♡Malum♡

Délután.

Michael Clifford

Most ,hogy Lashton haza ment miénk az egész lakás. Hát itt már két nap alatt volt akciozás...khm. Zuhanyzós, nappalis, és Luke szobája de neki arrol nem kell tudnia. Ez csak az én és Calum kicsi kis titka.
Most se volt máshogy mert ha miénk a ház akkor itt aztán csak a négy fal a tanuja annak ami itt történik.

De ezúttal én vagyok az alávetette és istenem de jó érzés...jó? Mámoros. Eddig miért nem engedtem neki ,hogy ő irányítson, nem értem. Lehet ,hogy az ülés fájdalmas de az ,hogy mindent elsöprő orgazmusom lesz...annyit megér.
....

Igazából Calum és én nem vagyunk olyanok mint Lashton. Ők kis aranyosak és látszik ,hogy meghalnának egymásért. Elég rájuk nézni és mást se látsz rajtuk csak azt ,hogy mennyire is szeretik egymást. Romantikusabbak és bújosabbak is. Mondjuk nem csoda ,hisz már előtte egy fél évvel volt köztük egyfajta kapcsolat csak az ilyen barátság extrákkal kapcsolat volt.
Viszont én és Cal...nem igazán mutatjuk ki a szeretetet. Ugyan úgy bohóckodunk egymással és komolyan mintha csak barátok lennénk akik néha kefélnek. Ritka ha kimutatjuk az érzéseinket. Amikor kishíján megerőszakolták...na akkor nagyon be voltam tojva és féltettem Calumot nagyon. Tudom ,hogy tud vigyázni magára de na. Szeretem attol függetlenül csak...nem is tudom. Furcsa ez ,hogy ilyen bohócok vagyunk mint valami jóbarátok,semmi több de mégis több ez az egész.
.....

Pihegve terültünk el egymás mellet.
Vigyorom lekaparhatatlan. A homlokomrol csorog a víz, hajam szanaszét áll és hasamon ott fehérlik élvezetem bizonyítéka. A polcról nagynehezen elvettem egy zsepit és letöröltem magam.
Most viszont jó lenne kicsit összebújni mert őszinte leszek. Mi még azt se nagyon szoktuk.

-Calum...-sóhajtok fel

-Igen?

- Szünetelnünk kene..-mondtam a lehető leghalkabban ami már nyomja a szívem.

-Mi van?-hallom hangján ,hogy meglepett és hirtelen ideges is lett

-Igen. Nem tudom Cal. Valami furcsa és nekem ez nem tetszik. Talán ha kicsit szüneteltetnénk ezt az egészet akkor elmulik és...na-nem tudtam ,hog fogalmazzam meg az érzéseimet de ezek a dolgok nagyon nyomják a szívem.

-Már nem...nem szeretsz?-hangja megremegett és kezét a mellkasomra helyeztem. Istenem ez a két szó a végén...nem tudnám nem szeretni

-Cal...szeretlek...tudod. Nem tudlak nem szeretni. Csak...valami furcsa kettőnk közt. Mintha csak jó haverok lennénk egy kis extrákkal. Pedig én szeretlek. Tényleg ,nagyon de ertesz. -fordítom felé a tekintetem

-Igazad van. De viszont...nem akarom ,hogy szüneteljünk és most nem csak a dugásról beszélek hanem az egészről. Szerintem nincs baj. És hát azért viselkedünk úgy ahogy mert ilyenek vagyunk. Nem tudok romantikázni, se összebújosdit játszani de én szeretelek Mikey. Tudod ,hogy régóta oda meg vissza vagyok érted. Ritkán mutatom ki de ez az igazság.-lehelt csókot az ajkaimra. Álltalába én szoktam irányítani és a dominánsabb is én vagyok de most...nem. A kapcsolatunkat illetően bizonytalan vagyok és most szükségem van Calumra ,hogy most ő legyen az erősebb. -Mit tegyek ,hogy világos legyen neked? Szeretlek Michae Gordon Clifford. -először apró puszikat adott majd egy lassú csókot. Ettő a csóktól kishiján elolvadtam annyira édes ,lassú és szenvedélyes volt.

Már csak azt veszem észre ,hogy fölöttem támaszkodik és nyakamat lepi el apró csókjaival annyira jó érzés majdnem 10 hónap után is. Sose fogom megunni ezt az egészet ami kettőnk közt van mèg ha kicsit furcsa is.

...

☆Lashton



Ashton Irwin

Harry randija remélem jól sikerülr tegnap. Nem mesélt semmit csak mikor hazajött akkor a nyakán egy halovány szájfény nyoma volt. Ja és egy igen csak bárgyu mosolyal lépett be az ajtón. Tisztára magamra ismertem. Tökre olyan volt mint én csak hát én...szex után vagyok ilyen és nem egy szájfény vagy rúzsnyom van a nyakamon hanem lila szívásnyomok amiket Luke csinál oda. Már a gondolattol is áll a farkam de inkább most elterelem erről a gondolataimat.
Megráztam fejem majd elindultam fel Harry szobájába ,hogy jól kifaggassam. Szóval benyitok és azt látom ,hogy a babzsákfotelében el vam terülve és vigyorogva nyomkodja a telóját. Bevágodtam az ágyába és kényelmesen elhelyezkedtem.

-Na szóval...mesélj csak nekem öcskös!-kezdtem bele majd lerakta a telóját a földre. Elterült a babzsákban és vigyorogva bámulta a plafont.

-Asszem...összejött. Csak azt tudom remélni ,hogy nem csak miattad. Mondjuk miután elmentél szinte majdnem sírt ,hogy "Úristen Harry annyira...te jó ég!!" De miután kihisztizte magát normálisan beszélgettem vele és egyszer az ölembe ült. -Hát én dőlök a röhögéstől most úgy halál komolyan. Olyan viccesen tud fogalmazni ,ez a gyerek hogy nagyon. Látszik ,hogy az én öcsém. Azt mondta ,hogy régóta bejövök neki és ah. Ashton én szerelmes vagyok-sóhajtott fel.

Hát igen szép is a tini szerelem. Mondjuk pont én mondom mikor még félig meddig tini vagyok még akkot ha már 22 éves vagyok. Na mindegy most nem ez a fontos. Csak az ,hogy Harry most boldog.

-Ash?-kellt fel majd rám emelte világos szemeit

-Mondjad öcsi.

-Ne értsd félre...de te mikor vesztetted el...a ...hát a szüzességed?-pirult az arca mint a a kenyér a pirítóba. Zavarba jött és nem is fogom lehurrogni mert már 14 éves és igazán nem baj ha érdeklődik. Ennyi idősen én kérdeztem anyát minden féléről mert hát apám az nincs ,mint ahogy azt tudjuk.

-Hát 15-16. Talán. Már nem emlékszek ,hogy őszinte legyek-nevettem fel a végére. Tényleg nem emlékszem...

-És ha...ha...o istenem haggyuk. -legyint egyet. Arca már teljesen piros és zavarban van.

Tuti valami irtó kínksat akart kérdezni de hát miért ne meri megkérdezni. 22 vagyok én nem röhögöm ki meg amugy se röhögném ki ha fiatalabb lenne mert természetes ,hogy kíváncsi.
De nem erőltetem mert majd megkérdezi ha akarja.

****

***

Itt is lenne a kovi resz. Remelem tetszett.
Puszi: Loki 🙊