- Szóval Jimin. Tetszik neked most valaki? - huppant le mellém egy-egy pohár innivalóval. - Tessék.

- Köszönöm. És kérdésedre válaszolva. Igen, tetszik valaki.

- Na, és ki az? A sulinkba jár?

- Nem Yoongi, nem. Idősebb mint mi. - majd belekortyoltam innivalómba. A víz levert, forgott az egész világ. Valamit beletett az innivalómba.

- Valami baj van tán, Jimin? - mosolygott rám pajzánul Min Yoongi.

Testem teljesen felhevült, felizgultam. Mozdulni is alig bírtam. Yoongi letérdelt hozzám, majd államra simított.

- Kívánsz, ugye?! - nevetett fel ijesztően. - Gyere, felviszlek. - ezzel pedig vállára kapott, és felvitt az emeletre. Mikor felértünk, a szoba ajtaját szinte berúgta, mint valami dühös bika. Engem az ágyra dobott. A huzat sötét színű volt, ahogy maga ez a szoba is. Nem csak hogy levolt húzva a redőny, de a szoba falai is szürkék lehettek. - Most pedig Jimin, az enyém leszel. - felém mászott és puszilgatni kezdett, nyakammal kezdte. Nem volt durva, és a drog miatt még nyögtem is alatta. - Ez az Jimin, ez az amit hallani akarok. - ezzel hátra nyúlt, és bűvész módjára egy pillanat alatt kezében termett egy bilincs. - Látod Chim ezt - jézusom, becézget. Nem akarom, hogy ez a vadállat becézgessen. - ez egy szexi kis bilincs, ami rajtad lesz. Nézz oda - mutatott az ágy hátsó részére. - Rácsos, tökéletesen ide tudlak bilincselni. - ezzel pedig neki is kezdett műveletének. Ellenkezni még mindig nem tudtam, a víz még mindig vert, néha-náha kirázott a hideg is. Yoongi lábaim között térdelt, és miközben a kezemnél ügyködött, térde akaratlanul hozzáért felizgult testrészemhez. - Hát Chim, ezzel meg is volnánk. Remélem nem szereted ezt a pólód. - nevetett fel, majd letépte róla az említett ruha darabot. Végig simított felsőtestemen, majd mellbimbóm kezdte izgatni, mire felnyögtem. El sem hiszem, hogy közelengedtem magamhoz ezt az alakot. Mégis hogy szabaduljak ki? Nem akarnak már hazajönni a szülei, vagy valami?

Ekkor egy ajtó csapódásra lettünk figyelmesek. Komolyan valóra válik, amit gondoltam?
- Oh, bassza meg.
- Szia, Szi... vem. - jött be Hoseok az ajtón. Hoseok, Yoongi osztálytársa, és... ezek szerint a pasija is. - Miért van itt Jimin?
- Hobi én...
- Mégis mi a fasz folyik itt? - kelt ki magából, az alapból életvidám srác?
- Had magyarázzam meg.
- Mégis mit? Azt hogy megcsalsz ezzel a... ezzel a... mit tudom én mivel? - Hoseok csak fogta a fejét, közben szaporán vette a levegőt, mintha most futott volna le egy maratont.
- Hé, Hobi. Megmagyarázhatom? Kérlek. - majd ezzel Yoongi leszállt az ágyról. Hoseok, csak bólintott egy aprót, viszont nem nézett a szemébe. - A fiúkkal fogadtunk, hogy aki veszít, annak elkell csábítania Jimint, majd megfektetni. Tudod jól, hogy senki sem tud a kapcsolatunkról, és nem is akartam az iskolában ebből ügyet csinálni. Ezt te is tudod.
- Mégis megakartad fektetni. Simán hazudhattál volna róla. Megbeszélted volna Jiminnel, és kész. Esküszöm nem értelek benneteket. Miért abban kell fogadni, hogy valakivel összefekszetek?
- Egy bökkenő van ebben... Mégpedig az, hogy videóra lett volna véve.
- Tessék? - szólaltam végre én is meg.
- Jól hallottad, nem vagy süket. - bólogatott Yoongi. - Most pedig elengedlek, de nem mondhatod el senkinek a kapcsolatunkat. - ezzel ránéztem Hobira, aki hevesen bólogatott, ugyanúgy mint párja.
- Rendben. - majd Yoongi elővette a kis kulcsot, és elengedett a bilincs fogságából.

...

Miközben hazafele tartottam, éreztem még a drog hatását, bár már tudtam mozogni hálistennek.

Mióta hazaértem magamba zárkóztam, és ki sem tettem a lábam a szobámból. Nem hiszem el, hogy megint átvertek. Mégis mit csináljak? Lépjek ki a suliból? Nem, nem lehet. Mindig az volt az álmom, hogy táncos legyek, és a környéken ez az egyik legjobb iskola, ami megfizethető.

Mivel anyáék, és az öcsém Jihyun sincs itthon, egyedül vagyok itthon. Nem tudom hol járkálhat ilyenkor egy 14 éves gyerek. Itt van 7 óra, már rég itthon kéne lennie, de sehol a gyerek. Mikor én Jungkooknál, voltam, vajon hol lehetett, ugyanis a szüleim elég későn szoktak haza érni.

Előkaptam telefonom, majd tárcsázni kezdtem öcsém.

- Hello. - vette fel telefont Jihyun.

- Szia öcsi. Hol vagy?

- Öhm, egy haveromnál miért?

- Mert mondjuk itthon kéne lenned? - ráncoltam össze szemöldököm.

- Te sem voltál otthon, akkor nekem sem kell otthon lennem. Amúgy meg anyáék megengedték, hogy itt legyek.

- Ja, csak azt vedd figyelembe, hogy én idősebb vagyok mint te. Szóval, most azonnal gyere haza. - parancsoltam rá, de már csak a pittyegést hallottam a telefonból. - Ez kajak rám nyomta? Huhh. - sóhajtottam, majd szobámba vettem az irányt. Mi lehet most Jungkookkal? Vajon mással van most, vagy rám gondol? Tényleg szeret vagy, csak tetteti? Én vajon tényleg szeretem?

A fiú ezekkel a gondolatokkal, a Jungkook illatú bőrdzsekijével mély álomba szenderült.

hali
hát itt is lenne a következő rész, remélem tetszett
bocsánat, hogy ilyen elmaradással hozom a részeket, igyekszem folytatni...
legyetek jók, vigyázzatok magatokra
puszi❤

20.05.27.
13:03