FÉL ÉVVEL KÉSŐBB

Ashton Irwin

Két éve. Két kibaszott éve vagyok Luke mellett a legboldogabb. Hogyan máshogy is lehetne megünnepelni ezt az egészet? Na? Persze, hogy egy klisé dologgal de viszont két éve vagyunk együtt. Fél év alatt sikerült átgondolnom a dolgokat, miközben dalokat írtuk, csinálgatjuk az albumot, elbohóckodunk Malummal. Mindig ha néztem Lukeot, egyre jobban csak beleszerettem ,ha ez még lehetséges.

Na de vissza a jelenbe. Kézen fogva sétálni a tengerparton miközben majd megesz az ideg ,hogy hogyan is kezdj bele abba hogy megkérd életed szerelmét...hát...fantasztikus.
De aztán csak elvigyorodtam és random felkaptam Lukeot. Lábait egyből derekam köré kulcsolta egy roppan férfias sikítás után.

-Két éve boldogítalak.-lehelte ajkaimra.

-És halálomig boldogíthatsz.-Suttogtam én is. Megszünt a távolság majd egy édes csókba forrtak össze. A csók közbe lassan leraktam majd mikor elváltam tőle akkor megfogtam a jobb kezét. Félek. Rettentően. Esküszöm sose éreztem ennyi dolgot egyszerre. Félelem, idegesség, de közbe szerelem is. -Luke...

-Igen?-vigyorgott. Ez a mosoly, vigyor ,nevetés az én kis kincsem amit sose akarok elveszíteni.

-Egy ideje gondolkozok ezen. Vagyis...kicsit több mint fél éve.

-Igeeeen...

-Nem tudom, hogy kezdjek bele. Na szo. Elkezdem valahogy.-kuncog a bénaságomon. -Két év. Igazából sose hittem ,hogy két év múlva is együtt leszünk vagy ,hogy ez a kapcsolat kibír mindent. Két hárpiát, rosszakarókat, egy szakítást, vitákat. Mindent. Nos tudod én már...konkrétan az ismeretségünk eleje óta oda vagyok érted. A szemed, a szád, a hajad, a nevetésed, a mosolyod. Minden eltud varázsolni ami veled kapcsolatos.-simítok lágyan végig arcán.-Tudod amig csak...szex és más semmi kapcsolatba voltunk...akkor még...féltem az egésztől de mostanra már annyira erősek a szerelmi szálak amik hozzád kötnek ,hogy még egy árvizet is kibírna. Minden kis porcikám szerelmes beléd.-ahogy elmondtam kis monológom, láttam Lukeon ,hogy legszívesebben sírna. Meghatódott ami annyira aranyos.

-Ash...-szipogott egyet, majd egy kis kósza könny is lefolyt arcán. Letöröltem egy mosolyal az arcomon.

-Te vagy a mindenem, Béb. Szóval...azt akarom kérdezni ,hogy...leszel örökre az enyém?-Kezdtem el kutakodni a hátsó zsebembe mégnem megleltem amit akartam. Nem egy csicsás dologra kell gondolni. Csak egy egyszerű kis karika gyűrű. Sima ezüst. Amilyen Luke ízlése.

-TE JÓ ISTEN?!?!-Kapja a szája elé a kezét majd egy hatalmas vigyorral az arcán, hevesen bólogatni kezdett. Az ujjára húztam majd egyből ajkaim után kapott.

Éreztem ahogy vigyorog a csók közbe. Szorosan fogtam közre derekát és úgy tartottam mintha az életem múlna rajta.

Mi az amit kedvelek Lukeban? Minden. Minden kis apró porcikáját.

...

Vége.
Végleg. Sajnos a WILAY szeria ennyi volt. Vegleg vege. Nos tudjatok eleggel eszreveheto a fejlodes. Az elso eva kis hebrencs szar, a masodik is es a harmadikba latszik jogy probalkoztam es ez a negyedik nem is olyan rossz. Szoval. Amugy szerettem irni nagyon. Bar sztem nem ez a legjobb irasom de alapjaba veve meg vagyok elegedve vele. Koszonom a sok megtekintest, voteot es kommentelot. Lassan egy eves a sztory. Asszem oktober vegen ,november elejen kezdtem el irni. Nem emlekszek mar pontosan de nemsoka egy eve uristen!
Szoval megegyszer koszonom.
Elkezdtem egy uj ficit is ha mar itt tartunk. Annyit elarulok hogy az is Lashton. Nem tudom mikor kerul ki de egyenlore meg nem.

Luv ya gyermekeim. 😍