Pihegve terűltem el Ash mellett. Vigyorom lekaparhatatlan volt viszont kb ilyenkor szokott már felkelni a kicsi ezért gyorsan magunkra kaptuk a ruháinkat majd gyorsan visszabujtunk az ágyba. Igen szegénykémnek mostanában rossz álmai vannak és nem egyszer jött át sírva, a maciját szorongatva.

-Anya....-hallom meg a édes hangját.

-Na...gyere-kúsztam kicsit arébb majd hallom ahogy Mikey odasiet az ágyhoz majd felmászik és befészkelődik közém és Ash közé.

-Rosszat álmodtál prücsök?-kérdezi Mikeyt Ash. a kicsi felé fordult.

-Igen. Azt álmodtam ,hogy elköltöztetek és engem itt hagytatok-hallom meg szipogos hangját majd azt is ,hogy sírt. Szorosan Ash-hez bújt aki szintén szorsan őlelte. Hátulról gyengéden és is átkaroltam.

-Semmi baj. Csak egy rossz álom. Anya és apa sose tenni ilyet veled. -nyugtatgatta majd egy puszit nyomott a buksijára.

-Szeretünk, kicsim. -nyomtam én is egy puszit a fejére.

-Bi...-biztos?-szipogta. Istenem ,a szívem tőrik ezer darabra mikor ilyeneket kérdez. Hát persze ,hogy szeret! Imádom! Az életem értelme.

-Persze. Nagyon szeretünk. Nagyon fontos vagy nekünk és amit álmodtál az sose fog bekövetkezni.

-Akkor jó. Jó éjt-bújt még közelebb Ash-hez

-Jó éjt kicsim-mondtuk egyszerre Ashtonnal.

Arcomon egy mosoly volt amit isten se tudott lekaparni. Ezzel a mosolyal az arcomon hunytam le a szemem és hagytam ,hogy elragadjanak az álmaim.

********

Reggel az ágy szélén kelltem. Lassan nyitom ki szemeim és a nap majd kisüti a retinám. Laposakat pislogtam majd lassan ébredeztem. Másik oldalamra fordultam ahol megpillantom a kicsit. Hátán feküdt, egyik keze a hasán még a másik a feje felett. Szőke bongyori haja kócosan terűlt szét a párná. Majd a nagyobbik Irwinre pillantok. Egy az egyben ugyan úgy feküdt mint a kicsi Mikey. Csak annyi külömbséggel ,hogy neki szája is nyitva volt és hát még a takaró alol is jól kivehető volt a reggeli kis "problémája". Elmosolydtam majd a lehető legkevesebb mocorgást kelltve fel is űltem de az akcióm vízbe fulladt mert a kicsi is fel kellt és mellém űlt mosolyogva. Vissza mosolyogtam rá majd karjaimba vettem és úgy sétáltam le a konyhába.

-Nos...mit szeretnél reggeli-ebédre?-néztem felhúzott szemöldökkel.

-Palacsintát!-válaszolta mosolyogva.

-Azt is ehetünk de előbb tudod valami rendeset kell enni-mondtam mire bevágta a durcát-Mi lenne ha spagettit ennék és megcsinálnánk mielőtt jóapád letolja a képét?-mondtam de még mindig durcizott. Ezért nyakába pusziltam majd arcát leptem el anyai puszijaimmal mire neventi kezdett. Az az édes nevetése megdobogtatja a szívem. Annyira szeretem hallgatni édes kacagását és látni mosolyát. Melyik anyuka nem szereti ha a kicsikéje boldog?
Ám ezt a meghitt pillanatot az ajtón való kopogas zavarja meg. Letettem a kicsit aki megfogta a kezem majd így idultunk el ajtót nyitni....pizsomában. Leveszem a kulcsot majd nyitom az ajtót és ki is tárom. Luke állt az ajtóba a maga mosolygós fejével.

-Luke bácsi-engedte el a kezem Mikey majd tapsikolni kezdett örömében.

-Szisztok-puszilt engem arcon majd lehajolt és karjaiba vette a gyerekem-Szia prücsök.-nyomott neki is az arcára egy puszit. Arrébb álltam ,hogy be tudjon jönni. A kicsivel a kezében indult el a nappaliba ahol leült és Mikeyt az ölébe ültette. Én mentem a konyhába ,hogy fel rakjam főni a tésztát aztán az órára néztem. Déluntán kettő van.

-Kicsim! Szólj a lusta jóapádnak ,hogy kelljen fel!-kiabáltam ki

-Oké anya!-szólt vissza a fiam. Hallom ahogy nevetve megy fel a lépcsőn.

Még én várom ,hogy főjjön a kibaszott tészta , pár perc múlva már hallom is ahogy a kicsi nevetve űl vissza Luke őlébe.

-Csövi-köszön Luke.

-Csá-hallom meg Ash kelés utáni dörmögős hangját. Léptei egyre kölelebbiek majd hallom az ajtó nyitódást és csukódást. Nagy tenyerei derekamon majd nyakamba puszilt. Lehunytam szemem és mosolyogtam.-Rám küldöd a gyereket ,asszony?-suttogja fülembe

-Igen, hogy told le a segged-kuncogtam.

-Pedig pont rólad álmodtam-egyik kezét lesimította a fenekemre mire egy hallk sóhaj szaladt ki ajkaim közűl. Letettem mindent ami a kezembe volt és hátranyulva a hajába vezettem kezem.

-És mit?-sóhajtottam ahogy puszijaival hitette be nyakam.

-Tudod te azt nagyon jól-suttogta a fülembe. Szembe fordultam vele és habozás nékűl estem neki ajkainak. Ezt nem lenne szabad mert a kicsi oda kint van Luke-kal és meghalhatja. Az nem is baj ha Luke meghalja csak a kicsi nem akarom ,hogy hallja. De egyszerűen nem bírok magammal de most muszáy lesz.-Ash...abba kell hagynunk-mondtam de a kezem igen csak boxerja szélével babrált már.

-Nem úgy tűnik mintha le akarnál állni...-mosolyogott bele nyakam bőrébe.

-Nem akarom ,hogy Mikey meghallja....-toltam el magamtól mire csalódottan felnyög-sajnálom baby de ne most-simítok végig borostás arcán. Felpipicskedtem és egy lágy csókot adtam neki. -A reggeli ebéd jó lesz spagettinek?

-perfect...

******

Puszi: Loki❤