S U T T O N

Egyre mélyebbre kerültem a hazugságokban.Bár én nem hazudtam Prestonnak mégis úgy éreztem,hogy kihasználom.Mert kihasználod.Segít rajtad te pedig a háta mögött intézkedsz.
Ez hülyeség.Ez nem így van.
-Kérlek ezeket pecsételd le.
-Igen.-kezdtem csinálni.Egy hete megint mit csinálok?Alig beszélek vele.Távol akarom tartani magamtól.Így a legjobb.
Kint pecsételgettem.Közben Preston valakivel bent beszélt.Kiabált...pontosítok.Már csak annyit hallottam,hogy bassza meg aztán megpillantottam Prestont.
-Kérem Miss.Bell szedje össze a holmiját és tartson velünk.
-Igen Mr.Blare.-kezdtem pakolászni.Az autóba ő mellém ült előre meg az idegen pasi.Fogalmam sincs kiez.Vele még nem találkoztam.Prestonra néztem.Hajtsd végre a munkád te ribi,mert különben bajba kerülsz.Preston így is úgyis elnök lesz.Bízom ebben.Lassan a kezére simítottam az enyém.Oda pillantott majd a szemembe nézett.Elvette a kezét és elő vette a telefonját.Mi ütött belé?

Semmi bajom sincsen.

Írta le.Oh...azt hiszi megakarom nyugtatni.Bólintottam.Hagytam őt.Most más.Most bunkó.Lehet tényleg csak álca az eddigi.Lehet tényleg csak arra hajt,hogy megfektessen.Miért mire gondoltál?Hogy egy kimért férfinak egy hisztis kis csaj kell?
Az út hosszú volt és kurva csendes.Ahogy megérkeztünk hátra vezettek minket egy terembe.Sok férfi volt ott.Ahogy beléptünk a tekintetüket rám szegezték.Közelebb simultam Prestonhoz és csak rá figyeltem.
-Szóval beleegyezel abba,hogy bevezessék?Muszáj lenne.Nem tudunk mit tenni.-motyogta az idegen Prestonnak.
-Kénytelen vagyok.
-Majd írd alá.
-Mit?-kérdeztem én is.
-Ez igazán nem tartozik rád Miss.Bell.-nézett rám Preston.-Menj oda.-mutatott pár nőre akik ott ücsörögtek és a telefonjaikba merültek.Asszisztensek.
-Mi?De Mr.Blare!
-Azt mondtam menj oda.Süket vagy?-rivallt rám.Meglepődtem.Hát tényleg igaz.Bólintottam és oda mentem.Leültem és figyeltem őt.Nem vagy a testőre.Nincs szüksége rád.Tudom.
Ismeretlenekkel társalgott.Legalábbis nem ismertem egyiket sem.Mikor idegen nővel is társalgott valami furcsa érzés kerített a hatalmába.Nevetgéltek és a nő egyszercsak belekarolt.Mi a szar?Mit fogdossa?Hülye picsa!De persze mi a szart is tennék.Oda megyek és bemutatkozok a gyakornokaként?Mutatkozz be a barátnőjeként.Úgy sem mondd majd semmit rá.Tényleg nem mondana.Leszartam a dolgot és felálltam,hogy elmenjek.Nincs értelme maradni.Nem szóltam neki csak leléptem.A telefonomat kikapcsoltam és egészen másnap délutánig tökéletesen aludtam.
Különben nem szoktam ennyit aludni.Ez most jól esett.De ahogy felébredtem egyetlen egy dolog idegesített.Az ajtó.Kopogtattak rajta vagy öt perce.Sóhajtottam egyet és feltápázkodtam.Kinyitottam és meglepődtem.Preston.
-Hát maga?-csupa víz volt.
-Milyen maga Sutton?!Tegnap este téged kerestünk.Ma pedig nem jelentél meg a munka helyeden.Azt hittem holtan fekszel valahol.
-Ja nem.
-Ja nem.De egyszerű vagy.Ti fiatalok mind ilyenek vagytok?-csattant fel.
-Fáradt vagyok maga pedig tökre elvolt a szőke ciklonnal.Legyen el vele.-hirtelen elvigyorodott.
-Tán féltékeny vagy,hogy nem te voltál a középpontban?
-A szart.
-Ne beszélj így.-sóhajtottam és mivel sejtettem,hogy nem fogja ezt abbahagyni bementem és elhasaltam az ágyon.Persze bejött.-Mi bajod?
-Mi a fasznak vittél oda Preston?Azért,hogy megalázd a gyakornokod?Te egy szemét politikus vagy.Ezzel is bebizonyítottad.-néztem rá.
-Ugyan mi Sutton?Te ezt akarod elhinni.De akkor hidd el.-állt fel és kiment.-Holnap időben legyél ott vagy kirúglak.-kiabálta.Sóhajtottam.
Másnap már az ajtaján kopogtattam.Kék farmer és egy szatén felső fedte a testemet.Kinyitotta és engem bámult.
-Nagyszerű,hogy megjelentél.-engedett be.Bementem és azonnal meglepődtem.Ugyanaz a nő ült az asztalánál.Faszkalap!Miafaszt képzel?Ezt direkt csinálja?Rohadj meg!-Miss.Bell itt vannak a papírok.Ezeket kérem nézze át.-nyújtotta át nekem.Meglepődve néztem rá.Nem sikerült az ágyba vinnie.Most már nem is akar.Ennyi.Csak kihasznált.Nagyszerű.
-Rendben Mr.Blare.-bólintottam.Kimentem és leültem a kinti porta részhez.
Az ajtót persze becsukta.Király.Sóhajtottam és átnéztem a papírokat.Semmi különös néhány eszme csere.Próbáltam hallgatózni.Micsinálnak bent?Miért csinálja ezt?Fogalmam sincs mit vártál.Egy csoró liba vagy.Igaz.Egy szegény a patkányok városából.
-Miss.Bell!-nyílt az ajtó.-Behozna két kávét?-nagyot néztem.Csak bólintottam.Vissza ment.Én megcsináltam a kávét aztán bementem vele.A nővel egymás mellett ültek és társalogtak.
-Itt a kávé.-tettem le a dohányzó asztalra.
-Köszönjük.-nézett rám a sátan maga.A szeme furcsán csillogott.
-Mr.Blare tudnánk beszélni?
-Mondja.
-Csak ketten.-suttogtam.
-Mondja Miss.Bell.Most.-vizslatott.
-A gyakornoka vagyok nem a baristája.Vagy talán tévedek??-emeltem fel a hangomat.A nő elképedve nézett rám.
-Preston te hagyod,hogy ez a kölyök így beszéljen veled?Te vagy a szenátor.Hogy beszélhet így?
-Sutton távozz.-biccentett az ajtó felé.Sóhajtottam egyet és kimentem.Kint,mint egy rossz gyerek leültem és a tanulni valómmal foglalkoztam.De eszembe jutott valami.Mi van,ha ez a riherongy Mr.White miatt van itt.Mi van,ha vele próbálja meg a tervet ami velem eddig kudarc...Nem!Nem hagyom.Csak bolond vagy és kurva féltékeny.
-Mr.Blare!-nyitottam be hirtelen.A nő egy idegbeteg fejjel pillantott rám.Egye meg a fejedet egy puma te vén szipirtyó.
-Mondd csak Sutton.
-Történt egy kis baj.
-Mi?
-Kint.
-Micsoda?-állt fel ijedten.Azonnal kifelé igyekezett.Mielőtt az a szuka kilépett volna az orra előtt bevágtam az ajtót.Oda álltam és minden erőmmel neki feszültem.-Mi történt Sutton?Ne játszadozz!
-Nem játszadozom!-ráztam a fejemet.Rámnézett.A szemei szikrát szórtak.-Én nem!
-Mi a franc bajod van?Olyan vagy mint egy féltékeny kislány.
-Nem vagyok kislány!
-Most leszel húsz éves.Minden vagy csak felnőtt nem.-megráztam a fejemet.-Engedj vissza.
-Nem.-ráztam a fejem.Olyan közel jött amennyire csak lehetett.Elállt a lélegzetem.Néztem a szép szemeket és megállt a világ.
-Engedj be.
-Nem.-ráztam a fejemet.
-Sutton!
-Nem.-sóhajtott egyet és a derekamtól fogva erősen eltolt az ajtóból.
-Nagyszerű.
-Ha bemegy oda haza megyek!-felnevetett.
-Ugye csak szívatsz?-pillantott rám.Az ajtó közben kinyílt.Közönségünk lett.
-Nem!-álltam a tekintetét.Felnevetett és beindult miközben betolta a nőt.Itt valami megtört.Megfordult,hogy bezárja az ajtót.-Akkor viszlát.-fogtam meg a cuccaim és eltűntem,mint a kámfor.

Sziasztok!Remélem ez a rész is tetszett!Ha igen mindenképpen jelezd nekem.
Szép hetet mindenkinek!💓💓💓💓