Franciaország/5
Tegnap óta nem szóltam Ashtonhoz. Nem vagyok hajlandó beszélni vele. Nem meg. Nem tudok a szemébe nézni. Nem tudok megbocsáltani neki.
Michael Clifford
Az anyám kínját már! Ez rosszabb mintha veszekednének. Már meg meg se nyikkannak. Ash próbál beszélni Luke-kal de Lucas mindig talál valami kifogást ,hogy ne kelljen beszélnie Ashtonnal. Engem kezd idegesíteni a dolog szóval mivel már túl vagyunk a nyegotáláson, Kiötlöttem egy tervet. Kihívtam Asht meg Lukeot és kizártam őket a teraszra. Ez volt másfél órája. Azóta ott hesszelnek. Csak hát kezd lehülni a levegő és csodák csodájára mit látok? A teraszi kanapén...ÖSSZEBÚJTAK! Persze hallottam Luke morgolódását ,hogy ő biza nem fázik de aztán beadta a derekát és szorosan odabújt Ash-hez. Ezért holnap kapok ,hogy kizártam őket de legalább közelebb viszem őket a béküléshez.
Most viszont Calummal foglalkozok tovább. Ugyanis megviccelem a kisdrágát. Ritkán poénkodtam már. Fogta a borotvahabot amit találtam és kicsit nyomtam a kezére majd egy kis tollal megpiszkáltam az orrát. Egyből odanyult amiből az lett ,hogy tiszta borotva hab lett az arca. Klasszikus de még mindig írtó nevetséges.
...
Luke Hemmings
Jól esik Ash-hez bújni de ezt a világért nem vallanám be neki. Nem szóltam hozzá tegnap óta. Nem akarok beszélni vele. Kezdek fázni aminek eredménye, hogy jobban Ashtonhoz bújtam. Persze elmosolyodott mire csak megforgattam a szemem. Mikey ezt dúrván megkeserüli.
Na de Ash szorosan ölelt mert ő is kezdett fázni. Lábaimat felhúztam ,hogy jobban melegítsem magam.
-Lukey...-sose nevezett így ezért ránéztem. Lepett arckifejezésem egyből lehervadt és inkább megint az eget kezdtem el kémlelni. A csillagok egy egy kis pontként villogtak az ég sötétjén. Nagyon szép volt. Az Eiffel tornyot is pont láttuk de elég távolról. -Kérlek, csak...nézz rám.-fogta meg állvonalam majd maga felé fordította arcom. Minden kis részletem megvizslatta és pillantása ellágyult.-Fiú létedre szebb vonásaid vannak mint egy nőnek.-Hüvelykujjával végigsimít ajkaimon mire lehunytam a szemem. Jólesett ez a lágy érintés. Egyre közelebb hajolt, a szívem is egyre hevesebbem vert de aztán... egy centire ajkaimtól megáll. Homlokát az enyémnek támasztotta.-Kicseszettűl szeretlek. -suttogta ajkaimra.
-Én is téged.-leheltem majd megszüntettem azt a kis távolságot is ami uralkodott köztünk.
Sose fogom megunni ahogy ajkai finoman mozognak az enyémen ,tökéletes összhangba. Kezem egyböl tarkójára vezettem és rövidebb göndör fürtjei közé túrtam. Csók közbe átvetettem lábam a combjain. Éppen csak addig váltam el tőle amig ölébe nem ültem. Másfél napig tartott az akaraterőm. Hatalmas tenyereit a derekamra csúsztatta. Arcom a vállába temettem miközben nyakánál szorosan öleltem. Beszívtam illatát ami mindig elkábít, hiába vagyunk elvileg összeveszve. Ash nekem a drogom amiről képtelen vagyok leszokni. Egyszrűen ez lehetetlen.
-Hiányzol, Béb.
-Nem lehetne ezt Ash. Hisz' szakítottunk.-motyogtam vállába
-Elmesélhetem ami történt?
-Találkoztál Brivel ,Ash. Gyönyörű lány és magának akar téged.
-Igen találkoztam vele de Mikey is ott volt és csak megittunk egy kávét. Az arcrapuszi meg semmi volt. Mike is megmondja. Az a kis pöcs, még megkapja a magáét amiért kizárt minket.-utolsó mondtán kuncogtam egyet.-Nagyon sajnálom ,hogy idáig fajult a dolog.
-Hidd el, én is. Csak...csak ígérj meg valamit nekem ,Ash.-kicsit megremegett a hangom. Igen. Kezdek megtörni és a haragom Bri felé kezd irányúlni ,mint sem Ash felé.
-Mi lenne az Pingvinem?-tolt el finoman ,hogy szemembe tudjon nézni. Lassan simít végig arcomon. Belesimultam az érintésébe.
-Szeress.
-Szeretlek. És...amit tegnap mondtam...Annyira barom voltam. Abba a másdopercbe mikor kimondtam már akkor megbántam. Nem is tudom ,hogy mondhattam rád ilyet. Nem vagy hímszajha. Te az én picim Pingvinem vagy. Minden sértést visszaszívók. Imádlak és sose gondoltam azokat a "csodás" jelzőket komolyan. -Megfogta mind két oldalon arcom.
-Én is vissza szívom. Szeretlek. Nagyon.-éreztem ahogy egy könnycsepp folyik le arcomon.
-Felejtsük el és...kezdjük előröl. Ígérem Bri közelébe se megyek csak...kapjalak vissza. -nyomott egy puszit ajkaimra.
-Mérges vagyok rád...de nem tudok nélküled élni. -most én nyomtam puszit ajkaira.-Szerintem is kezdjük újra.
-Szóval akkor...Luke...leszel újra az életem megkeserítője?-vigyorodott el.
-Ezer örömmel baby.-Suttogtam én is vigyorogva. Ismét ajkaira hajoltam és mosolyogva viszonozta édes csókom...
...
Bocsanat a helyesirasi hibak miatt meg hogy ilyen ramaty de ugy hogy szar a hangulatod eleg nehez boldog nyalas fejezetet irni.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top