Vini: (hátra megy a kertbe, ahol ott van Lucy, Judas és Sanyi, mellettük egy teáskészlet)

Sanyi: Nem! Ezt felejtsd el!

Lucy: Légyszi!

Vini: Mi folyik itt?

Judas: (hátradőlve egy széken limonádét szürcsölget) Lucy megkért, hogy játszunk vele teadélutánosat, mert Hope most nem ér rá. Rá akar adni egy hercegnős ruhát Sanyeszra.

Lucy: Sanyi, ne már!

Sanyi: Ezt add apádra.

Lucy: Nem lehet. Ő majd a királynős ruhát fogja felvenni.

Judas: (hirtelen előredől és kiköpi a limonádét) Tessék?!

Sanyi: (gúnyosan nevet)

Lucy: Na gyerünk, fiúk! Itt vannak a ruhák, mind a ketten a fürdőszobába és átöltözni.

Judas: Én... Én... Csak ha Sanyi is.

Sanyi: Azt felejtsd el!

Vini: Jaj, ne csináljátok már! Gyerekesebbek vagytok, mint Lucy. Irány a fürdőszoba! (betolja őket a házba) Judas, te majd ezért kapsz egy ingyen Whiskyt.(rákacsint a démonra)

Judas: Kettőt.

Vini: Sanyi, te meg egy szelet lekváros kenyeret. Na gyerünk!

Lucy: (tapsol örömében)

Judas: (nemsokára megjelennek Sanyival két földig érő, rózsaszín ruhában)

Vini: Tündériek vagytok, fiúk!

Sanyi: Kuss! Ez a ruha szörnyen kényelmetlen.

Judas: Nekem mondod? Alig jött rám.

Lucy: (felnevet) Gyertek! (kézen fogja Judasékat) A sütik már elkészültek. Felszolgálnál, Vini?

Vini: Ja persze. (fordul Sanyi felé) Hány cukorral kéri a teát, Miss? Eggyel vagy kettővel?

Sanyi: (gúnyosan) Nagyon vicces! Hárommal...

Vini: Máris! Mrs. Dymoss, ön is elbűvölően néz ki. A magassarkú hol maradt?

Judas: Mi?! Ne!

Lucy: Tényleg! Anya!

Judas: Ne... Nem, Lucy nem kell.

Hope: Mi az, szívem? (kinéz az ajtón, és elneveti magát) Ti meg hogy néztek ki?

Sanyi: (a fejét fogja) Ó, anyám!

Hope: Thomas! Hozd ide a telefonom, légy szíves!

Thomas: Megyek!

Judas: (feláll és odamegy Hope-hoz) Hope...

Hope: Ne, ne, ne! Ezt meg kell örökíteni.

Vini: (együtt nevet Lucyval)

Thomas: Itt van. Apa? Sanyi? (el kezd hangosan nevetni)

Hope: Judas, légy szíves álljatok Sanyival Lucy mellé, jó?

Judas: Ó, hogy az a...! Gyere Sanyesz!

Sanyi: (unottan) Megyek.

Hope: Ne morgolódjatok!

Lucy: Gyertek! (nagy vigyorral az arcán átkarolja Judast és Sanyit)

Hope: Nagy mosoly!

Sanyi: (erőltetetten belevigyorog a kamerába)

Judas: (leguggol és nyom egy puszit Lucy arcára)

Hope: Tökéletes!

Sanyi: Héj! Ez ki ne kerüljön a nyilvánosságra!

Judas: Miért ne?

Sanyi: (értetlenül Judasra néz) Judy, neked agyadra ment a tea, vagy mi?

Judas: Én ezt bátran felvállalnám a lányomért.

Vini: (szomorúan elmosolyodik) Szerencsés vagy, Lucy. Neked egy nagyon jó apukád van.

Lucy: (kihúzza magát) Tudom!

Judas: Valami baj van?

Vini: Nem, nincs semmi.

Hope: Na, azt hiszem ennyi. Játszatok tovább szépen! Thomas, te segítesz nekem?

Thomas: Aha.

Hope: Gyere! (bemegy Thomassal a házba)

Lucy: Vini! Gyere, most babázni fogunk!

Sanyi: (hátradől a fűben és felsóhajt)

Lucy: Ti is, fiúk!

Sanyi: Ne!

Lucy: De bizony.

Judas: Na Sanyesz, te kivel játszol? Én ezt a fehér hajú babát választom.

Sanyi: Igen? Akkor én meg ezt az... Aranyhajút.

Lucy: Az az enyém!

Sanyi: Na és akkor melyik az enyém?

Lucy: Mondjuk... Ez. (felmutat egy Bratz babát)

Sanyi: Hát ilyen ronda teremtményt még a...

Vini: (oldalba löki) Viselkedj!

Sanyi: Va-vagyis úgy értem, hogy... Elragadóan szép.

Lucy: Ugye milyen elbűvölő? Cloenak hívják.

Sanyi: Igen? (gúnyosan) Judy, a tiédet hogy hívják?

Judas: Hm, nem is tudom, mondjuk... Julia.

Vini: Julia?

Judas: Aha.

Vini: (forgatja a szemeit)

Judas: Nem értem. Miért ne lehetne Julia?

Vini: Cseppet sem a Judasból indultál ki, igaz?

Judas: Most komolyan, ebbe is bele kell kötnöd?

Vini: Az enyém Lucia lesz.

Judas: Tényleg? Hogy oda ne rohanjak. De gondolom egyáltalán nem a Lucyból inspirálódtál.

Vini: Na és ha igen?

Lucy: Héj!

Sanyi: Figyeljetek már oda! De neveletlenek vagytok.

Judas: Sanyi! Nem akarod esetleg megnézni, hogy bent vagyok-e?

Sanyi: Nagyon vicces vagy!

Lucy: Csend legyen! Elég volt! Játszunk már végre! Többet egy szót se halljak!

Sanyi: De...

Lucy: Csend!

Judas: Tiszta anyja.

Lucy: Apa...

Vini: Ej, nem tudtok hallgatni.

Lucy: Csitt!

Judas: Ez neked szólt, Vini.

Sanyi: Maradjatok már csendben! Figyelünk, Lucy.

Lucy: Na végre! Szóval...

Hope: Kész az uzsonna!

Sanyi: (megkönnyebbülten áll fel) Na ennek is vége, hál' Istennek. Most, ha megbocsátotok, vár rám egy lekváros kenyér. Alig várom már, hogy levegyem ezt a göncöt. Majd uzsonna után játszunk.

Judas: Hát ebbe meg mi ütött? Az előbb még türelmesen ült itt. Várj meg engem is, Sanyesz!

Lucy: (unottan) Remek!

Vini: Ne is törődj vele! Gyere! Menjünk mi is!

Lucy: Oké. (elindul Vini után)