Szünet/5
Elég nehéz gondolkodnod, hogy ,hogy old meg a találkozást egy ribanccal amikor épp a szerelmed ölében ülsz és vadul faljátok egymás ajkait és közel vagytok ahhoz, hogy dugjatok. Lovagló ülésbe, azt kifelejtettem. Hajnali négy óta itt hesszelünk és most reggel kilenc óra van.
Ash levette a pólóm amit eldobott valamerre majd nyakamhoz hajolt. Már kapásból tudja ,hol a gyenge pontom úgyhogy ott kezdte el szívni bőröm. Tenyereim a hullámos tincsei közé vezettem és élvezettel túrtam a tincsei közé.
-Ash...-Sóhajtottam. Kezdi a vágy ellepni az agyam.
-Fogadni merek ,hogy attol elmész ha csak ennyit csinálok és közbe olyan dolgokat mondok....-itt a fülemhez hajolt.-Amik mocskosabbak mint egy esőbe hagyott sáros ,gumicsizma.
-Csináld.-nem tagadom ennek igazát mert lehetséges amugy.
Nos nem is szarozott hanem egyböl a boxerom alá vezette tenyerét és bele is markolt a fenekembe. Kulccsontomhoz hajolva azt puszikkal kezdte el halmozni.
-Biztos? Olyan dolgokat művelnék veled amiket kimondani is furcsa.
-Biztos.
-Nos ezesetbe...-egy ügyes mozdulattal a kanapén találtam magam és ő meg a lábaim közt. -Fognék egy rossz pólót és azzal kikötöznélek az ágyhoz.-kezdte el ismét puszikkal elhalmozni. Minden egyes kis puszi után szinte forrt a bőrőm. Nedves csíkot hagyott a puszijainak ösvénye. -Aztán bekötném a szemed csak, hogy jobban kínozzalak. De viszont a farkaddal közbe művelnék olyan dolgokat...
Nos a farkam már ennyitől kezd szétrepednu rajtam mert komolyan mind ebbe bele gondolvan...Tyűha. Ahogy hajába túrtam ismét, kicsit lejebb kezdtem nyomni a fejét.
Hirtelen markolt bele fenekembe amire aztán rá is csapott.
-Aztán oly' keményen meglovagolnálak...-beharaptam alsóajkam ahogy ez a három szó elhagyta a száját. Ujjait beakasztotta a boxerem szélébe majd kicsit lejebb tolta de aztán le is vette. Olyan megkönnyebbülés esett rám mikor merev farkam kiszabadult a rabságból.
-Ash!-fogtam meg arcát majd közel húztam magamhoz.
-Mondjad Béb!-egy szexy félmosolyt villantott rám.
-Dugj meg.-suttogtam ajkaira de aztán meg is csókoltam.
-Kívánsága parancs.-lehelte.
...
Délután kettőre jutott eszembe ,hogy biza beszélnem kéne Arzykával és ez pont aközbe jutott eszembe ,miközben az ágyba smárolunk Ashtonnal. Igen ,smárolás közbe random eszembe jutott Arzyka. Kicsit se fura. Mikor Ash elvált tőlem ,csak lihegve néz a szemembe de aztán elmosolyodik.
-Szeretlek.
-Én is téged.-simítok végig arcán. De aztán az én mosolyom lelohadt.-Fel kell hívnom Arzayleat.
-Nem lehetne később? Most olya jó ez.-puszilgatta nyakam mire beharaptam alsóajkam ,hogy ne sóhajtsak fel.
-Már csak a ma meg a holnap van a szünetből és mennünk kell Olaszba. -nyökögtem.-Muszáj beszélnem vele.
-Majd beszélsz vele később.
-Nem!-toltam el magamtól Asht. Meglepődtem még saját magamon is de aztán csak kimásztam alóla és fogtam a telóm majd a boxerom felkaptam magamra.
Felsóhajtottam ahogy bevágódtam a konyhába és Arzy számát kerestem a telómba. LA-ban most szerintem este van mint ahogy Ausztráliába. Hát ez van. Ha ő is zaklat éjszaka kellős közepén akkor én is zaklatom őt.
Remegő ujjakkal a hívásgomra nyomtam majd vártam ,hogy felvegye. Szaggatottan vettem a levegőt mert kurvára ki vagyok akadva ,hogy mégis mi a rákot akar ez a nőszemély. A sokaid kicsengésre felvette, bár eléggé kényes hangka volt.
-Szia!-köszönt. Hallatszott hangján, hogy most kelt fel.
-Mit akarsz tőlem?-vágtam egyböl a közepébe.
-Mi?
-Mi a túrót akarsz? Minek zaklatsz az SMS-eiddel?
-Luke...ne izélj már. Csak beszélni akarok veled normálisan.
-Hun a rákba vagy?
-Los Angeles. Itt hajnali egy van. -motyogta majd beleásított a telóba.-Miért te nem otthon vagy most? Úgy tudtam szünetetek van.
-Igen de én Bécsbe maradtam Ashtonnal. Szóval ha beszélni akarsz velem akkor megoldtható ,hogy valahogy ide told a képed? -tettem fel a kérdést. Minél hamarabb véget akart vetni ennek a beszélgetésnek.
-Ne legyél már bunkó!-szól rám.
-Akkor ne zaklass!
-Jó majd a reggelivel megyek és estére ott leszek. Vagyis nektek este.
-Oké. Szia.
-Szia.
Ezzel le is raktam a telót és úgy megkönnyebbültem. Észre se vettem ,hogy Ash mögém jött. Átkarolta a derekam majd a nyakamba puszilt. Egyből lenyugodtak idegeim és csak finom érintésére, és érzékeny puszijaira, csókjaira koncentráltam. Mindig tudja mit kell csinálnia ha ideges vagyok.
-Minden oké Béb?-suttogta.
-Igen. Semmi baj. Holnap este már irt lesz a kis...-nem fejeztem inkább be hanem kifújtam a levegőt.-Bocsánat ,hogy úgy ellöktelek csak...-sóhajtottam-...csak ideges vagyok.
-Semmi baj Béb. Megértelek.
-De! A reggel fantasztikus volt.-Fordítom hátra a fejem és ő meg előrébb hajol a vállam felett.
Kissé idétlen de mégis oly' édes csókba forrtak össze ajkaink. Imádom ahogy csókol. Egyszerűen ezt nem lehet megunni. Sose fogom.
Kezem hátravezetten hajáb és kissé meghúzt tincseit. Ezt is imádom. Bár mostanába tervezte levágatni. Kár pedig imádom ezt a göndörkés-hullásom haját.
-Ne idegeskedj. Semmi baj se lesz. Hidd el. Beszél veled, ha szerelmes beléd akkor megszívta. Ennyi. -rándított vállat mire mosolyogva megforgattam szemem.
-Igen csak...Arzy az...nem is tudom. Képes rá ,hogy...hogy olyat csináljon ami félreérthető és megint összevesszünk és nem akarom ezt mert kibaszottul szere...-nem hagyta ,hogy befejezzem mert megint elhalgattatott csókjával. Mindig ezt csinálja ha azt akarja ,hogy foglyam be és...tetszik ez a modszer. Egyszer az lett a vége ,hogy hangosabb lettem, nem, hogy még hallkabb...khm...-Szeretlek.-Fejeztem be a szót vigyorogva mikor elvált tőlem.
-Akárhányszor mondod ki, mindig megáll a szívem. Tudom kicsit nyálas vagyok de...ez az igazság.-motyogta pirulva. Olyan ritka ha zavarba van és olyankor olyan édes. Édesebb mint alapból. Szembe fordultam vele majd karom a nyaka köré kulcsoltam.
-Szeretlek. Szeretlek.-egy puszi a nyakára- Szeretlek.-A vállára-Szeretlek.-az ajkaira.
Annyiszor mondom el akárhányszor akarja mert...hiába találkozok Arzyval, és ha hajt rám, attol mèg Ashton marad az igazi, mindig. Ez sose fog megváltozni.
...
Most van egy csomo idom szilo elott szoval megirtam a reszt. A helyesirasi hibak miatt bocsanatot kerek megint 😅
Amugy remelem tetszett.
Mostanaba elcsendesult a tarsasag. De nem baj.
Pusszantas gyermekeim
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top