Nem érdekelt Ashton három napon át tartó depije és könyörgése. Haragszom rá és nem adom be a derekam pedig már én is alig bírom ki és lassan már azon vagyok ,hogy megbocsáltok neki és elfeljtjük ezt az egészet. Hozzá akarok bújni és csókot lopni de nem fog menni. Az ép eszem azt diktálja ,hogy ne bocsássak meg neki olyan könnyen és most rá halgatok és nem a szívemre. Akarom az érintését és lágy simogatását, édes puszijait és ,hogy a fülembe sugja azt ,hogy mennyire szeret. De...most kell ez a kis távolságtartás. Mondjuk ez elég nehéz mert egy bandában vagyunk de próbálkozom. Az is nehezít a dolgon ,hogy sok utálkozó levelet kapok és ,hogy rohadjak meg, meg ilyenek. Nem akarom ezt. Nem akarom ,hogy ez legyen. Haza kell mennek anyához és a bátyáimhoz. Nem bírok tovább itt lenni. Mostanában ugyse lesz fellépésünk akkor meg miért ne? 3 óra hossza kocsival és nekem van kocsim is ,jogsim is akkor meg indulás. Mire ezt kigondoltam leraktam a kenőkést mert épp pirítost kentem, és már rohantam a rumlis szobámba és előkutattam a bőröndöm. Kinyitottam majd beledobáltam az összes cuccom egytől egyig. A nadrágjaimat alulra és a felsőimet felűlre. A kis zsebbe a boxerjaim és a zoknijaim foglaltak helyet. A gitárjaimat most bepakolom az üres ruhásszekrénybe maj be is zárom. Megnéztem ,hogy minden iratom meg van e. Személyi, jogsi, okés megvan minden. Fogtam magam majd a telóm zsebre vágva indultam el kifele. Mindenki a szobájában dekkol szóval le tudok lépni észrevétlenűl. Tudom bunkóság nem köszönni de nem bírnám türtőztetni magam Ashton közelében. Tuti ,hogy ha Ashton elé álnék akkor a karjaiba borúlnék és azt mondanám ,hogy felejtsük el de nem. Most tartanom kell magam szóval ki is teszem a lábam a lakásból és megyek le a kocsimhoz. Mikor ott voltam a csomagtartóba tömtem a bőröndöt majd én is beszáltam a kocsimba. Elindítottam a motort és kiáltam a garázsból. Lefordultam jobbra és mentem is haza fele. Három óra hossza mulva otthon lehetek és a kutyámmal az ölembe nézhetem a tévét.

...

Ashton Irwin

Fura ez nekem. Azt tudom ,hogy Malumék el vannak foglalva egymással de már két óra hosszája nem láttam Lukeot. Mondjuk vele mostanában amugy is távolság tartó ami nekem a halálom. Könyörögtem neki és már nyafogtam is de nem. Makacs és nem hajlandó szóbaálni velem. Megőrülök ettől. Magamhoz akarom szorítani, puszit adni neki akkor amikor csak akarom és elmondani neki mennyire szeretem. A szobájába nem zavartam mert nem akarom piszkálni. Úgy voltam vele ,hogy majd előjön amikor akar de nekem ez már kezd gyanus lenni.
Kikapcsoltam a tévét és megimdultam a szobája fele. Nem nyaggatni akarom csak megtudni ,hogy minden rendben van e. Bekopogtam de nem jött válasz és mikor sokadjára se nyit ajtót és nem hallatszik ki semmi akkor lassan benyitok. Üres a szoba. Asztalon nincs pizza, se boxer a plafonon. Be van ágyazva és a fürdőből se hallok hangokat.

-Luke?-szólalok meg hallkan-Itt vagy?

Semmi válasz. Ez már kezd nem tetszeni nekem. A szekrényéhez mentem mert van ,hogy rájön az ötperc és csak meg akar ilyeszteni minket de mikor ki akartam nyitni nem sikerült. Egy kis résnyire lehetett csak amibe bekukucskáltam. A telóm fényével csak egy gitárhúrt láttam megcsillani de ruhák sehol.....a rohadt nagy bőröndje se volt sehol. Viszont a felsőpolcon ott volt valami doboz amit sose láttam még. Nem tudom mi lehet az de mikor oda irányítom telóm akkor valami olyasmi van ráirva ,hogy "Secret memories". Titkos emlékek? Mivel csak egy kis résnyire van kinyitva a szekény és jobban nem is lehet kinyitni ezért inkább hagyom. De ekkor láttam ,hogy kikandikál belőlel egy lap. Hajt a kíváncsiság ezért hosszú ujjaimat bevetem és nagynehezen kipiszkálom a lapot. Elolvastam és ez még az a lap amikor megkértem ,hogy jöjjön le a hintaágyba mert vele akartam lenni. Elmosolyodtam de aztán vissza tértem a valóságba és akkor esett le ,hogy a holmija közt turkáltam vagyis a titkos dolgai közt és csak a gitárjai vannak itt. Ekkor esett le ,hogy nincs is itt!!! Egyből elfogott a pánik és a levelet elejtve rogytam a földre. Miért nem szólt? Miért ment el egyáltalán? Nem akar velem lenni? Nem érez már semmit? Csak mert én rohadtul szeretem és nem akarom elveszíteni. Sok utálkozó levelet kapott és néhányat oda se adtunk neki mert nem akarta egyikünk se ,hogy Luke összetörjön. Ebben a három napban nem csak engem került de a gitárjaihoz se nyúlt.
Pedig máskor úgy kell kiráncigálni a kezéből mert folyton gitározik. Az ágy elejének döntöm a hátam és a lábam meg kinyujtom. Lassan fog el az a bizonyos folytogató érzés. Amikor szorul a torkod mert visszatartod a sírást. De én inkább nem tartottam vissza. Hagytam ,hogy lefollyanak könnyeim az arcomon. Lecseppentek a nadrágomra de kurvára nem érdekel. Luke...nem akar velem lenni. Nem akarok rászálni se semmi de a hangulat kettőnk közt most rideg és hideg. Fáj a távolságtartása és ,hogy szinte rám se néz. A gitárjaihoz azért nem nyúl mert...kezdi elveszteni a hitét magában. Kezdi elveszteni a hitét abban, hogy ő nagyon is jó gitáros és énekes és ,hogy nagyon sokan szeretik őt. Engem nem tudom miért nem ostoroznak...talán Bry miatt. Nem tudom de nagyon fáj ez az egész kibaszott helyzet. Átbaszás és...áh!!! Nem bírom ezt már. Csak boldog akarok lenni Luke-kal anélkűl ,hogy bárki is ostorozná őt....

...

Este úgy döntök ,hogy elmegyek inni egyet. De aztán egy sima séta lett belőle. Miután kisírtam magam ,összeszedtem magam majd elmeséltem Caluméknak a dolgot. Persze ők is aggodtak nem is kicsit de aztán lenyugodtak azzal az indokkal ,hogy biztos volt valamo oka amiért lelépett. Persze ,hogy volt. Hogy távol tartsa magát tőlem és elmeneküljön a rosszakarói elől. Hideg van szóval felvettem az egyik Nirvanás pulcsit amit Luke itt hagyott. Nagy rám kicsit mert Lukenak nagyobbak a vállai és ebből jön ,hogy nagyobb felső kell neki. Jellegzetes illata szinte megbabonáz de inkább nem gondoltam erre. Fejemre vettem kapucnim és kezem zsebrevágtam. Bakancsomon hirtelen csattant szét egy kis esőcsepp és pillanatokon belűl elkezdett zuhogni az eső. Na hát ez fasza. Még az időjárás is a hangulatomat ábrázolja. Így sétáltam tovább az éjszakai esőben. A pulcsi átázott és a kapucni alol kilógó fürtjeim eláztak teljesen. Arcomom is elkezdtek lefolyni a könnyek. Most úgyse látja senki ,hogy sírok.....

...

Tévézek a saját ágyamba és a saját tévémen a saját szobámba. Molly az imádott kutyusom itt fekszik mellettem és szunyókál miközben simogatom selymes szőrét. Jó itthon lenni és nem gondolni a semmire. Anya szinte majd kiugrik a bőréből ,hogy itthon vagyok. Jack meg csodálkozott ,hogy hol hagytam Asht. Persze nem mondtam neki semmit hanem ettem inkább valami házi kosztot. Most meg itt fekszek és tévézek. Ashton nélkül....

Nem.

Nem szabad Ashtonra gondolnom.

Nem szabad...

Nem szabad...

Ezzel a gondolattal nyomott el az álom. Viszont még az álmaimban is ott volta fürtös feje ahogy bennem mozgott és eljuttatott a csúcsra....

******

Meg is hoztam a kovi reszt. Remelem tetszett...