𝟮𝟵.
𝗜𝘇𝗮𝗯𝗲𝗹𝗹𝗮 𝗠𝗮𝗿𝗴𝗮𝗿𝗲𝘁 𝗥𝗼𝘆
- én nem megyek sehova- húztam fejemre a takarót hisztizve
- Izabella!- rántott le rólam a puha anyagot Nat
- de nincs kedvem bulizni- néztem rá mérgesen
- ismered Tonyt ha nem jössz magadtól akkor ő vissz le de pizsamástól- sóhajtott majd az ágyra dobott egy fekete nem épp sokattakaró ruhát
- na biztos, hogy nem ha le is megyek de ezt rám nem adjátok- ültem fel hirtelen
- márpedig felveszed- mondtam már, hogy utálom a többieket? Nem? Na akkor most mondom
- nem- vágtam rá
- de- húzott ki az ágyból mire én a földre zuhantam
- gyűlölek- néztem fel rá
- én is téged na készülődj van még kb. Egy órád- sétált ki nevetve
- ha ezt tudom esküszöm megöletem magam a New Yorki csata alatt- hunytam be szemeim majd nagy nehezem felkeltem a padlóról....
***
- Iza- sétált mellém Clint
- igen?- kiáltottam oda neki de a zenétől így is alig lehetett hallani
- ezt neked küldték- nyújtott oda egy borítékot majd az emberek sokasága között elindult valamerre
Barton példáját követve én is elindultam ki a nagy tömegből majd felindultam a lépcsőn. Egy random szobába benyitva csúsztam le a földre.
Remegő kézel nyitottam ki a borítékot. Nem tudom miért de féltem belle kezdeni a levélbe olyan rossz érzésem volt vele kapcsoltaban. De végül mégis belle vágtam a sorok olvasásába.
𝐾𝑒𝑑𝑣𝑒𝑠 𝐼𝑧𝑎𝑏𝑒𝑙𝑙𝑎!
𝑁𝑒𝑚 𝑖𝑠 𝑡𝑢𝑑𝑜𝑚 ℎ𝑜𝑙 𝑘𝑒́𝑛𝑒 𝑘𝑒𝑧𝑑𝑒𝑛𝑒𝑚. 𝑆𝑜𝑠𝑒𝑚 𝑖𝑟𝑡𝑎𝑚 𝑚𝑒́𝑔 𝑖𝑙𝑦𝑒𝑡 𝑑𝑒 𝑚𝑜𝑠𝑡 𝑢́𝑔𝑦 𝑒́𝑟𝑒𝑧𝑡𝑒𝑚 𝑚𝑢𝑠𝑧𝑎́𝑗.
𝐼𝑔𝑎𝑧𝑎́𝑏𝑜́𝑙 𝑐𝑠𝑎𝑘 𝑎𝑛𝑦𝑖𝑡 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑒𝑡𝑛𝑒́𝑘, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑠𝑎𝑗𝑛𝑎́𝑙𝑜𝑚 𝑎 𝑏𝑎́𝑡𝑦𝑎́𝑑 𝑛𝑒𝑣𝑒́𝑏𝑒𝑛 𝑖𝑠. 𝑂𝑘𝑢𝑛𝑘 𝑣𝑎𝑔𝑦 𝑖𝑛𝑘𝑎́𝑏𝑏 𝑜𝑘𝑎 𝑣𝑜𝑙𝑡 𝑎𝑟𝑟𝑎, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑒𝑔𝑦 𝑠𝑧𝑜́ 𝑛𝑒́𝑙𝑘𝑢̈𝑙 𝑒𝑙𝑚𝑒𝑛𝑗𝑢̈𝑛𝑘. 𝐸́𝑛 𝑠𝑒𝑚 𝑡𝑢𝑑𝑜𝑘 𝑠𝑜𝑘 𝑚𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛𝑡 𝑑𝑒 𝑎𝑧𝑡 𝑖𝑔𝑒𝑛, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑛𝑒𝑘𝑒𝑑/ 𝑛𝑒𝑘𝑡𝑒𝑘 𝑚𝑜𝑠𝑡 𝑖𝑔𝑦 𝑎 𝑙𝑒𝑔𝑗𝑜𝑏𝑏. 𝐻𝑖𝑑𝑑 𝑒𝑙𝑙 𝑛𝑒𝑚 𝑜̈𝑟𝑜̈𝑘𝑒́ 𝑓𝑜𝑔 𝑡𝑎𝑟𝑡𝑎𝑛𝑖 𝑒𝑧 𝑎𝑧 𝑒𝑔𝑒́𝑠𝑧....
𝐻𝑖𝑎́𝑛𝑦𝑧𝑜́𝑙 ℎ𝑒𝑟𝑐𝑒𝑔𝑛𝑜̋.
𝐷.𝐿.
A papírt össze gyűrve dobtam a szoba másik felébe. Nagy nehezen feláltam és a könyeimnek utatt engedve futottam ki a szobából.
Lent több embert is féllre löktem de nem érdekelt csak futottam a lift fellé. Minél előbb ki akartam inen jutni. Friss levegő kelett és csend.
Mire nagy nehezen túl teszem magam rajtuk nem, hogy jön egy láttomás a multról de még egy kicseszett levél is.
Emlékeztek mikor azt mondtam, hogy jobb lett volna ha megöletem magam a New Yorki csata allatt? Ezek után méginkább támogatom ezt az ötletett.
Engem ha megöregszem nem öregothonba hanem dilliházba raknak esküszöm. Sőt már inkább most indulok oda ezek mellett még a hajam is megőszül.
Nem elég, hogy leléptek de már még azt sem hadják, hogy elfelejtsem őket.
- vigyaz már!- kiáltott fell egy velem egykorú fiú mikor is fellöktem
- bocsánat- nyújtottam fellé kezem majd felhúztam őtt
Mikor körbe néztem már a torony alig volt látható. Clintnek igaza volt tényleg gyorsan futok.....
- hahó jól vagy?- lengette kezét szemem előtt
- persze de ezt inkább nekem kéne kérdeznem- nevettem fel
- James- nyújtotta kezét mosolyogva amit meg is ráztam- neked nem kell bemutatkoznod tudom ki vagy
- ohh- húztam ell a számat
- tudod ha már így fellöktél és még a kávém is kidőlt miattad meghívhatnál egyre- nevetett fel
- este van minden zárva a közelben- néztem rá komolyan
- ki mondta, hogy ma- kacsintott rám mire akaratlanul is mosolyra húzódtak ajkaim- és egyébként is ilyen ruhában máshova mennék veled- nézett végig rajtam mire én csak kezére csaptam
- fogd be!- hajtottam le fejem nevetve- ha holnap meghívlak egy kávéra akkor akkor kvittek vagyunk?- vontam fel a szemöldöm mire ő csak bólintott
- na nekem mennem kell szia- sétált ell
- várj már, hogyan hívjalak ell egy kávéra ha még csak a számodat sem tudom?- futottam utána
- tessék- nyomot a kezembe egy kis papírdarabott amin a telefonszáma díszelget- de mostmár tényleg mennem kell
- rendben szia.....
***
- mégis hol voltál?- kérzte kómásan Tony
- friss levegőre vágytam- feküdtem mellé
- máskor azért szólhatnál- mászott közelebb hozám majd rám emelte gyönyörű barna szemeit- agódtam érted- sutogta miközben melkasomra hajtotta fejét
- máskor szólok igérem- túrtam mosolyogva hajába
- tudod most ha nem érezném úgy magam mint akin átt ment egy kamion kiszednélek ebből a keveset takaró ruhából- simított végig combomon
- szerintem pont jó helyen van az rajtam is- nevettem fel
- a földön jobb helye lenne- mondta alig halhatóan majd következő pillanatban már csak halk szuszogását lehetett hallani
- neked is jó éjt- forgattam szemeim majd lehunytam azokat......
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top