Na itt a kövi rész❤ remélem tetszeni fog.
Jó olvasást.

Reggel felkelni Lara mellett úgy ,hogy átkarolom és ő meg szorosoan hozzámbújav,egyszerűen fantasztikus érzés. Rég nem éreztem ilyet. Kinyitom szemem és a békésen szuszogó lányra nézek. Haja a párnán van szétterűlve, szája eltátva ahogy édesen szunyál. Kicsit közelebb kúszott hozzám. Ajkaira mosoly telepedett amin én is elmosolyodtam.

-Ashton....-motyog álmában. Ó szóval rólam álmodik...ez hm..hízelgő....-kérlek...-na jo ezt már inkább sóhajtotta.
Egyből elkezdett képeket gyártani agyam arrol ,hogy mit is álmodhat. Hirtelen pattantak fel szemhélyai és közben egyből a derekamra űlt.

-Szóval nem csak álmodtam-gondolkozott hangosan

-Nem bizony-mosolygok miközben megfogom derekát.
Éreztem, hogy megremeg , tenyere ami a mellkasomon volt ökőlbe szorította amit nem tudtam hova rakni.

Felsóhajtott majd le is szállt rólam magát takargatva. Berohant a fűrdőbe, magára is zárta az ajtót. Na jó ez mi a szar volt? Az elöbb itt a derekamra űlt a másik pillanatban meg kirohan mint aki megsértődött

*Lara Black*
Mi a fene volt ez? Olyan jót álmodtam és erre az álom majdnem igaz is. Ashton itt aludt velem, összebujtunk és ha nem szólok akkor az meg is történik. Nem ,nem fogok lefeküdni vele mert nem is vagyok belé.....szerelmes. Na de a gondolat menetemből a telefonom szakított ki amit út közben felkaptam az íróasztalomról. "Részvétem" -állt az SMS-ben. Fúrcsáltam ezt az SMS-t mert nem tudnék róla hogy valakim meghalt. Aztán nyílt az ajtó és anya lépett be megtőrt arccal. Elém sétált majd szorosan megölelt. Nem értettem semmit pláne akkor amikor anya elkezdett sírni.

-Anya ....anya mi a baj? -tóltam el magamtól finoman és a sírástól dagadt szemébe néztem.

-A bátyád....David....-na jó kezdtem aggódni , nem is kicsit.

-Mondjad már-kicsit türelmetlen voltam és már féltem is ,hogy mi lehet David-del.

-Autóbalesetben..meghalt. Szörnyet halt. -Előtőrtek könnyeim én meg csak ott álltam ledermedve és szólni se tudtam. Elernyedt a kezem és lerogytam a földre. Nem akartam elhinni, hogy a szeretett bátyám nincs többé. Nem fogja összekócólni a haja, nem fog megvígasztalni ha megbántott egy fiú, nem fogunk együtt nevetni ,nincs bátyám többé. Könnyeim eleredtek és csak összehúztam magam, fejem a térdeimre hajtottam és sírtam. Éreztem anya ölelő karjait és együtt sírtunk a bátyámért akit soha nem kapok már vissza. Ugyan akkor nyílt az ajtó és gondolom Ashton lépett be

-jesszusom mi a baj ?!?-hallottam ilyedt hangját és megéreztem nagy tenyereit vállamon. Lassan emeltem rá a tekintetem.

-Meghalt...a...a.. bátyám. -kimondani is fájdalmas volt. Egyből eleredtek könnyeim és semmire se gondolva bújtam Ashtonhoz aki szorosan karjaiba zárt. Hallottam ahogy anya kilép a fürdöszobából.

-Részvétem-suttogja Ashton
Annyira jól esik érintése és, nyugtató simogatása.

Éreztem ,hogy szép lassan lenyugszom de kicsit se távolodok el tőle. Szipogásom alábhagyott ,szívverésem.

-SSS...semmi baj-puszilta meg a fejembúbját.

Lelkem lenyugszik de a gondolat ,hogy a bátyám nincs többé nagyon felzaklat.
Éreztem ,hogy Ash olyan menyasszonyi stílusban felkap és bevisz a szobámba majd finoman lerak az ágyra mintha már egy tólpihétől is összetőrnék.

-Lara....pihenj. Ki kell ezt heverned mert látom mennyire megviselt. -simít végig arcomon. Belesimultam érintésébe

És ekkor jutott eszembe Luke. Szegénynek a szülei haltak meg és megigértem magamnak ,hogy segítek neki átvészelni a szülei halálát ,errefel ő sokkal jobban tartja magát mint én. Én teljesen összetörtem de ő viszont olyan jól leplezi a dolgokat mintha nem is történt volna semmi.

-Szeretnél egyedül maradni?-néz a szemebe teljes komolysággal
Erre csak megfogtam kezét és behúztam magam mellé az ágyba.
Szorosan hozzábújtam és  beszívtam azt a tipikus Ashton illatot ami teljesen elbódított.

Szükségem van most Ashtonra...hogy itt legyen velem és hozzábújhassak és ,hogy megnyugtasson szavaival.

-Maradj-suttogtam fülébe

-Rendben-helyezte egyik kezés vállam köré közben a fejem a mellkasára helyezte.-Gondolj arra ,hogy a bátyád nagyon szeretett téged és még mindig itt van veled csak itt-Szabad kezét a mellkasomra rakta-Itt van a szívedben -mosolyog rám nyugtatólag.

Ajkam beharaptam ahogy Ash egyre lejebb csúsztatta nagy tenyerét és lassan simít végig ruhán keresztűl a mellemen. Lehunytam a a szemem és felsóhajtottam......

-Ash...-suttogtam.
Mind a két kezét a derekamra csúsztatja majd lassan a derekára ültet. Vágyok rá, vágyok arra ,hogy simogasson, vágyok arra,hogy csókoljon és vágyok arra ,hogy ...hogy...bennem legye. Akarom Asht csak eddig hevesen tagadtam. Már azóta akarom mióta megláttam a buszmegállóban.
Lágyan lehúz  magához és finoman érintette össze ajkainkat. Egyből szétnyitottam szám és hagytam ,hogy ő irányítson.

-Lara...egy kis időre elfeletthetem veled a dolgokat???-suttogja ajkaimra. Forró lehellete bizsergette bőröm amitől libabőrözni kezdtem. -Szeretném látni ,hogy boldog vagy -csókolt bele a nyakamba.

-Ash......-csak ennyi telt tőlem.
Az agyam már nem működött és ellepte az a bizonyos rózsaszín köd.

Kezét felvezette pólóm alá majd lassan lehúzta rólam. Ám egy határozott mozdulattal fórdított helyzetünkön. Én voltam alul míg Ash a két kezével  fejem mellett támaszkodott. Elkezdte egyre  lejebb csókokkal behinteni. nyakam egyre lejebb. Ez az édes kínzás nagyon tetszett és nem akartam ,hogy abba hagyja ..DE!!! Nem akarom így elveszíteni a szüzességem még. Minden álmom ,hogy Ashtonnal megtörténjen de nem így de már megállni se tudunk mert gondolkodni se tudok nem ,hogy még le is állitsam.

-Megáljak?-tette fel a kérdést mintha csak olvasott volna  a gondolataimba

Kicsit hezitáltam de aztán arra jutottam ,hogy....

-Ne merészelj megálni!-szóltam kicsit erélyesebbem amin csak kuncogott....

********

Meghoztam a kövi részt...ismét telón irtam szóval elnézést a helyesírási hibák miatt de attol  remélem tetszett.
Elgondolkodtam ,hogy irjak e +18-as részt is vagy jó így is.
Szerintek???