+18

A konyhába állok és aggódva várom ,hogy kijöjjön a szobámból Siwon. Bízok benne, hogy nincs komolyabb baja Jiminnek ,mint amilyennek látszódott a sebe.
Meghallom az ajtó nyitódását, mire egyből odakapom fejem.

- Minden rendben vele .- mosolygott rám Siwon, én pedig innen is áldom az összes istenséget.

- Én viszont hazamegyek mert hulla fáradt vagyok .- ásított egy látványosat.

- Köszi a segítséget .- mosolyogtam rá kedvesen.

- Kitalálok magam is ,menj és nyugtasd le őt. - intette szobám felé, mire kérdőn néztem  rá.

- Nincs a legjobb állapodban lelkileg ,és ezen csak te tudsz segíteni .- paskolta meg fejem tetejét, és el is tűnt .Egy hatalmasat sóhajtva mentem be a szobámba ,ahol Jimin ,oldalán feküdve figyelte a lámpa halvány fényét.

- Nem fáj már annyira?- kérdeztem rá hátha így rám figyel. Egyből rám kapta fejét ,és egy halvány mosoly kíséretében visszafordult eredeti helyére.

- Vettem be fájdalomcsillapítót, valószínűleg pár perc múlva már nem fogom érezni .- rántott vállat.

- Értem .- nyeltem egy aprót mert nem pont úgy tűnt mint aki örül nekem .A lámpához mentem amit Jimin annyira figyelt, hogy lekapcsolja azt.

- Hagyd így .- állított meg Jimin. Érdeklődve néztem rá ,ő pedig ülőhelyzetbe tornázta magát.

- Pihenned kéne.-utasítottam .

- Beszélni szeretnék a kamerákról. - szegezte zoknijára tekintetét.

- Ráér holnap is.- ajánlottam fel mivel már nagyon késő volt.

- Nem szeretném halogatni .- paskolta meg mellette az ágyam  mire értve a célzást leültem mellé.

- Először is, tényleg nagyon sajnálom ezt a dolgot .Taehyungal a kamerás ügy előtt összevesztünk, és azt mondta, hogy bármi áron megfog szerezni téged. És féltem .Rettentően féltem, hiszen ő nem olyan mint én, teljesen normális ,én pedig defektes vagyok ,és úgy éreztem bármelyik pillanatban szakíthatsz velem ,miatta.
És nem akartam ,hogy ez legyen ezért tettem fel őket, hogy láthassam miket csináltok amikor nem vagyok a közelben .Viszont mikor megláttam ,hogy a nyakadat puszilgatja ,és te is az övét, nem akartam elhinni, és iszonyatosan fájt .- nézett rám könnyes szemekkel.

-Jimin,azt nem azért csináltam mert élveztem .Ennyire nem bízol bennem?- nyúltam arcához.

-Taehyungba nem bízok .- nézett mélyen íriszeimbe.

- Nem szeretem őt ,ezt te is tudod.

- Nem tudom mit higgyek .- rázta fejét tanácstalanul.

- Higgy a szerelmünkbe Jimin.És felejtsd el ezt a birtoklási micsodád .- magyaráztam neki.

- Nincs is birtoklási micsodám .- fújta fel arcát, mire felnevettem.

- De igen van .- érintettem össze orrunkat mosolyogva.

- Legyünk egymáshoz őszinték innentől kezdve .- hajoltam el tőle megigazítva kusza hajkoronáját.

- Szexelni akarok veled .- mondta hirtelen ,mire minden tettembe megálltam.

- Te mondtad, hogy legyünk őszinték .- billentette oldalra fejét.

- Nem gondolod ,hogy ez túlságosan is őszinte?-pirultam el egy kissé.

- Akkor kezd te. Kíváncsi vagyok miért nem szólaltál meg annyi éven keresztül .- szívem a torkomba kezdett el dobogni ,és azt hittem kijön onnan.

-Kook?- nézett rám aggódva mikor, már több perce csak néztem magam elé.

- Nem állok rá készen Jimin, ez nem megy olyan gyorsan .- álltam fel kitisztítani fejem mert éreztem ,hogy bármelyik pillanatban elsírhatom magam az emlékek miatt.

-Jungkook!- szólt hozzám újra, de nem törődve vele mentem a fürdőszoba felé, ahol aztán elzárhatom magam minden elöl.

- Várj már .- sántikált utánam.

- Menj vissza Jimin.- szóltam rá ,hátra sem nézve.

- Nem megyek vissza ,állj meg !- makacskodott ,mint valami öregember.

- Egyedül akarok lenni! - csuktam volna magamra a fürdő ajtaját de belépett rajta gyorsan.

- Megőrültél ,ha újra kivérzik mit csinálsz?-szidtam le dühösen.

-Sírj.- lökött hátrébb ,és becsukta az ajtót.

- Mi?- kérdeztem rá mert nem igazán értettem.

-Add ki magadból a fájdalmat, ne tartsd magadba ,az nem tesz jót.- oktatott ki .Nem sírok ez miatt ,többet már nem.

- Nem fogok .- ráztam meg fejem erősnek tettetve magam, de miközben arra a dologra gondolok ,újra és újra összetörök.

- Vörösek a szemeid Jungkook, ne tartsd vissza a könnyeid .- tolt hátrébb és a fürdőkádra ültetett.

-Csak menj ki.- vettem le magamról kezeit ,de ő újra visszarakta azokat rám és görcsösen szorított tovább.

- Már láttalak sírni ,akkor miért ilyen nehéz most megtenned ,sokkal könnyebb lenne.- nézett rám szúrósan.

- Mit csináljak ,hogy végre megtörj nekem?- kérdezett rá.

- Ez hülyeség .- röhögtem el magam idegesen. Semmi értelme ennek az egésznek. Gondolataim végére ,megéreztem Jimin ajkait enyéimen ,mire egy jóleső sóhaj hagyta el szám .Ez teljesen más volt mint a többi .Rengeteg érzelem ,és leginkább fájdalom volt benne ,ami egyáltalán nem tett jót nekem .Könnyeim hirtelen engedtek maguknak utat  és érintették a fiú arcbőrét is .Résnyire nyitotta ajkait, mire egyből bejutást nyertem szájüregébe ,és folytattuk időközben elvadult csókunkat.
Kezeim elindultak Jimin derekán és megmarkolva azt próbáltam rábírnia arra ,hogy rám ugorjon .
Csak egy probléma volt.
Rohadtúl ültem .
Mikor ezt megtette ,a kádba esve szisszentünk fel mindketten .Még szerencse, hogy ő rám esett .Lábaim félig még kint lógtak míg Jimin teljes testével rajtam volt.

-Ez fájt.- hangoztattam, mire elkezdte simogatni fejemet röhögve .

- Nagyon beütötted?- kérdezte, én pedig csak megráztam fejem .Mosolyogva falta újra ajkaim és egy határozott mozdulattal ült rá férfiasságomra .Elválva tőle egy hatalmas nyögés szaladt ki torkomon ,mire Jimin vággyal teli íriszekkel nézett rám.

- Csinájuk Jungkook.- nyalta meg ajkait.

-De...- kezdtem bele ,azonban nyakamra hajolva kezdte azt behinteni apró csókokkal.

- Nem fog fájni nekem, hidd el.- suttogta fülembe ,majd megszabadította magát felsőjétől .Beharapott ajkammal néztem a fiú felsőtestét, majd én is "támadás" indítottam ellene .Kulcscsontját, és mellkasát néhol megharapva ,és megszívogatva haladtam végig egészen  bordájáig .Apró sóhajokkal jelezte, hogy élvezi tettem én pedig elmosolyodva néztem vissza arcára.
Úgy látszik ezt a pillanatot várta mivel engem is gyorsan megfosztott pólómtól.

- Kösdh összehh veleh ah kezemh .- mondta ki nehezen a szavakat ,mire kérdőn néztem rá.

- Így nem tudlakhh bántanih .-bólintva egyet kötöttem össze pólómmal kezeit, majd befejezve, rakta át őket fejem fölött.

-A nadrágot Kookhh.- nagyokat pislogva néztem felizgult arcára .Kinek a nadrágját?

- Csináld már .- hajolt újra nyakamra és megharapta azt. Éreztem véremet végigfolyni testemen, de tudomást sem véve róla, próbáltam lehámozni magamról a nadrágot, alsómmal együtt .Ezzel végezve Jimin övéért nyúltam , és kezdtem lehúzni róla sajátját.

- Ott már fáj .- utaltam az agyonharapdált területre ,mire áttért a másik oldalra .Sikerrel levettem róla mindent ,és pucéran ülve a kádba gondolkodtam azon ,hogy most vajon amőbázni fogunk–e. Nem vagyok jártas benne ,szóval csak hagytam, hogy agyonharapdáljon mint valami vámpír ,és utána adja az utasítást.

-A másikhh pólóth...- nézet rám ,mire egyből odanyúltam érte .Mire is kell ez neki?

-Az óvszer ott van a nadrág zsebembe .A pólót pedig tedd a számra .- mit csináljak?

- Agyonharapdáltalak Kook ,ha nem akarod, hogy jobban fájjon ,rám rakod .- vette akadozottan a levegőt, én pedig egy nagyon nyelve kötöttem be az anyaggal száját .Még szerencse ,hogy a nadrágot nem dobtam el teljesen máshova .Kivettem belőle az óvszert és Jiminre nézve próbáltam eltépnie csomagolását. Mikor ezzel megvoltam Jimin ellőre hajolt, hogy rátudjam rakni tagomra, ami sikerült is sokadik szenvedésemre.

- Nem lenne ezt jobb...?-kezdtem bele, de mikor csúnyán nézett rám inkább  abbahagytam.
Elég zavarba ejtő volt ez az egész ,mert most láttam őt először anyaszült meztelen.

-Tartsdhh egyenesenhh .- hallatszódott nehézkesen a bekötött szája miatt .Gondoltam ,hogy ara gondol lent ,de nem kéne még előtte csinálni valamit?Mármint ,hogy fog beférni oda?Igazából ő már rengetegszer csinálta már, valószínűleg jobban tudja, hogy kell.
Férfiasságomra fogva helyeztem az Jimin feneke alá, mire összeszorította szemeit és ez egy határozott mozdulattal ült rám. Egy kéjes nyögés hagyta el szám, de mikor megláttam Jimin eltorzult arcát aggódva kerestem tekintetét.

-Jiminhh?- kérdeztem rá, hatalmasakat lélegezve .Nem szólt semmit ami nagyon megrémisztett.

-Kicsim.- vettem le szájáról a pólót ,és megláttam véres ajait .Ez a kölyök.

-Ha fáj miért csináltad?- bróbáltam magamról letolni de nem engedte azt.

- Mindjárth jobb leszhh .- nézett rám könnyes szemekkel.

- Szállj le rólam látom ,hogy rohadtúl fáj neked .- szóltam rá ingerültebben .

-Jó lesz Kookhh.- mielőtt bármit is mondhattam volna mozogni kezdett rajtam ,és igen ,ezért megérte várnom .Rettentő jóérzés fogott el ,és nagyokat nyögve hagytam Jimint érvényesülni.

-A számhh...- utalt a fedetlen területre ,mire megráztam fejem.

- Nehhm bajh.- éreztem, hogy bármelyik pillanatban elmehetek ,ezért segítve Jimint kezdtem el én is mozogni.

- Ott!- kiabálta fülembe, mire tettem amit kért .Nagyokat lökve találtam el ugyan azt a pontot többször is, a hangos nyögéseit hallva .Bekötött kezével fogta meg durván hajam és rántotta azt hátra.Nyelvét megéreztem sebemnél ,majd újra beleharapott a sértett területbe, mire fájdalmasan szorítottam össze fogaim. Ez a kettő valami isteni volt együtt .A fájdalom és az élvezet keveréke ,szinte magával ragadott engem és Jimint is.

-Kookh.- nyögte nevem fülemnél és valami meleget éreztem meg hasfalamnál .Jimin után és is gyorsan elmentem ,és nagyokat sóhajtozva próbáltam magam visszarántani a valóságba. Vállamon pihenő fiúra pillantottam aki behunyt szemekkel feküdt rajtam.

-Jimin.- szótam neki ,mikor már pár perce csak úgy fekszik mint egy hulla.

- Fáj a hátam a kádtól .- nevettem fel ,mire elmosolyodott de nem nyitotta ki szemeit.

- Mi van a szemeddel ?- kérdeztem rá.

- Csak nem akarom látni, hogy bántottalak téged .- takarta el az említett testrészét és felegyenesedett .Csukott szemmel próbált rólam leszállni ,mire felsóhajtottam ,ha így csinálja megint felizgulok rá.

- Nyisd már ki.- utasítottam de csak megrázta fejét.

- Akkor elmegyek innen .- fenyegettem meg fölöslegesen, hiszen úgyse mentem volna sehova. Mivel nem tett semmit így újra próbálkoztam.

- Randizni megyek Taehyungal.- erre a mondatra kipattantak szemei és elsőnek íriszeimbe nézett ,majd le nyakamra elszörnyülködve .

-Semmi bajom .- mosolyogtam, rá kivillantva fogaim.

- Annyira csúnya .- sírta el magát.

- Anya szerint jóképű vagyok .- próbáltam viccesen felfogni a dolgot.

-A póló kellet volna ,és akkor nem...- kezdett bele, de  gyors puszit nyomva ajkaira hallgattattam el őt.

- Én is hagytam rajtad egy- két foltot .- mosolyogtam rá.

- Igen foltokat, nem sebeket .- túrt hajába.

- Értsd meg ,hogy nem fáj-pöcköltem homlokon ,mire odakapott .

- Hé!- simogatta azt a felületet és mozdult rajtam egyet.

- Ha tovább csinálod még egy menetet követelek majd . - húztam közelebb magamhoz tarkójánál fogva.

- Én benne vagyok .- törölte le könnyeit ,és megszüntette a köztünk lévő távolságot.