Hirtelen jött ez a hideg. Egy hétig olaszba azért jó volt. Meleg, strand idő és olyan hőség ,hogy majd bepállik a lukad de itt Norvégiában...majd befagy a picsád. Nagykabátba vagyok az isten szerelmére. Calum konkértan annyira fázik ,hogy két kabát van rajta.
Két hét gyerekek és otthon fogok lenni és másnap...Ashtonnal, nála. Most viszont idő nincs. Egy kibaszott interjún vagyok de csak egyedül. Ash meg Malum addig szétnéznek a városba. Mondtam Ashtonnak ,hogy vegyen nekem valami édességet.

-Luke...milyennek érzed Norvégiát?-kérdezi a magas, szőke ,kék szemű nő. Komolyan ez a nő állva olyan magas mint én. Olaszba meg olyan alacsony lányok voltak ,hogy alig értek a hónaljamig.

-Kibaszott hidegnek.-adtam a tömör választ.-Komolyan. Majd befagy a lukam. -ezen a nő felnevetett. Haha nagyon vicces! A te lukad hozzá szokott má' ehhez a fogcsikorgató hideghez de az enyém csak Ash méretes farkához van hozzá szokva és nem ehhez a kurva hideghez.

-Szóval kezdjük inkább.

-Szerintem is.-morogtam. Nem volt kedvem ehhez de hát nem ellenkezek a nagyfőnökkel inkább.

-Mióta vagytok túrnén?

-Vagy négy hónapja. Nem tudom de már régóta.

-És nem érzed a családod hiányát?

-Hogyne érezném! Nagyon hiányzik a családom de már csak két hét és újra otthon leszek. A MELEG ausztráliában. -hangsúlyoztam.

-És milyennek látod az európai rajongókat?

-Rajonganak. NAGYON! Nem százassával vagy tizessével jönnek...ezressével! Meglepett ,hogy ilyen sok rajongónk van itt is.

-Ugyan ,hisz mindenütt ismernek már titeket!-vigyorgott a nő.-Egyesek szerint eléritek egy nap a One Direction nagyságát.

-Nem hiszem. Ők a legismertebb banda a világon. Nehéz lenne őket lepipálni. Meg hát kicsit másmilyen műfajban is utazunk mint ők. De akkor is ők a legjobbak. Csók 1D!-mutattam peace jelet a kamerába egy mosolyal.

-Ki tudja. A következő kérdésem...Ash.-na jó. Már nem tetszik de hátha...HÁTHA ez a nő normálisan kérdez.

-Igen?

-Mióta is vagytok együtt?

-Két hét múlva lesz másfél éve.

-Nem untok egymásra ,hisz minden nap látjátok egymást?

-Nem tudok sose rá unni.-haraptam be alsóajkam.

-És ,hogy jöttetek össze mert ez a mai napig rejtély maradt?-látszott a nőn ,hogy tényleg érdekli és...semmi hátsó szándéka sincs. Csak végzi a dolgát mint ahogy egy NORMÁLIS interjúsnak kell. Ez meglepett mert látom ezen a nőn ,hogy legalább ő egy normális.

-Hát...jó. Elmesélem. Nem egy nagy dologra kell gondolni. Igazából ez egy úgymond barátság extrákkal kapcsolatból indult. Igen jól hallotta. Szóval ez a barátság extrákkal dolog fél évig tartott köztünk. Egy nap viszont kicsúszott a számon ,hogy "szeretlek".-Azt ,hogy mit csináltunk közbe azt inkább nem osztom meg a néppel.- ki voltam akadva mert féltem ,hogy Ash el lök ezek után magától és nem fogok kelleni neki.

-Ooo ez de édes! Meséld tovább.-támaszkodott a nő az fotel egyik karfáján mosolyogva.

-Senki se nézi ki belőlem de sírtam egy estén át. Aztán másnap jött Ash és...bevallotta ,hogy az érzéseim nem viszonzatlanok. Hogy mikor kezdtem érezni iránta azt mai napig nem tudom de hát nem baj. A lényeg ,hogy vele vagyok boldog. És senki, ismétlem, SENKI se veheti el tőlem!

-Luke, ez nagyon aranyos! Nem is tudom miért voltál ki akadva mert hát el kell ismerni ,hogy te egy ellenálhatatlan fickó vagy. Na meg Ashton se egy utolsó falat ám!

-Ódákat tudnék zengeni Ashtonról! Még szó szerint is hisz énekes vagyok!

-Jujj! Nagyon kíváncsi vagyok! Szoktátok becézni egymást?-nézett rám kislányos kíváncsisággal. Mocorgott a helyén. Jaj tényleg érdekli! VÉGRE EGY NORMÁLIS INTERJÚS! És egész aranyos, hogy így érdeklődik.

-Hát inkabb Ash engem. Én csak Ashnek nevezem vagy babynek néha. Ennyi.

-És ő ,hogy nevez téged?

-Hát...baby, kicsim, szívem, drágám, pingvinem,...de amugy főleg Bébnek nevez.

-Ez honnan jött?-kuncog.

-Még ő maga se tudja.-nevettem én is hallkan. -De...szeretem ha úgy nevez.-rándítok vállat.

-Szüleid, hogy fogadták ,hogy egy sráccal vagy együtt?

-Egész jól. Persze a bátyam ,Jack az tudta a dolgokat. Csak neki mertem elmondani először.

-És Ash szüle...

-Anyja van csak.-vágtam közbe.-Ő is jól fogadta meg a testvérei is.-mosolyogtam majd lassan pislogtam egyet.

-És...,hogy tervezitek megünnepelni a dolgot?-hozogatta a szemöldökét. Kuncogtam, kezd jobb kedvem lenni.

-Hááát...most mondjam el?

-Nem muszáj ha nem akarod.

-Akkor nem baj ha nem?

-Ugyan!-legyint-Ha nem hát nem. Nem kényszerítek rád semmit.-Na de akkor mesélsz kicsit Michael-ről meg Calumról?

-Persze. Mit meséljek?

-Hát például ők ,hogy jöttek össze?

-Nos ez két nappal azután volt ,hogy én össze jöttem Ashtonnal. Szó...ez úgy volt ,hogy...egyszer csak azt látom ,hogy Mikey beront a konyhába ahol én meg Cal voltunk ,majd csak úgy random lesmárolja. Furcsáltam mert nem tudtam ,hogy Mikey ilyes fajat érzelmekre is képes az emberek iránt. Meg voltunk esküdve rá ,hogy egy pizzát vesz feleségül. De full komolyan!-erősítettem meg mikor a nő elkezdett kuncogni.- Majd csak annyit hallok Mikeytól: "Szükségem van rád ,Cal". Csak álltam ott mint egy kupac szar még Ash csak az ajtófélfának dőlev mosolygott. Akkor sejtettem ,hogy van valami köze ehhez. Később elmesélte ,hogy ő "ösztönözte" Michael arra ,hogy megtegye ezt a lépést Cal felé. Persze ,hogy én mindenből kimaradok. 'Luke Hemmingset haggyuk ki a jó murikból' dolog folyik köreinkbe.

-Szóval tulajdonképpen Ash hozta össze őket?

-Röviden, igen.

-El képzeltem ,hogy milyen fejet vághattál.

-Hát elhiheti mindenki ,hogy nagyon meg voltam lepődbe. A piritos evési ciklusomat felborította Malum váratlan érzelmi kitörései.

...

Ezek után fél órával már végeztem is. Egész jó kedvem lett. Na de most itt vagyok a szállodai szobámba és várom a vadbarmokat ,hogy visszaérjenek.
Kell már az az édesség...de azért a csoki se lenne rossz.

...