy egy végtelen türelmes személy és sosem csinál ok nélkül dolgokat. Egyszerűen kicsit hasonló típusú emberek vagytok, ha a munkátokról van szó. A különbség viszont közte és közted az, hogy ő tudott áldozatokat hozni érted, veled ellentétben. Tudod te hány versenyen nem vett részt miattad? Vagy azt, hogy milyen ritkán tudott édesanyjával találkozni, mert te hurcoltad össze vissza? - hirtelen egy parkolóban állt le a pilóta és tágra nyílt szemekkel nézett húgára. - Ne mond azt, hogy ezt nem vetted észre! - csapta meg testvére vállát.

- Te ezeket honnan tudod? Hiába voltatok mindig jóban, nem hallottalak titeket ilyen témákról beszélgetni.

- Mert sosem figyeltél eléggé! Egyébként az utolsó közös karácsonyotokkor. Anyával épp indultunk, hogy a fa alá csempésszük az ajándékokat hajnali 3 körül mikor a kanapén ült felhúzott lábakkal és szipogott. Megkérdeztük mi a baja, viszont egy ideig nem mondott semmit sem, majd mikor elhelyeztük az ajándékokat elkezdte mesélni. Tanácsot kért tőlünk, hisz alig volt ideje a nagy szezonja kezdetéhez. A lakását már akkor elkezdte árulni. Nem tudta mit csináljon, legfőképp veled.

- Velem? - vágott húga szavába, aki szúrós pillantásokkal díjazta őt.

- Igen, hisz 100%-os volt, hogy ő elkezdi a szezonját, de nem akart megbántani téged azzal, hogy nem megy veled a futamokra. Szeretett és mindig téged helyezett előnybe. Talán akkor az egyszer nem tette mikor anya meg az én tanácsomra elment mikor te épp a teszteken voltál.

- Miattatok ment el szó nélkül? Komolyan? Nem mellettem kellett volna végig lennetek, ahelyett hogy neki segítettetek?

- Egy önző farok voltál abban a szezonban, nem akartuk, hogy jobban tönkre tedd! Plusz most még a sérülés... - ajkaiba harapva próbálta megakadályozni, hogy tovább folytassa mondanivalóját, de így is későn kapott észbe.

- Hogy milye? El se kezd az értetlent játszani, süket nem vagyok!

- Csak vak és néha társul mellé egy kis süketség.

- Ne terelj Victoria!

- Emlékszel arra a meccsére, mikor a földön feküdt sírva? - Max csak bólintott. - Akkor történt. El lett tiltva teljesen, hisz bármikor kificamodhatna egy meccs vagy szimplán csak egy edzésen.

- Szóval azért tűnt el a közösségi oldalakról? - most Vic-en volt a sor, hogy bólintson.

Az idősebb Verstappen ezután útnak indult és hazavitte testvérét, hisz elég későre járt már és huzamosabb ideig sosem volt távol, Tomnak ugyan nem okozott gondot Luka, mégsem szerette volna a lány tovább kettesbe hagyni őket.

Telefonja hosszasan elkezdett rezegni, de mivel vezetett, így nem igazán tudott és nem is akart érte nyúlni, csak akkor ha pirosnál áll meg - eddigre viszont elcsendesedig a telefon és csak pittyeg egyet, hogy van a hangpostáján egy üzenet. Telefonján elindította - meg sem nézte ki az, de lehet jobb is volt, mert h előre tudta volna, hogy a lány az, akkor lehet élből kitörölte volna.

Az üzenet annyiból állt, hogy mindent bevallott Max-nek és bocsánatot is kért tőle, amiért így akarta megoldani a dolgokat. Nem volt jó ötlet és ezután mesélt a sérüléséről, amiről az előbb nagy vonalakban mesélt neki húga, most viszont sok apró részlettel gazdagodott.

Jobbra indexelt, pedig közel sem erre kellett volna mennie, hisz lakása ellentétes irányban fekszik - viszont nem is haza indult, hanem a lányhoz, akinek onnan tudja lakcímét, mert még a szentestei ebédnél elszólta magát Vic és nem is vette észre.

Az ajtón sűrű kopogásba kezdett és türelmetlenül várta, hogy ajtót nyisson neki volt barátnője - ki is nyitotta de csak meglepődötten álltak egymás előtt és nem szóltak semmit sem. Percekig ez ment, majd a lány tért észhez és hívta be a pilótát tudva, hogy egy elég érzelmes, hullámvasutas beszélgetésnek néznek elében.

Éveken át vártak egymásra és most érezték azt, hogy eljött az ő idejük. Megérettek arra, hogy boldogok legyenek együtt.

°°°

Sziasztok!

Ez a novella eredetileg egy rendes történetnek indult volna, de aztán sok idő után inkább maradtam a novellánál, remélem így is tetszik nektek!

Mit gondoltok Charlotte és Max kapcsolatáról? Ti máshogy csináltátok volna a dolgokat vagy nem? Ha igen, miért és miben változtattatok volna?

Természetesen kihagyhatatlan, hogy ma van a drága pilóta 24.születésnapja! 🎉
Véleményem szerint nagyon megosztó személyiség, nem is szeretik sokan a nyilatkozatai és a sokszor a viselkedése miatt sem. Érdekes, mert én 2015 óta szeretem Max-et és nekem valahogy mindig annyira adta az egész karaktere - valószínű már csak azért is, mert valamilyen szinten olyan szerettem volna lenni, mint ő. Fiatalon tele álmokkal és célokkal, magabiztos és bátor. Én ezért szeretem szinte a kezdetektől fogva.
A világbajnoki cím pedig már Nagyon érik és örülnék, ha már idén összejönne, de ha jövőre fog annak is nagyon fogok örülni!

Boldog születésnapot Max! 🧡

°°°

-Vanda