Hajnali kettőkor jött csak álom a szememre. A kanapén aludtam mert tudtam magamról ,hogy ezek után neki esnék Ashtonnak és addig kefélném amig ülni nem tud már. Párizs ,a szerelmesek városa. Vagy épp két srácé akik szeretik egymást de az egyik túl konok és makacs a másikat meg egy ribanc fűzögeti.
Ráadásul ma nem is fellépésünk lesz hanem valami francia újságba lesz fotózás. Istenem de nincs hozzá kedvem...

...

A helyhez megérkezdve mind a négye nagyot nyújtóztunk mert elég nagy volt a dugó. Elültem a seggem és a tegnapi miatt is kicsit fájt. A parton kell majd pózolgatnunk. Szóval bele fogok pálni a fekete Skinnybe. Legalább a pólómat én választhattam ki ami egy sima sötétkék póló volt. Nem akartam ,hogy baszakodjanak a hajammal ezért inkább felvettem egy Baseball sapkát. A csajok szerint úgyis cuki ha kikandikál alóla a hajam mert így felkunkorodik. Na de egy fél óra alatt mindenki meg lett. Asht persze rendesen megbámultam. Kicseszettűl jól nézett ki ,csak mint mindig. Fekete, térdénél skinnyben van, hozzá cipőnek egy Converse tornacsuka. Pólója....öhm....az én Nirvanás pólóm. Vállba nagy is rá.
Őt fotózták először. Cal meg Mikey addig a homokba üldögéltek és jókat csacsogtak. Nekik olyan jó! Senki se akar közéjük állni, leszarják ,hogy ócsárólják őket és annyira boldogok együtt. És mi van velem meg Ashtonnal? Egy csaj közénk állt, Mindenki azt akarja ,hogy boldogtalanok legyünk és Lashton ne létezzen. Sok utálonk van és sikerült elérniük amit akartak. Lashton nincs. Lashton megszünt létezni. Elmentem kicsit távolabb ahol leültem egy kissebb sziklára és gondolataimba merültem.
Szinte vigyorgok mikor visszagondolok ,hogy hogyan is vallottam be neki ,hogy szeretem és utanna ,hogy ki voltam akadva. Olyan gyerekes volt a kiaakdásom. Az első veszekedésünk is eszembe jutott ami szintén Bri miatt volt.
Vagy az is annyira édes volt mikor a rajongós levelek közé dugott egy levelet amiben megkért olyan sajátos Ashtonos modón ,hogy menjek le a hitaágyba. "Told le a picsád...". Elmosolyodtam ahogy vissza gondoltam rá. Azóta se lelem azt a levelet. A titkos dobozba sincs benne. De ,hogy hova tünt azt nem tudom.
Igazából nem tudom miért pont Ash. Talán...nem tudom. Megfogott a személyisége még egy éve amikor elkezdődött az egész viszonyunk. Szeretem őt nagyon. Egy mosolya levesz a lábamról, viccein annyira tudok nevetni, egy érintése lenyugtat, szemeibe szinte elveszek. A szex...a szex meg megunghatatlan vele. Csak ő képes ilyesfajta örömet okozni.

-Luke...-hallom meg azt az oly' ismerős hangot. Felsóhajtottam.

-Mivan?-tudom nem vagyok a legkedvesebb de egyszerűen nem tudok kedves lenni vele.

-Csak...semmi. Normálisan akartam veled beszélni de ha te ilyen alja mód akarsz velem kommunikálni akkor....haggyuk.-túrt göndör fürtjei közé. Azok a hosszú ujjak...normális ,hogy féltékeny vagyok egy kézre?

-Ahj mán' Ash! Ne várd el ,hogy kedves legyek veled!-csattantam fel.

-Nem várok el semmit! Tudod mit? Bocs ,hogy a nagy Luke Hemmingshez mertem szólni!-vágott vissza.

Lepattantamm a szikláról és dühös ábrázattal álltam előtte.

-Utállak Ashton Irwin.-sziszegtem a képébe. Persze ezzel magamnak is óriásit hazudok mert szeretem őt...rettenetesen nagyon.

-Tegnap este nem ezt mondtad!-hajolt a képembe. Szemei szinte villámokat szortak ahogy a szemeimbe furta tekintetét.

-Kicsúszott.-találtam ki egy indokot.

-Aha. Én meg Harry Potter kiskutyájának az unokatesója vagyok.-forgatta meg szemeit.

-Kiölted belőlem a szerelmet tesó!-hazudoztam. Szívemet marja a fájdalom és a keserűség amit ezek a szavak elhagyták a szám. -Teljesen Briana-é lehetsz.

-Te hülye vagy!

-Én hülye? Nem én puszilgatom a pasim háta mögött egy csajt akiről nagyon is tudjuk ,hogy odáig van érte!!!

-Féltékeny pöcs vagy Robert!-megint Robert. Ezaz! Szarkazmus. Hah.

-Te meg egy hímringyó!

-Méghogy én hímringyó?!? Te engedted ,hogy dugjalak! Konkrétan a hímszajhám voltál fél évig!-ahogy ezt a képembe vágta...nem tudtam mit mondani.

Fájt. Rettenetesen fájt pont tőle ezt hallani. A szar ,hogy van benne igazság. Tulajdonképpen tényleg abba a fél évbe csak a hímszajhája voltam. Tudtam, hogy sírni fogok megint ezért inkább csak lehajtottam a fejem és hátat fordítottam neki. Nem akartam ,hogy lássa gyengeségem.

-Luke...úristen én...nem...-kezdett el szánakozni. Közbevágtam mert nem tűröm meg ,hogy akár egy szót is szóljon hozzám ,hiába szeretem minden egyes kis porcikámmal.
Megfordultam és inkább nem foglalkoztam potyogó könnyeimmel.

-Haggyál békén!! Ne szólj hozzám!-Löktem meg mellkasánál. Könnyeim nem ,hogy potyogtak de egyenesen záporoztak.

-Nem akartam Luke. -próbálta menteni a menthetőt de sajnos ezzel már nem ér semmit.

-Haggyál békén!-ismételtem meg már-már hisztisen.

-Béb...-Amikor kimondta a becenevet...ledermedtem. Az elejétől kezdve így nevez.

-Nem...

-Csak...hallgass meg.-jött közelebb. Nem hátráltam de nem néztem a szemébe. Nem tudnék ellenálni neki és ebbe a minutunba megbocsáltanék neki. Nem szabad ezt. Megfogta kezem de azt már nem hagytam ,hogy arcomhoz nyúljon.

-Tolhatod a rizsát de semmi értelme már, Ash.-szipogtam.

-Ne mondj ilyet Luke. Szeretlek. Kibaszottul szeretlek. Amit az előbb mondtam...csak a düh beszélt belőlem ,Pingvinem. Tudom, hogy nem utálsz. Tudom ,hogy szeretsz. Luke...kérlek. Szeretlek. Nekem Bri nem jelent semmit! Sose jelentett! Nekem te vagy a mindenem. Minden amit most mondtam nem gondoltam komolyan. Nagyon nagyon szeretlek. Ha kell még a kezedet is megkérem csak...haggyuk ezt abba.-szemeibe ott csillogtak a könnyek. Nem szabad megtörnöm. Tartanom kell magam. -Bocsáss meg! Nem akartam ,hogy ez legyen, hogy idáig fajul a dolog. Ne csináld ezt velem Luke.

-Bocs de mennem kell. Úgy látom Malum végzett.-engedtem el a kezét és elindultam vissza mert már csak rám vártak.

Belül felemészt a fájdalom és magába ránt mint egy fekete lyuk.
A Jet Black Heart pont illik ide. "Szénfekete szív"
"Mérgezett toll"
"Mindenkinek megvannak a saját démonjai"

...