Ezt hallgattam kozbe szoval ha nagyon nyalas es erzelgos lesz a resz akkor hozatok lavort a nyaltengernek.

...

Nagyon sokáig sétáltunk de sehogy se voltunk fáradtak. Vigyorogva sétáltunk kézenfogva. Egyszerűen olyan boldogság járta át a testem amiről nem is tudtam ,hogy van.
Persze Ash nem tudta minek örül így a fejem de rámhagyta. És mikor a parkba értünk, annyira szépen meg volt világítva ,hogy a hosszú egyenes úton, amit fág szegélyeztek, most azonnal végigrohanjak. El is engedtem Ash kezét és nevetve végigrohantam. A végén megálltam és csak vigyorogva nézem a mosolyogva sétáló szerelmem. Megállt majd kitárta karjait mire a vigyorom ha lehet szélesebb lett. Elkezdtem rohanni megint ,felé és úgy vetődtem a karjai közé. Lábaim ezzel a lendülettel dereka köré kulcsoltam. Derekamnál szorosan tartott. Úgy nézhettem ki mint egy koala, úgy csüngtem rajta.

-Szeretlek.-suttogom egy centire ajkaitól.

-Én is téged.

Mosolyogva de mégis lassan szüntettem meg a távolságot kettőnk közt. Oly' gyengéd volt ez a csók ,hogy ki merem jelenteni: Tán eddig ez a legérzelmesebb csókunk. Lassan tett le de nem vált el ajkaimtól. Szorosan fogta közre derekam és én meg hajába vezettem kezem. Lassú volt az egész de ugyanakkor szenvedélyes és annyi érzelem volt belesűrítve ,hogy gyomrom görcsberándult a boldogságtól és örömtől. Éreztem ,hogy egy könnycsepp le is folyik arcomon. Mikor elvált tőlem, homlokom az enyémnek támasztotta és továbbra is mosolygott.

-Ha lehetne most elszöknék veled egy lakatlan szigetre ahol eltöltenénk egy csomó időt csak ketten.-mondta az "ötletét" amin hallkan nevettem egyet.

-Akkor szökjünk meg.-suttogtam de persze nem gondoltam komolyan.

-Bárcsak lehetne. Luke...veled akarom leélni az életem hátra lévő részét. -Mikor ezt kimondta akkor éreztem ,hogy sírhatnékom van. -Te figyu...-nevetett majd letérdelt elém mintha csak meg akarná kérni a kezem. Megfogta a kezem miközben egy kulcstartó karikát szorongatott a másik kezébe. Majdnem elnevette magát. Én is megmosolyogtam mert ez tök vicces. -Luke Robert Hemmings...Megtisztelsz ,hogy hozzám jössz?

-Megtisztellek az ágyba. -nevettem el magam és ő is.-Persze.-mire kimondtam már az ujjamra is húzta a kulcstartó karikát és aztán felállt. Persze most csak hülyültünk. Nyílvan nem egy kulcstartó karikával kérné meg a kezem. Nem Mikeról van szó. Úgy néztem a karikát mintha a legszebb gyűrű lenne a világon. Aztán megfogta a derekam és megemelve forgott egyett. Nevettem és mosolyogtam mind végig.

Még egy csókot lopott de aztán sétáltunk visszafele. Mikor a bazároshoz értünk akkor vettük észre ,hogy van célbadobó. Imádtam mindig mert akkor szerezhettem plüssállatot. Főleg pingvint. Hiába vagyok 20 éves mamlasz, a pingvineket akkor is imádom. Annyira édesek ahogy totyognak. Na de Ash célba is vette és engem is odavonszolt. Persze ő dobott is és 3-ból kettő rakást ledöntött szóval egy közepes méretű plüss tudott választani.

-Nos Pingvinem...mit szeretnél?-kérdezte meg. Egy felhuzott szemöldökkel és egy "most komolyan kérdezted?" fejjel nézek rá.-Igazad van. Hülye kérdés. Azt a pingvint szeretném.-mutatott egy plüssre. Ilyen jó szőrös volt és nagy szeme. Annyira kis aranyos volt. Ash mikor megkapta egyből nyomta a kezembe. Persze én szorosan magamhoz szorítottam a szörös kis plüssöm.

-Köszi baby.-mondtam Ashtonnak út közbe ahogy szabad kezem megfogta. Egy puszit is nyomtam arcára.

-Neked bármit, Béb.

-Szerintem menjünk haza fele. Már fél egy van és Malum már biztos szunyál.

-Rendben. Menjünk.

Ezzel a kijelentéssel megrohamoztuk a szállodát ahol lakunk még ma meg holnap.
Hihetetlenűl boldog vagyok mert a mai nap egyszerűen fantasztikus volt. Vagyis az este. Leszartam ha megbámultak vagy ilyesmi. Nem érdekel mások véleménye mostantól. Eddig se érdekelt de mostmár még úgy se. A fél világ tudja ,hogy Lashton igaz, akkor meg minek érdekeljen az a pár ember aki fikáz emiatt?!

-Nagyon jó este volt.-mondta Ash miközben rámnézett.

-Szerintem is.

-Kérdezhetek valamit, Pingvinem?

-Persze. Mit szeretnél?

-Ha komolyan...ha k-komolyan megkértem volna a kezed a-akkor is igent mondtál volna?-habogott és ha jól láttam zavarba volt. Istenem, ilyenkor olyan édes!

-Megint egy hülye kérdés. Persze ,hogy igent mondtam volna.-szorítottam meg bártorítóan a kezét.

-Komolyan?

-Full komolyan.-biztosítottam arrol ,hogy állításom igaz.

Ezek után csendben sétáltunk tovább. Nem volt kínos ,hanem inkább csak olyan nyugodt. Mind ketten a gondolatainkba vagyunk merülve.
Na de fél óra séta után meg is érkeztünk. Szóltunk az esti recepciósnak majd lifttel felmentünk. Az ajtót nagyon hallkan nyitottuk ki mert úgy van ahogy sejtettem. Malum alszik és nem áll szándékunkba felkelteni őket. A lehető leghalkabban kaptuk le a cipőket meg a kabátokat. De aztán Ash hirtelen nyomott a fogas melleti falnak. Ajkaim után kapott és olyannyira ellazultam ,hogy a pingvin kiesett kezemből és egyből hajába vezettem mancsaim. Felkapott őlébe és úgy cipelt be a szobába de egyszer se szakítva meg a csókot. Letett az ágyra ahol fölém magasodott és lábaim közé furakodott.

-Szeretkezz velem, Luke...-kezdte el puszikkal elhalmozni nyakam. Finom kis puszik voltak és puhák. Nem olyan mint álltalába. Ez...más volt. Teljesen más. Még a puszik is olyan gyengédek voltak,hogy azt hittem elolvadok.

-Veled mindig.-ennyit mondtam.

Átadtam magam teljesen Ashtonnak. Az egész lassu volt és gyengéd de olyan amilyen nem volt még. Megint megkockáztatom ,hogy ez volt eddig a leggyengédebb de egyben legforróbb szeretkezésünk. Nem dugás mert ez sokkal többet jelentett nekünk, vagy nekem legalább is biztos ,hogy többet jelentett mint egy szimpla dugás.

...

Osszehoztam egy valosagos nyaltengert. Komolyan mar tocsogok a nyalba olyan nyalas resz lett. De hat mar muszaj voltam. Romantikus kedvembe vagyok itt reggel fel kilenckor. Xd