*Ashton Irwin*

Tegnap nem jött Luke ami miatt Lara nagyon letőrt volt ,kishíján sírt amit én nem tudtam nézni és próbáltam felvidítani a bohóckodásaimmal ami hál istennek összejött.
Mondjuk ma reggel volt megint rosszul léte de ez most kicsit más volt. Nem 5 percig volt hányni hanem fél órát és sokszor voltak fándalmai pedig még csak délután kettő van. Van gyogyszer amit nem vehet be szóval ki kell bírnia szegénynek. Amikor fájdalmasan összecsuklik és védelmezően rakja kezét a hasára akkor összefacsarodik a szívem.

-Ash...félek-mondja szinte már a sírás szélén állva miközben arcát a mellkasomba fúrta. Egyik kezem hasán még a másikkal fejét simogattam nyugtatólag. Megéreztem hasán ,hogy egy aprót rugott a baba pont a tenyerembe. -Tudja ,hogya te bazi nagy tenyered....

-És te szereted a bazi nagy tenyerem...meg engem is-pusziltam halántékon.

-Mi lesz ha rossz anya leszek ,Ash?-váltott témát. Arcát rám emelte. Megláttam a könnyeket ott csillogni szemeiben. Pislogott egyet és már folyt is le a sós csepp arcán. Egyből törőltem le hüvelyk ujjammal és egy lágy csókban részesítem amit hevesen viszonoz is. A csók sós ízű volt és nedves a könnyeitől. Sírt. Tenyerem az arcára helyeztem majd lassan váltam el tőle. Sírt. Nagyon. Mostanában nagyon sokat sírt amiatt ,hogy mi lesz ha belehal a szülésbe vagy betegen születik a baba és ilyen hasonló dolgok miatt.

-Csodás anya leszel-suttogtam ajkaira

-De annyira félek-hunyta le szemeit.-fiatalnak érzem magam ehhez és mi lesz ha...ha mi se maradunk együtt sokáig?-szipogta. Szívem tőrt ezer darabra mikor ezt meghallottam.

-Szeretlek Lara. Te nagyon jó anya leszel, legfeljebb ém leszek rossz apa mert éretlen vagyok....és én nagyon sokáig leszek. Nem hagylak el Lara-kezdtem el puszikkal behinteni nyakát.

-Nagyon félek Ash-karolt át szorosan.

-Én is de ne aggodj. Veled leszek ha jön meg mindig-simítok végig kerek hasán mire még egyet rug a kicsi. Ezen elmosolyodtam mert nemsokára megszületik a kis csöpség aki csak még közelebb tart Larahoz.

-Mindig ezt csinálja ha érzi a jelenléted-kuncog fel Lara. Na ez már sokkal jobban tetszik.-Már most nagyon apás.

-Ugyan.....téged is ugyan úgy fog szeretni. Főleg ha lány lesz-hajoltam közel hozzá egy bárgyu mosolyal.

-Csak azt szeretném ,hogy a gyerek ne legyen olyan mint én. Ilyen senki kis szar-hajtja le a fejét szomorkásan. Ezek a hangulat ingadozások valami hihetetlenek.

-Ne mondj ilyet. Tökéletes vagy-hajoltam ajkaira. Olyan jó érezni puha csókját ,ahogy ajkait mozgatja és a PC! Na arrol ne is beszéljek. Imádom.

-Na és ha lány akkor milyen nevet szeretnél neki?-vette fel ismét a mosolyát.

-Nem is tudom....-gondolkodtam el-legyen.....Natalia.

-Én  a Shopia-ra gondoltam. Na de ha fiú?

-Akkor Michael-vágtam rá egyből. Nem, nem Mikey miatt. Csak szimplán tetszik ez a név.

-Ebben egyet....áh-kapott hirtelen hasához és egy fájdalmas grimasz jelent meg az arcán.-Ne...prücsök...csak....-nagy nehezen feltápászkodott de nagyon nehezen ment neki. Be görnyedt és görcsösen simogatta hasát. Egyböl pattantam fel és megtartottam őt.

Egy velőtrágoan nagy sikoly hagyta el torkát és könnyeit láttam lefolyni arcán. Azonnal urrá lett rajtam a pánik és mijor talpam alatt megéreztem valami nedveset na akkor el tudt volna ájulni.

-Jön...-nyöszörögte Lara. Hangja nagyon fájdalmas volt. Szemeim kistányér méretűre nőttek. Megráztam fejem és papucsom felkapva már rohantam is ki a kocsimhoz vagyis ezt tettem volna de inkább Larat amennyire tudtam kitámogadtam de nagyon nehezen tudott menni. Mikor beűlt gyorsan visszarohantam a házba a kulcsokért.

Inditottam a kibaszott motort és száguldottam szinte. Olyan erővel markoltam a kormányt ,hogy azt hittem eltörik. Lara próbálta vissza fogni magát de már nagyon sírt és szenvedett. Meg voltam ilyedeve ,valosággal beszartam annyira ilyesztő volt az egész helyzet. És az egész út két óra hossza!!!

******

Laraval az oldalamon rontottam be a korházba és már én is sírtam. Odamentem egy nővérhez aki egyből kapcsolt és már az orvosokkal már mentek is be a korterembe Laraval egy hordágyon.

Lábaim remegte és a körmömet szinte már rágtam. Féltem ,hogy valami baja lesz Laranak vagy a babának ,hisz a kicsi koraszülött és nagyon félek. A korterem előtti széken űltem és ráztam a lábam, rágtam a körmöm, folyt rólam a verejték és hallottam Lara fájdalmas kiáltásait vagy volt amikor azt kiabálta ,hogy "kérem....Ashton akarom!"

-ÁÁÁ!-Na ez volt a legnagyobb sikolya. Nagyon megilyedtem de mikor a kicsi hangját hallottam, hogy sír akkor hatalmasat dobbant a szívem.

Megszületett az én egyetlen kicsim....

*****

Nos asszem ez után már csak 2 rész lesz plusz egy epilogus és vége.....
Csak gondolt szolok
Szeretem eztva sztpryt szoval a masodik evadban mar gondolkodom de mahd meglatom

Puszi: Loki ❤