*Ashton Irwin*

Nos a kicsi itthon van mert tegnap hazahoztam. Lara már annyira aggódott ,hogy a körmét rágta és folyton a haját piszkálgatta. Már nek tudtam nézni mikor már két napja csinálta. Meg hát nekem is hiányzott a kicsim. Most is nézi velem a focimeccset. Nálam sőr van, nála meg dobozos almalé az szívószálas. Bírom ,hogy ugyan olyan pózba van szétterülve mint én és tökre ugyan úgy fikázza azt a csapatot amit nem szeret. Olyankor mintha magamat látnám kicsiben. Mindenki ezt mondja amugy is de szerintem hasonlít Lara-ra is.
Látott már dobolni is és azt is mikor a srácokkal zenéltünk. Úgy vihogott és tapsikolt akkor. Na akkor én is vigyorogtam mint a tejbe tök. És ha csak vissza emlékezek egyből mosoly húzodik ajkaimra.

Lara ígérte ,hogy vigyáz a kicsire és addig elmentem Luke-ékhoz és kicsit zenélünk. Régen volt már ez és most kicsit jó ,hogy elszabadulhatok a felelősségtől és újra az a tomboló felelőtlen nevetséges srác lehetek. Beültem a dob mögé és hosszas vita után eldöntöttük ,hogy melyik dal is játszuk el. A What I like about you-ra esett a választáunk. Na abban aztán kitombolhatom maga. Úgy kezdtem ütni a dobot mintha az életem mulna rajta. A srácok szintén úgy pengették a gitárt....
Nem bírtam megálni és én is velük énekeltem és közben nagy állennel ütöttem a dobot. A gitárszólónál meglátom ,hogy közönségünk is van. Lara volt az és a kicsi Mikey. Mind e ketten vigyorogta és a fiam még tapsikolt is és kacagott. Az én arcomon is hatalmas mosoly jelent meg.
A szám végén Mikey odarohant hozzám mire én az ölembe űltettem. Megpuszilgattam vigyorogva a nyakacskáját amin jót kuncogott. A többiek meg egy "óóó de cukcsimukcsi!" után elnevették magukat.....

Akkor még csak 2 éves volt de már tudott beszélni....csak hát babanyelven. Kevés szót akkor már ki tudott mondani. Mondjuk a brokolli helyett azt mondta ,hogy kobroki amin mindig jót nevettünk.
Egyszerűen imádom a kiskölyköt és a személyt is aki megszűlte. Lara. Életem szerelme még mindig. Emlékszek mennyire megtetszett egy pillantásból mikor előszőr láttam meg a buszmegben. Akkor tudta ,hogy engem bámúl és mikor ezt tudtára adtam akkor tökre zavarban volt.

Éreztem a pillantását magamon. Szinte kiéegetett. Tetszett igazából ,hogy bámul. Nem tudom ki ez a lány de eléggé csinos.

-Tán ennyire jó hapi vagyok?-tettem fel neki a kérdést egy mosolyal.Egyből elkapta rólam a tekintetét. Milyen kis cuki. ZAcarban van.-Hallgatás beleegyezés-mosolyogtam továbbra is és rá emeltem tekintetem. Zavarban van és tök szép ez a lány. Nem ismerem de tetszik. Tetszetős...

Istenem már akkor bejött. Azzal a pirospozsgá arcával nagyon aranyos volt.....

-Apaaaa!!!-hallom meg a fiam....hát nyafogására.

-Igen?-kapom az ölembe

-Éhes vagyok-duzzogott be.

-Együnk?

-Igen! Anya mit főzött?-karolta át a nyakam aprócska karjaival.

-hát ez jókérdés....

......

Lassan ket het utan itt a resz. Eleg rovid lett tudom de most csak ennyivel tudok szolgalni.
Remelem tetszett